A Kreml újabb lépést tett a teljes hadigazdaság felé: az orosz kormány október 13-án jóváhagyta azt a törvénymódosítást, amely lehetővé teszi a tartalékos katonák fokozatos mozgósítását Ukrajnában bevetve – anélkül, hogy Vlagyimir Putyin elnök hivatalosan hadat üzenne, vagy országos mozgósítást hirdetne.
A döntés több millió tartalékos sorsát pecsételheti meg: a becslések szerint legalább kétmillió orosz állampolgár szerepel az aktív mobilizációs tartalékban, akiket mostantól bármikor behívhatnak a frontra – írja az amerikai Institute for the Study of War elemzőközpont.
A mostani lépés nem egy újabb, a 2022-es részleges mozgósításhoz hasonló azonnali intézkedés, akkor nagyjából 300 ezer tartalékost hívtak be egyszerre.
Most a Kreml folyamatos, kisebb hullámokban történő behívásra készül, amely lehetővé teszi, hogy az orosz hadsereg hosszú távon pótolja a hatalmas veszteségeket. Az új rendszer – amelyet a védelmi minisztérium dolgozott ki – „speciális gyűléseknek” nevezi a két hónapnál rövidebb kiképzéseket, amelyek után a tartalékosokat közvetlenül a harctérre vezényelhetik.
Andrej Kartapolov, az orosz parlament védelmi bizottságának elnöke nyíltan kimondta a módosításról, hogy az lehetővé teszi az orosz tartalékosok Ukrajna területén történő bevetését.
Az elemzések szerint a lépés oka prózai: kimerülőben van a pénz, amivel ösztönözni lehetne a toborzást. Eddig többé-kevésbé hatékonyan működött az orosz toborzási modell – amelyben a Kreml bőkezű pénzjutalmakkal, prémiumokkal és lakhatási ígéretekkel verbuvált önkénteseket –, de mostanra fogy a finanszírozás.
Az orosz védelmi tárca az idei év első három hónapjában többet költött toborzásra, mint a teljes 2025-ös költségvetésben szereplő összeg, miközben a jelentkezők száma már alig nő. Az orosz állami tartalékok apadnak, az infláció emelkedik, és a munkaerőpiacról egyre több férfi hiányzik. A most bevezetett, kényszerítő jellegű mozgósítási rendszer így olcsóbb és kiszámíthatóbb utánpótlást biztosíthat a hadseregnek – még ha a társadalmi kockázata jóval nagyobb is.
Moszkva kommunikációs stratégiája világos: a behívott tartalékosokat önkéntesnek nevezik majd, hogy elkerüljék a társadalmi ellenállást. A Kreml retorikája továbbra is a professzionális hadsereg képét próbálja fenntartani, noha a mostani mobilizáció lehetőséget ad arra, hogy milliók érkezhessenek a civilek közül a frontra.
A mostani törvények kifejezetten az aktív tartalékosokra vonatkoznak – vagyis Putyin ezzel a rejtett, de harcképes réteget mozdíthatja meg, miközben formálisan továbbra sem jelent be háborút.
A jelenlegi orosz tartalékos rendszer két szintből áll. Az aktív tartalék (körülbelül 2 millió fő) olyan szerződéses polgárokat tartalmaz, akik békeidőben civil életet élnek, de kötelezően részt vesznek hadgyakorlatokon, és mozgósítás esetén kötelesek megjelenni a hadkiegészítő parancsnokságon. Az inaktív tartalékosok mozgósítása azonban továbbra is politikai tabu, mert az az orosz gazdaság és társadalmi stabilitás összeomlásával járna.
A mostani fokozatos mozgósítási rendszer lehetővé teszi, hogy a fronton elszenvedett veszteségeket folyamatosan pótolják, miközben elkerülik a 2022-es mozgósítás okozta belpolitikai sokkot.
A háború harmadik évére az orosz rendszer lényegében önfenntartó háborús gépezetté alakult: az állam törvényeket, toborzási szabályokat, sőt, a jogi kategóriákat is újraértelmezi, hogy a fronton ne fogyjon el az utánpótlás. A kétmilliós tartalékos állomány fokozatos aktiválása lehetővé teszi, hogy Oroszország még éveken át hadat tudjon viselni.
Borítókép: Az orosz védelmi minisztérium videófelvételérõl készített kép páncélozott katonai jármûvekrõl a Zapad-2025 (Nyugat-2025) kódnevû orosz-fehérorosz hadgyakorlaton
Forrás: MTI/EPA/Orosz védelmi minisztérium sajtószolgálata
