Az esti szürkületben és éjszaka kell néhány percet „hallgatózni” az erkélyről, az emeleti ablakból, a tornácról, a kertből, az utcán vagy parkban sétálva.

A füleskuvik költőállományának felmérésében kéri a lakosság segítségét az Magyar Madártani Egyesület (MME), amelynél elektronikus adatlapon lehet leadni az észleléseket.

Az egyesület legutóbb a telelő, majd a fészkelő erdei fülesbaglyok felmérésében kérte a lakosság segítségét idén januárban és áprilisban, a sorozat zárásaként most pedig a kevésbé közismert, de

a lakott területeken is egyre gyakoribb, terjedőben lévő füleskuvik költő állományának felmérésében tudják információval segíteni az érdeklődők a természetvédők munkáját – áll a szervezet hétfői közleményében.

Ez azért fontos, mert gyakorisága ellenére kevésbé pontos becslései vannak a szervezetnek ennek az apró, vonuló bagolyfajnak az országos elterjedéséről és állományáról.

A fészkelő baglyok felmérése alapvetően a hangjuk alapján történik, a madarakat nem kell hozzá látni.

A felmérés lényege, hogy az esti szürkületben és éjszaka kell néhány percet „hallgatózni” az erkélyről, az emeleti ablakból, a tornácról, a kertből, az utcán vagy parkban sétálva, és ezt hetente egy–két alkalommal megismételni május–július folyamán. Eközben a felnőtt füleskuvikok jellegzetes, a hím és a tojó gyakran egymásnak válaszolgató, füttyögő jelzőhangját, később pedig a fiókák eleségkérő hangját kell keresni.

Az észlelők egy elektronikus jelentőlap kitöltésével tudnak megfigyeléseikkel hozzájárulni a faj országos elterjedési térképének pontosításához.

A madarak hangjáról készült hangfelvételek és videók, amelyek segítik a tájékozódást, valamint az elektronikus jelentőlap az MME honlapján érhető el.

MTI

Alkalmilag nappal is meg-megszólaló füttyögésük alapján akár meg is pillanthatjuk az ágak között rejtőzködő füleskuvikot Fotó: MME/Orbán Zoltán