Újabb állomásához érkezett a digitális polgári körök háborúellenes gyűlése. Ezúttal Szombathelyen gyűltek össze a DPK tagjai. Az eseményen Orbán Viktor miniszterelnök is beszédet mondott.
A 80-as évek közepén elkezdtük azt a szervezkedést, amiből később kinőtt a Fidesz. A szervezkedésnek a legerősebb vidéki lába Szombathelyen volt – fogalmazott Orbán Viktor a digitális polgári körök (DPK) országjárásának a szombathelyi rendezvényén. A miniszterelnök a háborúellenes gyűlésen elmondta: Szombathely politikai értelemben az ország közepét jelentette számukra. Emlékeztetett, hogy 1998-ban fantasztikus győzelmet arattak Szombathelyen, ahogy 2002-ben is. – Ne adjuk alább – tette hozzá.
Mint jelezte, közeleg a választás, mindenki latolgat, majd a kormánypártok mérései kapcsán elmondta: Szombathelyen a pártlisták és az egyéni versenyben is magabiztosan vezetnek.
A kormányfő kiemelte: az esély nem jelent győzelmet. – Győzni egyetlen időpontban lehet. Mindig a végén van vége, csak az az egy időpillanat számít, addig dolgozni kell – hangsúlyozta.
A miniszterelnök köszönetet mondott Hende Csabának, aki nélkül nem állnának ma ott, a 2002-es választás után ugyanis újra kellett szervezni a polgári jobboldalt, és ennek oroszlánrészét ő vállalta magára. – A DPK az folytatása azoknak a polgári köröknek, amelyeket a 2002-es választási vereség után kezdtek szervezni – fogalmazott Orbán Viktor, aki köszönetet mondott a helyi sportegyesületeknek is.
A miniszterelnök elmesélt egy régi történetet a délszláv háborúról, felidézte, 1999-ben felhívta őt Bill Clinton akkori amerikai elnök, hogy hazánk nyisson új, északi frontot az akkori Jugoszlávia ellen, támadja meg a szerbeket.
– Ha akkor olyan miniszterelnökünk van, aki csak annyit tud, hogy „yes sir”, akkor mindannyian nyakig álltunk volna a háborúban – tette hozzá. Lehet nemet mondani – húzta alá Orbán Viktor, aki feltette a kérdést, hogy akkor mi lett volna Szegeddel, Bajával, Hódmezővásárhellyel és a vajdaságban élő mintegy háromszázezer magyarral?
Arról is megemlékezett, hogy 1945. március 4-én Nápolyban felszállt 118 amerikai B-24-es nehézbombázó, amelyek az irányt Szombathely felé vették és öt hullámban, több mint 260 tonna bombát ledobva támadták a várost, amely épületeinek háromnegyede megsérült vagy elpusztult, óriási emberáldozat mellett. – Úgy tartjuk számon Szombathelyet, mint a negyedik-ötödik legnagyobb háborús kárt szenvedett városunkat. Szombathelyen is mindenki tudja: soha többé háborút – fogalmazott.
A kormányfő a fiatalokról szólva azt mondta, a fiatalok a mi gyerekeink, a szerencsésebbnek az unokái, úgyhogy bízhatunk bennük. – Az alma nem esik messze a fájától, van, hogy elgurul, de nem esik messzire – jegyezte meg. Hozzátette: nem mondanak le a fiatalokról.
Aki fiatalon a Tiszára szavaz, az ugyanis saját jövője ellen szavaz. A kormányfő szerint ezzel még nem értünk el minden fiatalt. Ő így lett Újpest szurkoló, a családban ugyanis mindenki Fradi szurkoló volt.
Azóta persze megváltozott az élet, és most a Puskás Akadémiának szurkol. A fiataloknak üzenve azt mondta, vegyék komolyan magukat. Azt mondta, ne a magyar kormány ellen lázadjanak, hanem Brüsszel ellen.
