A 8,1 millió szavazásra jogosult fele sem szavazott Magyar Péter pártjára, nevetséges rendszerváltást emlegetni.

Magyar Péter még a választások előtt jelezte, hogy hatalomra kerülését követő nap felkeresi a legfőbb ügyészt és eltávolítja hivatalából, leváltja az államfőt és a közjogi vezetőket és bevezeti a 480 forintos benzinárat. Időközben megalakult az új kormány, van igazságügy-miniszterünk, aki a kormányfővel ellentétben ért is a joghoz, és az is kiderült, hogy a nyolc közjogi vezető nem mond le. A kétharmad birtokában a néhány szakaszos alkotmánymódosítás megszavaztatása nem okozott volna gondot, és Magyar már túl lenne legfontosabb ígéretei teljesítésén.

Jelen okfejtés arra keresi a választ, hogy miért húzza az időt a kormányfő. Politikai oldalról nézve nincs akadály, hiszen a 8.1 millió választópolgárból 3.3 millió a Tiszára szavazott, ezt Magyar Péter úgy értelmezi, hogy döntései mögött nemzeti egység van, tehát bárkit elmozdíthat hivatalából.

Jogi oldalról ezzel szemben több akadály tornyosul a nagyszabású tervek megvalósítása elé. A legfőbb gond, hogy olyan jogszabályszövegre van szükség, amely mind a nyolc közjogi vezetőre alkalmazható. A vezetők között van államfő, két bíró, adatvédelmi biztos, és ez bonyolítja a jogalkotási feladatot. Az persze, hogy a jogszerű elmozdítás feltétele egyik esetében sem áll fenn, Magyar Pétert nem zavarja, de a probléma gyökerét itt kell keresnünk.

Az államfő a Velencei Bizottság állásfoglalását kérte. Elképzelhető, hogy a testület nem ad zöld jelzést a leváltáshoz, ettől kezdve az alkotmánymódosítás jogsértő és nemzetközi fórumok előtt eredményesen támadható. A politikai következmények beláthatatlanok.

Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos rámutatott, hogy ­európai uniós szabályok miatt még alkotmánymódosítás esetén sem válthatják le. Emlékeztetett Jóri András esetére, aki megkapta a mandátumára járó teljes illetményt és egyéb juttatásokat egy összegben. Ezt követően szigorított az Európai Unió, és így Magyar Péter az ő esetében nem jogosult diktatórikus tervének végrehajtására. Mellesleg az Európai Unió Bírósága is iránymutató döntést hozott. Sakk-matt helyzet.

Az Alkotmánybíróság és a Kúria elnöke hasonlóan védett, hiszen ők bírák is egyben. A bírák elmozdítása számos nemzetközi egyezmény miatt, amelynek hazánk részese, jogszerű keretek között nem lehetséges. Nem csupán arról van szó, hogy nem váltható le a két bírósági vezető, de a mandátumuk feltételei sem módosíthatóak. Ezen a ponton említhetjük, hogy a hasonló körben született lengyel próbálkozásokat is elsöpörte az Európai Unió Bírósága: a vezetők és a bírák a helyükön maradtak.

A magyar példa is figyelmeztető. Alkotmánymódosítással Baka András főbíró tisztsége megszűnt, és a Kúria tanácselnökeként folytathatta munkáját. Mivel hazai jogorvoslat nem állt rendelkezésre, az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult és megállapították, hogy jogszerűtlen volt az elnöki megbízatás megszüntetése. Százezer euró megfizetésére kötelezték Magyarország kormányát azzal, hogy a tényleges kár megtérítését a magyar bíróságok segítségével kell érvényesítenie. Korábbi sajtóinformációk szerint egyezség jött létre egy elképesztően magas összegre, amelyet a most leköszönt kormány ki is fizetett.

Ezek után ara gondolhatnánk, hogy a történet ezzel véget ért, de nem így történt. Az Emberi Jogok Európai Bírósága, annak érdekében, hogy Magyarországon több ilyen jogtalan elmozdítás ne fordulhasson elő, jogi garanciák beépítését írta elő a magyar jogrendszerbe.

Mivel ez nem történt meg, a Baka-ügyet az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága tizenöt éve napirenden tarja, noha Baka András kártérítést kapott és ítélkezési vezetőként tovább dolgozott a Kúrián.

Azt is meg kell említeni, hogy az előző magyar kormány korábban eredménytelenül hivatkozott az Európa Tanács Miniszteri Bizottságában arra, hogy egyszeri, alkotmányos átszervezésről van szó, és Magyarországon többé ilyen elmozdításra nem kerül sor. A testület az érveket nem fogadta el és jogi garanciákat követel a mai napig. A testület a hivatalos előirányzat szerint még ebben a hónapban összeül, és Görög Márta igazságügy-miniszternek jeleznie kell, miként kívánják végrehajtani a Baka-ügyben hozott bírósági döntést,

és milyen garanciák vannak arra vonatkozóan, hogy hazánkban egyetlen közjogi méltóságot sem távolíthatnak el a mandátum lejárta előtt posztjáról. Rendszerváltásra – amennyiben Görög Márta nem akarja kinevettetni magát – nem hivatkozhat, hiszen a 8,1 millió szavazásra jogosult fele sem szavazott Magyar Péter pártjára.

Magyar Péternek tehát erre kell további egy hónap, de félő, hogy ez is kevés lesz a jogszerű megoldás kidolgozásához. Az alkotmányos válság elkerülhetetlen.

A szerző alkotmányjogász

Forrás: Magyar Nemzet

Címlapkép: Facebook/Sulyok Tamás