Miközben Európában megállíthatatlanul nőnek az árak, a magyar háztartásokat biztonságosan védi a rezsicsökkentés, derül ki a számokból.
Orbán Viktor miniszterelnök szerint amennyiben nem lenne rezsicsökkentés, minden magyar családnak 500–600 ezer forinttal többet kellene fizetnie évente, ennek ellenére az elmúlt hetekben ismét rengeteg hazai és nemzetközi bírálat érte az intézkedést. Olyan kritika is érkezett, miszerint a hazai fogyasztók az uniós átlag felett fizetnek a rezsiért, ezért a Híradó.hu utánajárt, hogy mi igaz ebből.
A rezsicsökkentést 2013-ban vezette be a kormány, azonban az orosz–ukrán háború kitörésekor jelentős átalakításon esett át a rendszer. Ennek oka, hogy a villamosenergia és a földgáz világpiaci ára ekkor az egekbe szökött. A változás értelmében a lakossági fogyasztóknak csak egy bizonyos fogyasztásig jár a csökkentett díj, a határérték feletti fogyasztásért már jóval magasabb összeget kell kicsengetni – olvasható a kormány tájékoztatásában.
Ennek megfelelően az átlagfogyasztást tükröző gázár limit éves és havi szinten került meghatározásra: az éves korlát 1729 köbméter, amiből következően a havi mérték 144 köbméter. Míg a határérték alatt a lakosságnak 102 forintot kell kifizetni köbméterenként, addig a limit felett már 747 forintot. A villamosenergia esetében a rezsicsökkentett ár felhasználási helyenként 2523 kilowattóra/év fogyasztásig vehető igénybe. Az áram esetén a rezsicsökkentett ár 36 forint, az átlagfogyasztás feletti, lakkossági piaci ár 70,1 forint.
A rezsicsökkentés átalakítását többen is bírálták, mivel egyesek szerint a kormány által meghatározott átlagfogyasztás és a világpiaci ár sem fedi a valóságot. A MEKH tavaly szeptemberben elvégzett nemzetközi ár-összehasonlító vizsgálata azonban azt mutatja, hogy még némi túlfogyasztás esetén is Magyarországon fizetjük a legkevesebbet az energiáért.
Eszerint míg Magyarországon 9,38 eurócent egy kilowattóra villamosenergia ára, addig Németországban ennek több mint négyszeresét (39,87 eurócent) kell fizetni, de nem sokkal jobb helyzet Írországban (36,97 eurócent), Csehországban (36,52 eurócent) és Belgiumban (33,83 százalék) sem.
A magyarországi árak akkor is az Európai Unió első helyét biztosítják, ha egy háztartás a rezsicsökkentés határértéke felett fogyaszt. Mindez számokban azt jelenti, hogy 20 százalékos túlfogyasztás esetén is csak 10,81 eurócentet kell átlagosan fizetni egy kilowattóra áramért.
Érdemes regionális szinten is körülnézni, mivel még így is kitűnik a villamosenergia kedvező hazai ára. Az adatok fényében csupán Bulgária képes felvenni a versenyt Magyarországgal, miközben Csehországban teljesen kilőttek az árak:
– Csehország: 36,52 eurócent;
– Lengyelország: 23,98 eurócent;
– Szlovákia: 19,72 eurócent;
– Románia: 16,08 eurocent;
– Horvátország: 16,08 eurócent;
– Bulgária: 13, 58 eurócent;
– Magyarország (120 százalék): 10,81 eurócent;
– Magyarország: 9,38 eurócent.
Hasonló kép tárul elénk abban az esetben is, ha a gáz európai uniós áraira nézünk rá. A földgáz ára 2024 szeptemberében Svédországban (32,74 eurócent), Hollandiában (16,97 eurócent) és Olaszországban (14,16 eurócent) volt a legmagasabb, Magyarországon pedig a legalacsonyabb.
Amennyiben a villamosenergiához hasonlóan a gáz esetében is számításba veszünk egy 20 százalékos túlfogyasztást, abban az esetben is csupán Horvátországban figyelhető meg alacsonyabb rezsidíj az Európai Unió 27 tagállama között.
