Brüsszelben egyre élesebb hatalmi harc bontakozik ki a Tisza Párt körül: Tarr Zoltán háttérbe szorítását követően Magyar Péter lett a párt arca és formális vezetője, ám a feszültség tovább nő. A bizalom megrendülhetett Magyar körül, és egyre több jel utal arra, hogy Brüsszelben Karácsony Gergely lehet az új favorit.
A Tisza Párt megalakulásának első hónapjaiban Magyar Péter és Tarr Zoltán közösen irányították a párt építését, ám a köztük lévő feszültség hamar felszínre tört. Tarr elszólása után – amikor adóemelésekről és a választás utáni tervekről beszélt – Magyar látványosan megvonta tőle a hatásköröket. Azóta a párton belüli viszony végleg megromlott, és úgy tudni, a brüsszeli támogatók is elfordulóban vannak Magyartól, aki helyett akár Karácsony Gergely is lehet az ellenzék új miniszterelnök-jelöltje – derül ki az Ellenpont cikkéből.
Ahhoz, hogy érthető legyen a két politikus kapcsolatának alakulása és konfliktusának gyökere, érdemes áttekinteni Tarr Zoltán politikai pozícióit.
Bár a legtöbben Magyar Péterhez kötik a Tisza-projektet, a valóság ennél jóval összetettebb.
A formálódó ellenzéki mozgalom még Magyar megjelenése előtt egy szűk belvárosi művészkörből indult, amely Bajnai Gordon köreihez kapcsolódik. A volt miniszterelnök az elmúlt választások idején is feltűnt a háttérben.
A Tisza történetének első, nyilvánosan is látható mozzanata egy egyesületbejegyzés volt. A bíróság 2023 júliusában vette nyilvántartásba a Legyél a Változás! Egyesületet, amelynek egyetlen képviselője Tarr Zoltán református lelkész volt.
Az egyesület székhelye Bajnai Gordon egykori üzlettársa, Bárdos Barnabás tulajdonában álló ingatlanban működött, ami jól jelezte Tarr erős politikai kapcsolatait.
Bárdos másik céges szerepvállalása, a Dadu-Art Művészeti Nonprofit Kft. felügyelőbizottsága, további érdekes összefonódásokat tár fel: a tulajdonos Duda Éva, Molnár Áron (noÁr) korábbi felesége, szintén Bajnaihoz köthető.
A felügyelőbizottságban Bárdos mellett ott ül Váczi Rozália is, Tarr feleségének gyerekkori barátja, aki korábban Nagy Ervin élettársa volt – újabb személyi szálat adva a Tisza háttérhálózatához.
Bár korábban viharosan szakítottak, Váczi Rozália és Nagy Ervin ma már ismét szoros kapcsolatban állnak. Tarr felesége, Jékely Berta pedig gyerekkora óta ismeri Váczit – másod-unokatestvérek, akik rendszeresen együtt nyaraltak Visegrádon.
A személyi kapcsolatok mellett az időzítés is beszédes: Bajnai embere, Bárdos Barnabás és Váczi Rozália épp Tarr Zoltán egyesületalapítása után, 2023 augusztusában tűnt fel a Tisza elődszervezetéhez köthető Dadu-Artban – nem sokkal azután, hogy Nagy Ervin az amerikai nagykövetségen járt David Pressmannál.
A mozgásokból az a kép rajzolódik ki, hogy Tarrt előretolták, a háttérből pedig Bárdos Barnabás, Bajnai jobbkeze segítette, mögöttük pedig Nagy Ervin és noÁr álltak, akiket volt feleségük képviselt a céges hálóban. Ez a Bajnai Gordonhoz köthető kör indította el a Tisza-projektet.
Tarrnak közvetlenebb kapcsolata is volt Bajnaiékkal: értesülések szerint gyerekeik ugyanabba a budapesti elitgimnáziumba jártak, ráadásul azonos évfolyamba – Tarr idén szeptemberben ki is vette onnan a lányát. Ugyanebbe az osztályba jár Karácsony Gergely gyermeke is, ami később még szerepet kap.
A Tisza-projektet eredetileg Tarr Zoltánra szabták: a református lelkészt az ellenzék új arcának szánták, aki képes lehet megszólítani a jobboldali szavazókat is. Ehhez társult békés természete, kiterjedt politikai és brüsszeli kapcsolatrendszere. Minden adott volt – amíg meg nem jelent egy új szereplő, Magyar Péter, aki teljesen felborította az erőviszonyokat.
