Az Egyesült Államok visszatért, és nagyobb, erősebb, mint eddig valaha, hangsúlyozta az amerikai elnök.
Harmadik napja tart a Világgazdasági Fórum (World Economic Forum; WEF) hagyományos találkozója a svájci Davosban, ahová január 21-ére várták Donald Trumpot. Az amerikai elnök kénytelen volt egy kisebb technikai hiba miatt megszakítani a repülőútját az Atlanti-óceán fölött, de a Guardian beszámolója szerint azóta szerencsésen megérkezett Zürichbe, majd onnan az esemény helyszínére is.
A fórumon mindenki az Egyesült Államok első emberére volt kíváncsi, ezért szokatlan tumultus alakult ki a beszédeknek helyet adó konferenciaterem bejáratánál, miután a helyiséget teljesen megtöltötte a beözönlő hallgatóság. A szervezők csak nagy nehezen tudtak úrrá lenni helyzeten, a kíváncsiskodók Trump érkezésekor sem bírtak magukkal, és mindenáron vetni akartak egy pillantást az elnökre.
„Jól esik ennyi ismerőst, barátot és néhány ellenséget is újra itt üdvözölni” – nyitotta meg a beszédét Donald Trump.
Az elnök kijelentette, fantasztikus hírrel érkezett az Egyesült Államokból, és hangsúlyozta: a megválasztása utáni egy évben az USA legyőzte a rekordmagas inflációt, valósággal áthatolhatatlanná tette a déli határát a migráció számára, és
Amerika „az ország történetének leggyorsabb és legdámaibb gazdasági fordulatának közepén tart”.
Mint fogalmazott, ma arról szeretne beszélni, hogyan érték el ezt a „gazdasági csodát”, hogyan emelték „sosem látott mértékben” az amerikai életszínvonalat és reméli, hogy példaként szolgálhat az öreg kontinens számára, mivel szerinte
„Európa egyes részei mára felismerhetetlenné váltak”.
Ezzel az elnök egyértelműen a migrációs nyomás alatt megroppant nyugat-európai országokra utalt.
„Szeretem Európát, és azt akarom, hogy jó irányba haladjon, de jelenleg nem ez a helyzet.”
Mint elmondta, az európai kormányok évek óta úgy vélik, hogy egy erős gazdaságpolitikához „folyamatosan növekvő állami költésekre és ellenőrizetlen tömeges bevándorlásra” van szükség. A konszenzus szerinte úgy nézett ki, hogy az úgynevezett
„piszkos munkákat és a nehézipart máshová kell kiszervezni, a megfizethető energiát pedig le kell cserélni a nagy zöld átverésre”.
Abban is egyetértettek szerinte az európai vezetők, hogy
„az országaikat úgy virágoztatják fel, ha új, az eddigiektől teljesen eltérő népességet importálnak messzi országokból”.
Trump szerint ez volt a terv, amit a Biden-adminisztráció és sok nyugat-európai ország „ostoba módon követett, és emiatt fordítottak hátat mindennek, ami gazdaggá, erőssé és hatalmassá teszi a nemzeteket”.
Az eredmény az elnök szerint gazdasági hanyatlás és a világtörténelem legnagyobb migrációs áradata lett. A nyugat-európai vezetők többsége nem érti, hogy mi történik körülötte, amelyik igen, az pedig nem tesz ellene semmit. Trump a szakértőknek is üzent, akiknek nem lett igaza abban, hogy az ő politikája globális gazdasági válságot és elszabaduló inflációt idéz majd elő. Ennek szerinte épp az ellenkezője történt.
Mint fogalmazott a gazdaságtalan szélerőműveket felszámolják és nem építenek újakat, a bürokratákat nem még több hatalomhoz juttatják, hanem kirúgják az állami szektorból, illetve csökkentik az adókat, és szigorú vámpolitikát vezettek be, ami helyrehozza a korábban okozott gazdasági károkat.
Az elnök azzal is büszkélkedett, hogy az amerikai nehézipar magára talált az elmúlt évben, a hazai termelés pedig a sokszorosával nőtt az elmúlt évben, amit nemrég még sokan nem tartottak lehetségesnek.
Azt is kihangsúlyozta, hogy az amerikai külkereskedelem 40 százalékát kitevő arányban kötöttek kereskedelmi szerződéseket világszerte, különböző államokkal és cégekkel, különösen az olaj- és gázkereskedelem terén.