A MEKH adatai szerint így alakult a régióban a földgáz köbméterenkénti ára a közép- és kelet-európai régióban:
– Csehország: 10,38 eurócent;
– Lengyelország: 8,89 eurócent;
– Bulgária: 7,37 eurócent;
– Románia: 6,23 eurócent;
– Szlovákia: 6,19 eurócent;
– Magyarország (120 százalék): 5,14 eurócent;
– Horvátország: 4,49 eurócent;
– Magyarország: 2,58 eurócent.
Orbán Viktor a pénteki rádiós interjújában úgy fogalmazott, hogy amennyiben nem lenne a magyar rezsicsökkentési rendszer, akkor 500–600 ezer forinttal többet fizetne minden család évente.
A gatyánk is rá fog menni, ha nem változtat álláspontján az EU
Hogy mi lenne a helyzet, amennyiben mégsem jutnának hozzá a magyar fogyasztók kedvezményesen földgázhoz és az áramhoz, arra az Eurostat egyik elemzése mutatott rá arra.
Eszerint az Európai Unió energetikai piaca az elmúlt két évben gyakorlatilag kettészakadt, ugyanis miközben egyes tagállamokban stagnált vagy csökkent a villamosenergia ára, más országokban folyamatosan növekvő tendenciát mutatnak az energiaárak. Az Európai Unió statisztikai hivatala a szezonális hatások elkerülése érdekében féléves összehasonlításban 2022-ről 2023-ra hasonlította össze az egyes országokat. A Romániát nem tartalmazó elemzésből kiderült, hogy
tizenhárom tagállamban nőttek az összárak, további tizenháromban pedig csökkentek.
Nemzeti valutában számolva a legnagyobb, 86 százalékos emelkedést Hollandiában jelentették, de Csehországban (83 százalék), Lengyelországban (35 százalék) és Németországban (20 százalék) szintén jelentős növekedést regisztráltak a villamos energia árában. Eközben egyes tagállamokban csökkenést is megfigyeltek, így Dániában 39 százalékkal, Spanyolországban 30 százalékkal, Svédországban pedig 20 százalékkal csökkent az áram ára. Az Eurostat adatai szerint hazánkban is némi enyhülést mértek, melynek következtében 2022-höz képest 4 százalékkal kellett kevesebbet fizetnünk.
A gázdíjak alakulása is vegyes képet mutat uniós szinten.
A háztartási fogyasztók esetében összesen 12 ország számolt be áremelkedésről, míg másik 12 ország jelentett árcsökkenést. Litvániában rekordmagas, 68 százalékos áremelkedést tapasztaltak, de jelentős drágulásról számolt be Lengyelország (32 százalék), Szlovákia és Németország is (mindkettő 22 százalék). Az árcsökkenést tekintve már Görögország lehet a legbüszkébb, ugyanis a görögök 2023 második felében 42 százalékkal kevesebbet fizettek a gázért, mint 2022 második felében, de nem sokkal maradt el mögötte Dánia (41 százalék) és Bulgária (40 százalék) sem. Magyarország ugyancsak az utóbbiak táborát erősíti a maga 20 százalékos árcsökkenésével.
Sokat elárul az európaiak rezsiárakhoz való hozzáállásáról az Eurobarométer felmérése, amely az Európai Unió energiapolitikájával kapcsolatban kérdezte az európai polgárok véleményét. Arra a kérdésre, hogy mit jelent számukra az európai energiapolitika,
az uniós válaszadók többsége a fogyasztók számára megfizethető energiaárak biztosítását jelölte meg prioritásként, ráadásul 25 tagállamban ez szerepel az első három helyen.
Uniós szinten a válaszadók 40 százaléka válaszolta azt, hogy az európai energiapolitika fő prioritásának a megfizethetőbb energiaárak biztosításának kell lennie, de Görögországban a megkérdezettek 51, Litvániában pedig 50 százaléka gondolja így. A magyarországi megkérdezettek 45 százaléka válaszolt ennek megfelelően.
Borítókép: A magyar családok fizetnek a legkevesebbet a rezsiért
Forrás: Freepik.com