Magyar Péter oldalról kapcsolódott be az alapítócsapatba, miután 2023 márciusában bejelentette válását Varga Judittal. Ekkorra már elvesztette a jobboldali pozícióit, hiszen szinte mindenhonnan kirúgták.
A szakítás után került közel Vogel Evelinhez, miközben a baloldalon komoly átrendeződés zajlott. 2023 első felében David Pressman amerikai nagykövet több ellenzéki politikust és művészt is fogadott. A sajtóban is emlegetett széderestére meghívást kapott a Tisza hátterében szervezkedő Nagy Ervin is. Ekkor zajlott a háttérben a keresés: ki lehet az ellenzék új arca?
Egyes források szerint Nagy Ervin abban reménykedett, hogy ha már a Katona József Színház nem tartott igényt rá, legalább politikai szerepben válhat ismertté – akár a „magyar Zelenszkijként”.
Ebben a helyzetben bukkant fel Magyar Péter, akit a társaság eleinte megosztottan fogadott. Volt, aki fantáziát látott benne – rámenős stílusa, bennfentes imázsa és a „volt fideszes miniszter férje” szerep politikai előnyt ígért. Mások viszont épp emiatt tartották kockázatosnak, különösen labilis viselkedése miatt.
A találkozások 2023 folyamán sűrűsödtek, és fokozatosan Magyar került fölénybe. Mellette szólt fiatalos megjelenése, erőteljesebb kommunikációja, és az is, hogy jobboldali hátterűnek tűnhet.
Végül 2023 végére eldőlt: nem Tarr Zoltán, hanem Magyar Péter lesz a Tisza-projekt arca.
A vezetőcsere értelemszerűen feszültséget okozott a Tarr Zoltán köré szerveződő társaságban. A két politikus kapcsolata tehát konfliktusosan indult, és úgy is folytatódott.
Tarr Zoltán eleinte nem akart belenyugodni, hogy Magyar Péter kerüljön előtérbe, és azzal érvelt, hogy riválisa megbízhatatlan. Végül kompromisszum született: Tarr a nemzetközi ügyekért és brüsszeli kapcsolatokért felelhet, míg Magyar viszi a hazai politikai vonalat, bevonva Tarrt a pártszervezésbe.
A felállás mindkettőjüknek megfelelt, ám kétfejű rendszer jött létre, ami később komoly feszültségeket okozott.
A huzavona miatt meg is csúszott a projekt, noha eredetileg a 2024-es választásokra időzítették volna az indulást.
A kegyelmi ügy és a Varga Juditról készült hangfelvétel ekkor már „készen állt”.
A Tisza nem spontán indult: a szereplők régóta ismerték egymást, előre megtervezett forgatókönyv szerint léptek színre. Április 6-án Tarr Zoltán is előtérbe került, amikor beszédet mondott Magyar Péter Kossuth téri tüntetésén – ezzel végleg politikai szereplővé vált.
Magyar Péter villámgyorsan a bizalmába fogadta Tarr Zoltánt: három nappal a megismerkedésük után felkérte uniós képviselőjelöltnek. Ez önmagában is életszerűtlen, ha valóban nem ismerték egymást korábban.
Valójában Tarr szerepe már korábban le volt osztva – a háttérben ő irányította a jelöltválogatást, és a „castingon” döntött Magyarral együtt a csapatról.
A hangulat kezdetben jó volt, bár Magyar később „agyhalottnak” nevezte a kiválasztottakat. A Tisza így is közel 30 százalékot szerzett az EP-választáson, és Tarrt nevezték ki a brüsszeli delegáció vezetőjének, noha csak harmadik volt a listán.
Úgy tűnt, rendeződtek az ellentétek – de a béke nem tartott sokáig.
Tarr Zoltán a Magyar Hang YouTube-csatornáján beszélt először őszintén a Magyar Péterrel való viszonyáról. Azt mondta, más értékeket képviselnek, és még idő kell, hogy jobban megismerjék egymást. Ugyanakkor hozzátette: nem biztos, hogy Magyar lesz a Tisza miniszterelnök-jelöltje vagy pártelnöke – ami meglepő kijelentés volt a friss választási siker után.
A júniusi voksolást követően újra kiéleződtek a feszültségek. Magyar egyre jobban beleszólt Tarr feladataiba, korlátozta mozgásterét, és a döntéseket saját kezébe vette. A konfliktust fokozta az a kiszivárgott hangfelvétel is, amelyen Magyar „agyhalottnak” nevezte EP-képviselőit. Tarr erre cinikusan úgy reagált: ismertük ezeket a gondolatokat, Péter egy koherens ember.