„Ha az Egyesült Államok felfelé tart, akkor a partnerei is követik. Ez mára védjeggyé vált”
– mondta az elnök, aki szerint az előző adminisztráció zsákutcás gazdaságpolitikája miatt az egekbe drágultak az olaj- és energiaárak, több erőművet be kellett zárni és amerikai állások milliói szűntek meg.
„Mindezt olyan emberek miatt, akiknek fogalmuk sem volt róla, mi a fenét művelnek”
– emelte ki, hozzátéve, hogy az ő vezetése alatt az amerikai olaj- és gázkitermelés újra a csúcson van. Ezzel kapcsolatban külön kiemelte Venezuela szerepét.
„Húsz éve egy remek ország volt, mára vannak gondjaik, de segítünk nekik. A kitermelt olajból származó megosztjuk velük, és több pénzt fognak keresni, mint jó ideje. Venezuela előtt fantasztikus jövő áll, értékeljük a támadás utáni együttműködésüket.”
Trump szerint többeknek kéne hasonló alkut kötni, mint a venezuelai vezetésnek Maduro kiemelését követően. Elárulta, hogy minden nagy olajvállalat kiveszi majd a részét az ottani munkából. Arra is kitért, hogy hosszú idő óta rekord alacsonyan áll a világpiaci olajár.
Ezután Kínára terelte a szót, a zöldtechnológia kapcsán azt hangsúlyozva:
„Soha nem látott szélerőművet Kínában, csak mutatónak építik őket, hogy rávegyék az ostoba embereket a megvásárlásukra.”
Mint fogalmazott: „Az energiával alapvetően keresni, és nem veszíteni kell a pénzt.”
Trump külön méltatta az új erőre kapott amerikai atomprogramot, ami elengedhetetlen alapja a tengerentúli AI-fejlesztéshez is.
A grönlandi üggyel kapcsolatban Trump elmondta: elgondolkodott rajta, kihagyja-e ezt a témát, „de ez az, ami mindenkit érdekel”.
Először békülékeny hangot ütött meg: „Óriási tisztelettel vagyok Grönland népe és Dánia népe iránt. De minden NATO-tagnak kötelessége megvédeni a saját területét.”
Szerinte Grönlandot senki más nem tudja megvédeni, csak az Egyesült Államok. Ezt történelmi példával támasztotta alá:
„A világ látta ezt a második világháborúban, amikor Dánia hat órányi harc után elesett Németországgal szemben.”
Trump szerint ekkor az USA volt kénytelen közbelépni: „Rákényszerültünk, hogy saját erőinket küldjük oda, nagy költséggel és áldozatokkal, katonai bázisokat építve ezen a nagy és gyönyörű jégtömbön.” Majd hangsúlyozta: „Amerika nyerte meg a második világháborút.” Hozzátéve:
„Nélkülünk most németül és japánul beszélnének.”
A háború utáni rendezésre utalva így fogalmazott: „Visszaadtuk Grönlandot Dániának. Milyen buták voltunk, hogy ezt megtettük? És mennyire hálátlanok most.”
Megerősítette, hogy nemzetbiztonsági és nemzetközi biztonsági szempontok miatt szeretnék megkapni a szigetet, ahová az Aranykupola rakétavédelmi rendszer elemeit telepítenék, és ezzel nemcsak az USA-t, de Kanadát is védenék.
„Egy talpalatnyi, rossz fekvésű jégtömböt kérünk csupán, ami igazán semmiség ahhoz képest, amit mi eddig nyújtottunk”
– fogalmazott Trump, aki a NATO-ra vonatkozóan arról beszélt, hogy az Egyesült Államok „olyan sokat ad, és olyan keveset kap cserébe”.
Hangsúlyozta, hogy a jelentős amerikai hozzájárulás legszebb példája az ukrajnai háború, amelyben az USA-nak kulcsszerep jut Ukrajna támogatásában. A konfliktus kapcsán kiemelte:
Ennek a háborúnak ki sem szabadott volna törnie, és ki sem tört volna, ha nem bundázzák meg a 2022-es választást. Az egy elcsalt választás volt, mindenki tudja.”
Trump azt is hangsúlyozta, hogy
„erős határokra, igazságos választásokra és hiteles sajtóra van szükség”.
Az USA első embere arról is beszélt, hogy az orosz–ukrán háborúnak véget kell vetni.
Elmondta, tárgyal Vlagyimir Putyinnal, aki szerinte „meg akar állapodni”. Úgy vélte, Volodimir Zelenszkij – akivel még aznap találkozik Davosban – szintén meg akar egyezni. Így fogalmazott:
„Ennek a háborúnak véget kell vetni.”
