A Tisza Párt az utóbbi hetekben, hónapokban lejtmenetbe került.
Múlt hétvégén Orbán Viktor és Magyar Péter egyaránt beszédet mondott: de míg a miniszterelnök felvázolta a nemzetstratégiai vízióját, addig a Tisza Párt vezére kudarcot vallott.
– Hűen a hagyományokhoz, Orbán Viktor előadása világpolitikai összefüggésekről szólt, de a miniszterelnök ezúttal is képes volt szintetizálni a magyar szempontból releváns, kormányzati stratégiai gondolkodásból levezetett döntéseket és azt, hogy mit miért tesz a kabinet – fogalmazott Tóth Erik a kormányfő múlt szombati beszéde kapcsán. Az Alapjogokért Központ kutatási igazgatója szerint a harmadik világháború lehetséges kitörésére figyelmeztető helyzetértékelés, valamint az ebből fakadó magyar nemzetstratégiai vízió volt a beszéd legfontosabb eleme.
A miniszterelnök a stratégiai nyugalmat, valamint a háborúból való kimaradás fontosságát hangsúlyozta. Orbán Viktor rövid, de hosszú távú politikai célokat is meghatározott: magabiztos, választásra készülő politikai vezetőként a legfontosabb rövid távú célként a jövő évi országgyűlési megmérettetés megnyerését jelölte meg, amit a digitális polgári körök létrehozása is elősegíthet.
– Hosszú távú célként a magyar nagystratégia megvalósítását nevezte meg, ami egyszerre jelenti a nemzeti szuverenitás védelmét, a háború elutasítását, a nagyhatalmakkal való jó kapcsolatok fenntartását, a blokkosodás elkerülését, de a föderalista európai politikai tervek elutasítását is – ismertette a szakértő.
Meglátása szerint a kormányfő ismét valamiért, nem pedig valami ellen szólalt fel, és olyan nemzetpolitikai alapvetéseket fogalmazott meg, amelyekkel a választók döntő többsége – pártpolitikai hovatartozástól függetlenül – egyetérthet. Tóth Erik kiemelte, hogy Orbán Viktor meghatározta a jövő évi választás valódi tétjét is.
Vagy egy simulékony, nemzeti önrendelkezést másodlagos értékként kezelő, ezért a háborút, Ukrajna gyorsított EU-csatlakozásának brüsszeli tervét, a migrációs paktumot és a genderideológiát támogató kormánya lesz Magyarországnak, vagy olyan, amely képes a nemzeti érdekei mentén mindezektől mentesíteni a magyarokat – húzta alá az elemző.
Annak kapcsán, hogy a múlt hétvégén Magyar Péter is beszédet mondott Székesfehérváron, az elemző ismertette: a Tisza Párt az utóbbi hetekben, hónapokban lejtmenetbe került.
– Magyar Péter az »ellentusványosi« beszéddel megkísérelte a számára kedvezőtlen helyzetből kiszabadítani magát, de kudarcot vallott. A Tseber-ügy, amely az ukrán titkosszolgálat beavatkozásaként értékelhető; a Ruszin-ügy, amely a nemzeti szuverenista, békepárti politika megtagadását szimbolizálja; valamint az érdektelenségbe fulladó országjárás és a viharkárokon nyerészkedni próbáló hozzáállás Magyar Péterék pozícióit mind gyengítette az utóbbi időszakban – rögzítette.
Tóth Erik emlékeztetett, hogy a Voks 2025 véleménynyilvánító szavazáson is kétszer annyian vettek részt – jóval nagyobb egyetértés mellett –, mint a Tisza-féle Nemzet Hangja kezdeményezésen. Szerinte így egyre nehezebb fenntartani azt a percepciót a különféle baloldali közvélemény-kutatásokkal, amely a Tisza országos fölényét próbálja láttatni.
– A székesfehérvári beszédben Magyar Péter iránymutatást javasolt és kívánt adni, felszólalása azonban felejthető, politikai izgalmaktól és előremutató kezdeményezésektől mentes maradt. Felszólított a béke előmozdítására, miközben a fő politikai szövetségesei úgy az EP-ben, mint az Európai Bizottságban sorra állnak ki a háború folytatása melletti brüsszeli politikai kezdeményezések mellett – jegyezte meg a kutatási igazgató.
Ráadásul Ursula von der Leyen elnöki székben maradása is annak a politikai szövetségkötésnek köszönhető, amelyet a néppárt és a szocialisták kötöttek egymással, Magyarék tudtával.
Tóth Erik szerint érdekes személyiségtorzulásra utal, hogy bár a magyar kormányfő békekezdeményezését vagy a békepárti Trump-adminisztráció melletti kiállását említésre érdemesnek sem tartotta, Magyar Péter a „Tisza-kormány” Diplomáciai Akadémiáját fontos és jelentős javaslatként mutatta be.
– Magyar Péter a háborús fenyegetettséget elismerte, de képtelen volt a brüsszeli háborúpárti politika árnyékából kilépni, Ukrajna gyorsított EU-csatlakozásának látszólagos elutasításával pedig saját magát hozta kellemetlen helyzetbe – fogalmazott a szakértő.
A Tisza Párt korábbi konzultációján ugyanis a válaszadók 58 százaléka kiállt Ukrajna felvétele mellett, Manfred Weber pedig az Európai Néppártot Ukrajna támogatásának pártjaként írta le. Mindegy tehát, hogy mit mond Magyar, ebben a kérdésben kötött pályán mozog – mutatott rá Tóth Erik.
A két beszéd kapcsán az elemző úgy vélekedett, hogy a múlt és a jövő csapott össze egymással, ahol a jövőt ismételten Orbán Viktor képviselte. Tóth Erik kiemelte, hogy a miniszterelnök nemzetstratégiában, míg a Tisza Párt vezére saját egyéni stratégiában gondolkodott.
– Ráadásul Magyar képtelen volt a baloldali elődök intellektuális sekélyességétől megszabadulni, ugyanazokat a politikai üzeneteket és a »merjünk kicsik lenni« politikáját képviselte, mint amit baloldali előképei korábban már megfogalmaztak – fogalmazott a kutatási igazgató.
Mint jelezte, a Tisza Párt vezetője személyeskedő, kormányzati teljesítményt becsmérlő mondatai ugyanazt az agresszív és nyugtalan stílust idézik fel, mint amit Márki-Zay Péternél láthattunk már a 2022-es országgyűlési kampányban.
Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök (k) a 34. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban tartott politikai fórumon az erdélyi Tusnádfürdõn 2025. július 26-án. Mellette Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke (j) és Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke.
Forrás: MTI/Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály/Fischer Zoltán
