Hamburgban már van olyan kerület, ahol csaknem kilencven százalékos a migrációs hátterű lakosok aránya.

A német demográfiai változások drámai hatásait Hamburg példázza legjobban. A tömeges bevándorlás mértékét és következményeit jól mutatja, hogy van olyan kerület, ahol csaknem kilencven százalékos a migrációs hátterű lakosok aránya – írja a V4na.com hírügynökség.

A Németországban zajló gyors demográfiai átalakulást talán Hamburg példázza a legjobban, mind a város mérete, mind a tömeges bevándorlás radikális üteme miatt. Most a hamburgi parlamenti Alternatíva Németországért (AfD) párt frakcióvezetője, Dirk Nockemann arra figyelmeztet, hogy a város azt mutatja, hogy a németek kisebbségbe kerülnek a saját hazájukban.

„A számok nem hazudnak: A németek kisebbségbe kerülnek a saját országukban, és egyes részeken a németek az új kisebbség. Ez nem egy vad összeesküvés-elmélet, hanem tiszta statisztika”

– mondta Nockemann.

Az AfD politikusa az állami statisztikai hivatal kedden közzétett jelentése nyomán nyilatkozott így. Az adatokból kiderül, hogy Hamburgban 40,4 százalék (790 ezer ember) rendelkezik migrációs háttérrel. Ezen belül 20,7 százalék a német állampolgársággal nem rendelkező külföldiek aránya.Billbrook kerületben a legmagasabb a külföldiek aránya, az ott élők 88,1 százaléka rendelkezik migrációs háttérrel. Más szóval, ebben a kerületben szinte egyáltalán nincsenek német nemzetiségűek. Nockemann kijelentette, hogy a Hamburgba tömegesen beáramló bevándorlók miatt a következmények „félreérthetetlenek: robbanásszerűen emelkedő szociális kiadások és növekvő erőszakos bűncselekmények”.

Ha a fiatalokra vonatkozó adatokat elemezzük, a tendenciák még drámaibbak. Billbrookban a 18 év alattiak 98,2 százaléka migráns hátterű, míg Hamburg egészében ez az arány 57 százalék. Figyelemre méltó, hogy az iskolákban a tanulók több mint felét már külföldiek teszik ki. A nyelvi akadályok és a kulturális különbségek országszerte valóságos sokkot okoztak a német osztálytermekben, ami néha erőszakhoz és veszélyes környezethez vezetett, de leggyakrabban egyszerűen rossz tanulmányi eredményekhez.

Összeomló oktatás

Súlyos következményekkel néz szembe a német társadalom, az oktatási válság évről évre egyre csak fokozódik, amit jól szemléltnek a különböző nemzetközi felmérések és szintmérők is.

„Évente ötvenezer fiatal hagyja el az iskolát képesítés nélkül. Társadalmunk ezt nem engedheti meg magának. Ez egy pénzügyi tényező is – függetlenül attól, hogy mit jelent ez maguknak a fiataloknak. Nincs lehetőségük arra, hogy elvégezzenek egy szakmát, ami a mélyszegénységhez és a reménytelenséghez vezet”

– mondja a Die Welt című lapnak a 72 éves Andrea Pohlmann-Jochheim pedagógus, a „Mentor – Die Leselernhelfer” akciócsoport alelnöke. Mint ismert, Németországban minden negyedik gyermek az általános iskola végére sem tanul meg rendesen olvasni.

A pedagógus szerint ennek több oka is van:

„Az iskolarendszerünk túlterhelt. Ráadásul sok városi körzetben rendkívül nagy a heterogenitás. Különösen az általános iskolákban nagyon nehéz a tanároknak megbirkózni az eltérő nyelvi és tudásszintekkel. Valójában nagyon egyénre szabott támogatásra van szükség az egyes gyermekek támogatása érdekében. Erre azonban a tanárok már nem képesek”.

Az egy-nyolc évesek több mint egyharmadának nem olvasnak fel rendszeresen. Ez azt is jelenti, hogy nem kapnak segítséget a nyelvi fejlődéshez. A hangos olvasás alapvetően elősegítené a szókincs bővülését, a gyerekek nyelvtani szerkezeteket tanulnak meg.

Egy másik ok az ugrásszerűen megnövekedett migráció. „Még mindig nem sikerült korai nyelvtanulást biztosítani mindazok számára, akiknek erre szükségük van. Ha a diákok bevándorló-hátterűek, nem feltételezhetjük, hogy Németországba érkezve rögtön elsajátították a német oktatási nyelvet” – emelte ki Doris Lewalter, a Müncheni Műszaki Egyetem oktatáskutatója. Amit azonban Németországban tilos kimondani, az az, hogy a migránscsaládból származó gyerekek nagy többsége nem is akar németül tanulni.

Címlapkép: MTI/EPA/Ronald Wittek