A miniszterelnök nézői kérdésre elmondta: a terv, hogy folytatják az M86-os autóút építését Körmendig, megépítik az M87-est Kőszegig, illetve az M76-ost Körmend és Zalaegerszeg között. Hozzátette: Szombathely egy különleges város, mert van négy főváros -Bécs, Pozsony, Zágráb és Ljubljana -, ami közelebb van hozzá, mint Budapest. Jelezte, hogy Ausztria közelsége miatt is a Mosonmagyaróvár-Sopron-Szombathely jelentette határmenti térségnek külön programra lesz szüksége.
– Legalább néhány dologban mindenkinél jobbnak kell lenni, beleértve a szerencsésebb történelmű osztrákokat is, akik nem jobbak nálunk. Csak annyi történt, hogy onnan 1955-ben vonult ki a Szovjetunió, innen pedig csak 1989-ben. Ez a különbség – fogalmazott a kormányfő.
A kormányfő arra a kérdésre, hogy Szombathelyen mikor lesz újra NB1-es futballcsapat, azt mondta, ha összeszámolnánk mennyi támogatást adtak a focinak Szombathelyre, akkor érdemes belátni, hogy a város nem tudott vele élni. A régebbi, a jelenlegi helyeztehez vezető rendszert ezért nem tudja támogatni. Ha jön valami új meglátás, akkor, akkor lehet változás. Úgy nem tudnak pénzt ölni egy sportágba, ha nem látják, mi lehet a vége.
A téma kapcsán azt is mondta, nekik nem a profikkal, az utánpótlással kell foglalkozniuk. A kormányfő tájékoztatott: a Tisza igazi programja szerint meg kell vágni a sporttámogatást. – Ez azonban a gyerekek támogatása valójában, tőlük vennék el azt a pénzt – hívta fel a figyelmet. A kormányfő leszögezte, a sport a családpolitikájuk része, nem pedig a profi sport támogatása. Éppen ezért a mostani jobboldali kormánynak a jövőben is stratégiai ágazata marad a sport.
Orbán Viktor egy kérdés kapcsán közölte, hogy négyezer templomot újítottak fel, kétszáz újat pedig éíptettek. Mint jelezte, ha sok közösségünk van, akkor erősebbek vagyunk. Amikor a családokat támogatják, akkor a nemzetet is támogatják. A lelki természetű közösségektől pedig a haza erősebb lesz.
A miniszterelnök elmondta, hogy minden héten történik valami, ami közelebb visz minket a háborúhoz, ezért nem unnak rá a háborúellenes gyűlésekre. Kiemelte, hogy a NATO főtitkár azt mondta a héten, hogy katonákat fognak állomásoztatni Ukrajnában. – Míg Manfred Weber elmondta, hogy olyan katonákat akar Ukrajnában látni, akiknek a ruháján európai szimbólumok vannak. Mi nem akarunk látni ilyen katonákat Ukrajna területén, különösen nem magyar fiatalokat – tette hozzá.
A kormányfő szerint egy tervet hajtanak végre az uniós vezetők, amelynek elemei a diplomáciai kapcsolatok felszámolása, a sorkötelezettség visszaállítása, a fegyvergyártás felpörgetése.– Ma az Európai Unió nyíltan meghirdette, hogy át kell állni hadigazdaságra és kimondták, hogy 2030-ra készen kell állni a háború megvívására – húzta alá.
Orbán Viktor szerint a 2026-os a háború előtti utolsó választás. – Arról, hogy háborúba megyünk vagy kimaradunk, a 2026-ban megválasztott kormány fog dönteni – tette hozzá.
Orbán Viktor emlékeztetett: az ukránok az Európai Uniótól kértek 1500 milliárd dollárt. – Ha hagyjuk, akkor a mi pénzünket Magyarországról elviszik – figyelmeztetett. A kormányfő azt is leszögezte, ha Ukrajna területén megjelenik egyetlen nyugati katona is anélkül, hogy az oroszokkal egyeztetnének, az háborút jelentene. Az oroszok ugyanis megmondták, hogy legitim katonai célpontnak tekintenének minden Ukrajna területén állomásozó nyugati katonát.
A miniszterelnök a jelenlegi helyzet kapcsán érzékeltette, a Tisza Pártnak mindössze 27 tagja van, nem ez az ellenfél, hiszen Szombathelyen több tagjuk van a kormánypártoknak, mint a Tisza Pártnak összesen.