A viszonyt tovább mérgesítette, hogy Magyar inkább a másik alelnökére, Radnai Márkra – egy baloldali nagyvállalkozó fiára – támaszkodott. Tarr úgy érezte, kiszorult a bizalmi körből, noha ő szervezte a párt nemzetközi hátországát és brüsszeli kapcsolatait.
Ennek látványos jele volt, hogy Magyar a kijevi látogatásra is Radnait vitte magával, nem Tarr Zoltánt. A Tisza elnöke amúgy ezen az úton találkozott Tseber Rolanddal, az itthon ukrán kémként azonosított kárpátaljai férfival. Most már tudni lehet, hogy mekkora jelentősége volt a találkozónak: ez volt a kezdete a Tisza és az ukránok közötti együttműködésnek. Jelzésértékű, hogy egy ilyen fontos eseményen nem volt jelen Tarr Zoltán. A politikus pozíciói tehát meggyengültek, igaz, ebben neki is komoly szerepe volt.
Tarr Zoltán kinevezése után feltűnően sok kommunikációs hibát vétett a Tisza Pártban – több botrányos kijelentés is hozzá köthető. Kritikusai szerint hajlamos indokolatlanul hosszan, körmondatokban beszélni, ami politikusként nem előny.
Tavaly októberben, amikor a Tiszát a brüsszeli kapcsolataival támadták, Tarr a Republikon Intézetnek úgy fogalmazott: „pártunk kötelessége a néppárti álláspontra támaszkodni.” Szavai erősítették a Fidesz narratíváját, és védekezésre kényszerítették a pártot.
2025 elejére Tarr Zoltán politikai teherré vált Magyar Péter számára: kiszámíthatatlan nyilatkozatai miatt időzített bombaként működött, miközben a hibák a pártelnökre vetültek vissza. Közben párton belüli riválissá is erősödött.
Magyar először próbálta lekötni Tarr energiáit, és rábízta a kormányzás előkészítését, de a terv nem vált be. Végül úgy döntött, megvonja alelnökétől a hatáskörök egy részét – vállalva a kockázatot, hogy Tarr mögött ott áll a Bajnai-kör és brüsszeli kapcsolatai is.
Magyar Péter nem hirtelen döntött Tarr Zoltán háttérbe szorításáról – a folyamat hónapokkal korábban elkezdődött. Tavasszal már konkrét lépéseket tett: informálisan megkereste Tanács Zoltánt, aki akkor hagyta el korábbi munkahelyét. A multik világából érkező tanácsadó kész anyaggal érkezett, és nyitott volt az együttműködésre. Végül abban állapodtak meg, hogy a nyár után folytatják a tárgyalásokat.
Magyar Péter egyre inkább Radnai Márkra bízta a bizalmi feladatokat – például ő képviselte a pártot a berlini GITEX Europe 2025-ön, ahol később a Tisza applikáció fejlesztőivel is találkozott. Közben Tarr Zoltán még látszólag erős pozícióban volt, ám a nyár végén Tanács Zoltán elfogadta Magyar ajánlatát, ezzel eldőlt a sorsa. Bár kifelé csak „feladatátcsoportosításról” beszéltek, Tarr tudta, hogy kiszorították. Nem sokkal ezután következett az etyeki botrány, ahol Tarr kijelentette: „Nem fogok mindent elmondani, mert akkor megbukunk.”
Egymás után kerültek elő Tarr Zoltán korábbi, kínos felvételei: belső körben arról beszélt, hogy a Tisza nem hozza nyilvánosságra a kormányprogramját, és „örömmel” adna fel szuverenitást az EU-ban. A nyár végén Tanács Zoltán vette át Tarr feladatait, ő irányítja az előkészítő munkát.
A botrányok után Tarr gyakorlatilag eltűnt a pártelnök mellől, alig nyilatkozik, és egyre ritkábban osztja meg Magyar bejegyzéseit. Bár alelnök maradt, befolyása minimálisra csökkent.
Magyar ezzel maga ellen fordíthatta a Bajnai-kört, amely korábban Tarr mögött állt. Az Ellenpont forrásai szerint ez is hozzájárult ahhoz, hogy
Brüsszelben Karácsony Gergelyt látják reálisabb miniszterelnök-jelöltnek.
A főpolgármester népszerűbb, engedékenyebb, és régóta jó kapcsolatot ápol Bajnai Gordonnal.
Borítókép: Tarr Zoltánt kiszorították a Tiszából – Fotó: Facebook/Tarr Zoltán
