A Kárpát-medencében kevés ilyen ábrázolás maradt fenn, Székelyföldön Csíkmenaságon és Csíkszenttamáson található egy-egy alkotás az 1300-as, 1400-as évekből.
Gyergyószentmiklóson a Szent Miklós Napok programsorozatának nyitányaként bemutatták a közönségnek a Szent Miklós-templom egyik középkori műkincsét, az egykori Fájdalmas Szűz-kápolna 15. században készült Pietà-szobrát.
A Fájdalmas anyát ábrázoló, hársfából készült szoborra Mihály Ferenc szovátai farestaurátor figyelt fel a 2023-ban szervezett A gyergyói Szent Miklós-templom kincsei egyháztörténeti kiállításon.
Eddigi kutatási eredményeit októberben az Erdélyi Magyar Restaurátor Továbbképző Konferencián ismertette először, majd Gyergyószentmiklóson, a városnapok felvezetőjeként mutatta be a szobrot és ismertette a várható restaurálási folyamatokat.
– Az alkotás a Fájdalmas anyát ábrázolja, azt az epizódot, amikor Krisztust leveszik a keresztről, és az anya elsiratja. A kultusz Konstantinápolyból indul, tisztelete Bizáncban alakult ki, majd Itáliában, a 13. században különböző képeken láthatjuk.
Olasz közvetítéssel került német területre, ahol a 14. században alakul ki a fájdalmas anya, a Pietà ilyen típusú ábrázolása, ami külön csoportot alkot a szobrászati emlékek között. Európa keleti-északkeleti részére a szerzetesek közvetítésével jut el a szobortípus, vele együtt a hozzá kapcsolódó kultusz és tisztelet is. Ilyen és hasonló alkotások készítése az 1380–1420 körüli időszakra tehető.
Kevés maradt fenn a Kárpát-medencében; térségünkben Csíkmenaságon és Csíkszenttamáson található ebből az időszakból egy-egy alkotás – ismertette az eddigi kutatási eredményeket Mihály Ferenc.
Hozzátette: arra a kérdésre, hogy hol készült és ki készíthette, még korai lenne válaszolni, de mivel a 14. század végén, a 15. század elején, Zsigmond király korában Székelyföldön még nincs adat olyan városi központról, ami szellemi és anyagi hátteret tudott volna biztosítani ilyen jellegű műalkotásokhoz, így feltehetően hozott alkotás.
Az írott források felkutatásához Bernád Rita, a Gyulafehérvári Főegyházmegyei Levéltár igazgatója nyújt segítséget, a restaurálási munkálatokat Madas Edit irodalom- és művelődéstörténész, az Országos Széchényi Könyvtár kutatója támogatja. Mihály Ferenc elmondta: az alkotást hat-nyolc rétegben festették át különböző időszakokban, ezeket a rétegeket egyenként eltávolítják, nemcsak azért, hogy megtudják, mi van alattuk, hanem azért is, hogy további információkat szerezzenek a szobor történetéről.
– Ezek az átfestések minden korban az adott lehetőségek, technikák szerint történtek: eredetileg természetes anyagokkal – enyvvel, tojással – festették, később, a 19. századtól kezdődően olajfestékkel. A jelenleg látható réteg bronzporos olajfesték, amelyet a huszadik században alkalmaztak. Arra törekszünk, hogy minél több látszódjon majd abból, amilyenre készítették és minél kevesebb a mi munkánkból – hangsúlyozta a szakember.
Az egyházközség szeretne hozzátenni a város kultúrájához, hozzájárulni történelmének megismertetéséhez.
– Szeretnénk megmutatni a keresztény lelkületből fakadó kulturális megnyilvánulásokat, ezáltal tudatosítani, hogy elődeink 600-700 évvel ezelőtt értéket teremtettek, amelyekre büszkék lehetünk – emelte ki Dávid György főesperes-plébános.
A restaurálási munkálatok várhatóan egy évet vesznek igénybe: ezután a szobor a Szent Miklós-templomba kerül vissza, a Mária-oltár közepére. A Pietà-szobrot restaurálása előtt, december 8-ig bárki megtekintheti a templomban.
Borítókép: Pietà-szobor, a gyergyóiak egyik büszkesége
Forrás: Hargita Népe/ Boncina-Székely Szidónia