– Az igazi ellenfelünk Brüsszel, aki olyan kormányt akar hatalomra juttatni, hogy a magyarok pénzét Brüsszelbe küldjék. A választás így nem arról szól, hogy mi lesz Magyarországon, hanem hogy mi lesz Magyarországgal – hangsúlyozta.
Orbán Viktor szerint nemzetközi ügyekben jól látszik, hogy mi a különbség a magyar és a brüsszeli út között. Hozzátette: azért léptek ki a néppártból, mert rájuk akarták kényszeríteni migráció kérdésében a brüsszeli politikát. Erre a magyar kormány nem volt hajlandó. Hozzátette: aki a néppártban van, az végre fogja hajtani, amit ott mondanak. – Nem fognak tudni nemet mondani – jegyezte meg a Tisza Párt kapcsán, amely mást képvisel, mint a mostani kormánypártok, ezért se nem tudnak nemet mondani.
A miniszterelnök elmondta, hogy a vétó az egy alapjog az EU alapszerződése szerint. Mint jelezte, ameddig ott van, addig nem fog menni, hogy megváltoztassák az egyhangú döntéshozatalt.
– Eddig azzal próbálkoztak, hogy meggyőznek engem. De ez nem sikerült, ezért úgy döntöttek, hogy lecserélnek – tette hozzá. Leszögezte, hogy csak egyszer kell hibázni és végünk van – szögezte le.
Orbán Viktor elmondta: amikor a brüsszeliek úgy döntöttek, hogy a Tisza néven futtatnak ellenük egy pártot, akkor arra gondolhattak, hogy ez a legmagyarabb folyó. – A Tisza egy kétarcú folyó. Ha van kiszámíthatatlan folyó, akkor az a Tisza – fogalmazott.
Orbán Viktor arra kérte a jelenlevőket, üzenjék meg a kárpátaljai magyaroknak, hogy velük vannak.
Az a magyar, aki meghal a fronton, annak a családján a magyar kormány segít. Szijjártó Péternek ezt a kérdést napi renden kell tartania, ugyanis emellett nem lehet elmenni szó nélkül. Hozzátetette: nem fognak elmenni szó nélkül emellett, mindennek meglesz a kellő következménye, ugyanis mindennek következménye van.
– Nem fogjuk hagyni, hogy packázzanak velünk, egy másik világban vagyunk – szögezte le.
A kormányfő azt mondta, az ő álláspontja, hogy az ukránokat nem szabad beengedni az unióba.
– Abból baj lehet, ha egy katonai, és egy gazdasági szövetségbe kerülünk velük. Az első az, hogy bele ránthatnak bennünket a háborúba. Másfelől a mezőgazdaságunk, az abban dolgozók tönkre mennek, de ez minden árucsoportban így lenne. Ezek tönkre tennék a közép-európai gazdaságot – mondta. Hozzátette: az ukránokkal együtt kell működni, de tagságról szó sem lehet.
Azt is mondta, az ukránoknak fel kell adni azt a követelést, hogy Magyarországot lehasítsák az olcsó orosz energiáról. – Amíg Ukrajna ezt csinálja, addig Ukrajna az ellenségünk – tette hozzá.
Orbán Viktor azt mondta, ha nincs orosz olaj és orosz gáz, akkor sokkal magasabb lenne a rezsiszámla. Magyarországon ma 250 ezres az átlagos évi rezsiszámla, Lengyelországban ez 800 ezer.
– Aki azt mondja, hogy le lehet válni az orosz energiahordozókról a rezsicsökkentés meg nem szüntetésével, az vagy buta, vagy hazudik
– tette hozzá. A kormányfő emlékeztetett: amit ma Magyar Péter mond, azt mondta korábban Lendvai Ildikó. Ebbe a folyóban már jártunk. Akkor meg is emelték a gázárakat. Hozzátette: Kapitány István sem a fogyasztóvédelemtől érkezett, hanem a SHELL-től. Ez egy másik kávéház. Azért küldték ide, hogy megszüntessék a rezsicsökkentést.
Fotó: Magyar Nemzet/Mirkó István