Ezután visszatért Grönland kérdésére. Azt mondta, a sziget „kulcsszerepet játszhat a világbéke és a világ védelme szempontjából”.
Állította, hogy ez „nagyon kis kérés” ahhoz képest, amit az Egyesült Államok évtizedeken át adott a NATO-nak, és kétségbe vonta a szövetségesek elkötelezettségét:
„Mi száz százalékban ott vagyunk a NATO-ért, de nem vagyok biztos benne, hogy ők ott lennének értünk.”
Trump ezután nyílt nyomást gyakorolt a globális elit szereplőire, hogy engedjék számára megszerezni Grönlandot.
Az „üzletkötés művészetére” utalva közölte:
„Mondhatják azt, hogy igen, és akkor nagyon hálásak leszünk. Vagy mondhatják azt, hogy nem, és erre is emlékezni fogunk.”
Trump ezután úgy fogalmazott, hogy nem fog erőt alkalmazni Grönland megszerzésére. Azt mondta: „Semmit sem kapnánk meg, hacsak nem használnék túlzott erőt és hatalmat, amivel megállíthatatlanok lennénk.” Majd hozzátette: „Nem fogok erőt alkalmazni.”
Trump ezután arról beszélt, hogyan akarja csökkenteni a megélhetési költségeket az Egyesült Államokban.
Kijelentette, hogy előző nap egy olyan rendeletet írt alá, amely megpróbálja megakadályozni, hogy nagy intézményi befektetők tömegével vásároljanak fel családi házakat.
Hozzátette: felszólította a Kongresszust, hogy egy évre maximálják a hitelkártyák kamatát 10 százalékban. Szerinte ez segíteni fog az amerikaiaknak abban, hogy lakásra tudjanak spórolni.
A monetáris politikára térve Trump azt mondta, nagyon hamar bejelenti, ki lesz a Federal Reserve következő elnöke.
Azt mondta, minden jelölt nagyszerű, „mindannyian fantasztikus munkát tudnának végezni”.
Az elnök azt is elárulta, hogy a tengeri drogcsempészet elleni katonai fellépéssel sikerült 97 százalékkal visszaszorítaniuk az ilyen módon az USA-ba érkező narkotikumok arányát.
Mint fogalmazott, ezután következik a szárazföldi drogcsempészet felszámolása, ami szerinte „gyerekjáték lesz”.
A migrációval kapcsolatban kijelentette: a „Nyugat nem importálhat tömegesen olyan idegen kultúrákat, amelyek mind kudarcot vallottak azzal kapcsolatban, hogy saját sikeres társadalmat építsenek.”
Példaként az Amerikában élő szomáliai bevándorlókat említette, akik szerinte egy „becsődölt államból” érkeztek, amit nem is lehet valódi országnak nevezni.
„A jólét mostani, robbanásszerű növekedése és a Nyugatot felépítő haladás nem az adószabályzásainkból sarjadt, hanem a különleges kultúránkból”
– fogalmazott zárszavában az Egyesült Államok elnöke.
Trump szerint ez az az „a becses örökség, amin Európa és Amerika osztozik”, és amit „erősnek kell megőriznünk”:
„Meg kell védenünk ezt a kultúrát, újra fel kell fedeznünk azt a lelkületet, amely az emberi teljesítmények csúcsára emelte a Nyugatot a sötétségből.”
Trump szerint hihetetlen és változó időket élünk, amit ki kell használni a saját előnyünkre. Ehhez szerinte olyan technológiák – például a mesterséges intelligencia – állnak a rendelkezésünkre, amelyekről az őseink nem is álmodhattak. Kiemelte:
„Meg kell becsülnünk a briliáns elméinket, mert nincs sok belőlük.”
Donald Trump szerint minden eddiginél ambiciózusabb, izgalmasabb és inspirálóbb jövőt kell építenünk, mert „olyan helyzetben vagyunk, amilyet eddig senki el sem képzelhetett eddig”.
„Az Egyesült Államok visszatért, és nagyobb, erősebb, mint eddig valaha”
– zárta gondolatait az amerikai elnök.
Fotó: Donald Trump amerikai elnök (b) felszólal az 56. Világgazdasági Fórumon 2026. január 21-én a svájci Davosban. Középen Borge Brende, a Világgazdasági Fórum norvég elnök-vezérigazgatója – MTI/EPA/Keystone/Gian Ehrenzeller
