Az ENSZ adatai szerint több mint négymillió román állampolgár él Európa nyugati felében, ami hozzávetőleg 18 százaléka a teljes román népességnek. Magyarországon az elvándorlási ráta sokkal alacsonyabb, hat százalék körüli, tehát harmada a román adatnak – világított rá Csányi Zoltán, a KSH szóvivője az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány konferenciáján.
Míg a nyugat-európai országokban a bevándorlás részben ellensúlyozni tudja a természetes fogyást, addig a Kárpát-medence térségében ennek a fordítottja igaz, „itt népességarányosan kifejezve óriási elvándorlási rátákkal találkozunk” – világított rá Csányi Zoltán, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szóvivője.
A román elvándorlás mértékét jól szemlélteti, hogy az ENSZ adatai szerint „több mint négymillió román állampolgár él Európa nyugati felében, ami körülbelül 18 százaléka a teljes román népességnek” – mondta a szakember.
Az adatok 2020-ból származnak, azóta bőven növekedhetett az elvándorlási ráta.
Körülbelül egy hónappal ezelőtt Tett a hivatalban lévő román miniszterelnök egy olyan kijelentést, hogy 6,5 millió román dolgozik Nyugat-Európában
– erre már Szakáli István Loránd, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány stratégiai igazgatója világított rá. Az ENSZ adatai szerint a horvátországi kivándorlás népességarányosan még a románnál is rosszabb, illetve Lengyelországot is nagymértékben sújtja a probléma.
Magyarország ezen a téren kivételnek számít egy kicsit. Itt 6 százalék körüli népességarányosan az elvándorlók száma az ENSZ adatai szerint
– fogalmazott Csányi Zoltán, hozzátéve, hogy 2020-ban „körülbelül 700 ezren éltek külföldön olyan magyarok, akik Magyarországon születtek”.
Demográfiai és versenyképességi válság Európában
A kerekasztalt megelőzte Panyi Miklós, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkárának beszéde, amelyben rávilágított, hogy az Európai Unió versenyképességben nagy lemaradásban van, és a népességfogyás is egyre súlyosabb problémát jelent.
Ahhoz, hogy egy ország lakosságszáma változatlanul fennmaradhasson, 2,1-es termékenységi rátát kell elérnie.
Európa egyik nagyon súlyos válsága, hogy ez a [termékenységi] mutató nemcsak néhány éve, hanem tartósan több évtizede jóval 2,1 alatt van
– figyelmeztetett az államtitkár.
Csepeti Ádám, a Miniszterelnökség stratégiai ügyekért felelős helyettes államtitkára hangsúlyozta, hogy a demográfia és a versenyképesség szorosan összefügg. Ha sokan dolgoznak egy országban, akkor az adóbevételek, amelyek jórészt a munkát terhelő adókból és a fogyasztási adókból tevődnek össze, stabilabban áramlanak be a költségvetésbe. Ennek pont az ellenkezőjét tapasztaljuk meg, ha folytatódik a népességcsökkenés, ráadásul a szakemberhiány már most is problémát okoz.
Kiemelt kép: Joshua Woroniecki/Pixabay
