Veszélyben az európai jóléti modell. Kérdés ez még? Sajnos már jó ideje nem az, hanem szomorú tény. Lehet, hogy az uniós „nagyok” polgárai ezt még nem látják, de egyre erősebben érzik. És ki veszélyezteti a sok évtizede megvalósult jóléti államokat? Nem vitás, kart karba öltve az Unió és a tagállamok vezetői.
A Századvég elmúlt héten megtartott „Európa a háború küszöbén?” című konferenciája, amely az évente ismétlődő Európa-projekt kutatásának eredményeit ismertette, sajnálatos módon a cím végéről eltüntette a kérdőjelet. Európa valóban a háború küszöbét készül átlépni. Annak ellenére, hogy a polgárok többsége ezt nem akarja.
A háborús készülődés számos jele, vetülete világosan megmutatja, hogyan és kik sodorják egy katasztrofális konfliktus felé az Unió országait. Ennek a folyamatnak a jogi és mezőgazdasági vetületéről, veszélyeiről a konferencián Tuzson Bence igazságügyi miniszter és Nagy István agrárminiszter beszélgetése festett lehangoló képet.
Tuzson Bence úgy fogalmazott, az elmúlt időszakban annak lehettünk tanulni, de ezt láthattuk már korábban is, hogy elkezdte az Európai Unió fellazítani az európai jogrend szövetét. Volt egy világos rend, elképzelés Európa jövőjével kapcsolatban, de az európai jogot elkezdték átértelmezni a fogalmak fellazításával. Például a migráció kapcsán a menekült fogalom feladatásával már mindenki menekülté válik. Az is, aki egyébként gazdasági okokból érkezik az Európai Unióba, miközben sehol nem üldözik. Mindenkire kiterjesztik azokat a jogokat, amelyeket egyébként a valódi menekültekre lehetne érteni. Aztán itt a jogállamiság kérdése, amit elkezdtek politikai célokra alkalmazni. Ebből a végén azt következett, hogy az egész európai jogszövet fellazult. Az eredmény: az európai országok jelentős része nem válik értekeltté abban, hogy kövesse az Európai Uniós szabályokat, hiszen ezek nap mint nap változhatnak. Már senki nem veszi komolyan a különböző nemzetközi egyezményeket, beleértve az Európai Uniós szerződést is, azt is hol így, hol úgy értelmezik.
Ebben a környezetben jövőképet felvázolni nem könnyű, mert az ideológia elviszi a jövőképet. Olyan kérdésekkel nem foglalkoznak az Unión belül, amik az Unió jövőjéről szólnak. Ilyen például a versenyképesség kérdése. A budapesti nyilatkozat összefoglalta azokat a törekvéseket, amik a versenyképességhez kapcsoltak, aztán nem történt semmi. Illetve a válaszok rosszak, mint például a Mercosur-egyezmény, ami az Európai Uniónak semmilyen szempontból nem jó, gazdasági növekedést nem okoz – tette hozzá.
Nagy István kiemelte, a helyzet elkeserítő, mert Európa polgárai azt érezhetik, hogy magukra vannak hagyva. A jelek szerint nem az Európai Unió érdeke az első, hanem mindig valami más kerül előtérbe és ez a gazdaság minden szegmensére igaz. Ha megnézzük, bármelyik kihívásra adott válasz rossz. Keserű vagyok ebben a kérdésben, mert annyi jót lehetne csinálni. A közös agrárpolitika az Európai Unió legrégebbi agrárpolitikája, azért jött létre, hogy az önellátás biztonságát, szolidaritását lehessen megvédeni, és hogy soha, bármilyen nehéz körülmény ezt ne veszélyeztesse. És most föladjuk. Föladjuk, mert azt gondoljuk, hogy akkor az Európai Unió gazdasági válságára ez megoldás, hogy akkor a fejlődő országokban, vagy a harmadik világban fogunk tudni eladni autót, és így beindul az egész gazdaság. Miközben egy versenyképes agráriumot adunk fel, már előtte ráhúztunk úgyis egy zöld ideológiát, ami már a versenyképességet eleve elvesztette. Hangsúlyozta:
Olyasmi történik, hogy azt majd a történészek az Európai Unió önállósága feladásának időszakaként jelölhetik meg.
Tuzson Bence szerint nem arról van szó, hogy egy válságjelenségre kéne válaszolni, hanem vannak rendkívül rossz döntések, mint például a klímapolitika, ami arra nem alkalmas, hogy globálisan bármilyen változást előidézzen, viszont a másik oldalról alkalmas arra, hogy az Európai Unió versenyképességét teljes egészében tönretegye. Ezer és ezer szabályozás van, ez teljes egészében átláthatatlan. Ilyen körülmények között versenyképességről nem lehet beszélni. Másrészt hihetetlenül lassú a döntéshozatal az Unión belül. Mire egy kérdésből szabályozás lesz és abból egyébként végrehajtás, az öt-tíz év telik el. Ilyen körülmények között nagyon-nagyon nehéz versenyképesnek lenni. Főleg úgy, hogy közben ideológiai kérdéseket tartanak szem előtt. Itt az ukrajnai háború, amit az európai vezetők folytatni akarnak. Érthető, mert a háború minden hibát elfed az Unión belül, a háborús narratíva elfedi a vezetők hibáit, a rossz döntéseket, és tolja bele Európát egy háborús hangulatba. Miért most került elő a Mercosur szerződés? 20 éve tárgyalnak róla, miért éppen most lett sürgős? Gazdaságilag teljesen értelmetlen, sőt káros a mezőgazdaságra nézve. Viszont hihetetlen mennyiségben közepes vagy rosszabb minőségű mezőgazdasági termék fog beáramlani az Európai Unióba. Mert a katonákat etetni kell… – adta meg a megfejtést.
Nagy István kiemelte: az unió vezetésében szolidaritási elveket emlegetnek és elárasztják a piacot ellenőrizetlen termékekkel, akik pedig a szabályokat betartva termelnek, hátrányban vannak. Feladtuk az acélt, az energiát, feladtunk már mindent, eddig megmaradt az élelmiszer. És most azt is feladjuk. Pedig ha van valami, ami az Európai Unió minden polgárát egyformán érinti, akkor ez pont az. A közös agrárpolitika arra kellett, hogy az Európai Unió polgárait minőségi és olcsó élelmiszerrel lehessen ellátni. Most ezt kívánjuk megszüntetni.
„A szankciós politika, az energiapolitika, a piaci kérdések mind-mind ahhoz vezetnek, hogy az Európai Unió végzetesen legyengüljön, amiből nem fog tudni kilábalni.”
Tuzson Bence hozzátette, az európai emberek nem érzik azt, hogy a bizottság Ursula von der Leyen vezetésével azon dolgozna, hogy az Európai Unió polgárainak jobb legyen. Az Unió vezetői zátonyra kormányozták Európa hajóját. A kérdés az, hogy széttörik-e ez a hajó, vagy kibírja addig, míg jön egy dagály, és akkor tovább tudunk lépni. Ez a dagály az emberekben lévő politikai akarat, a váltás szándéka.
„A jó hírem az, hogy Magyarország és a magyar politika egy irányt mutató példakép. Nagyon jól látják ezt Európában is, ezért is támadnak minket.”
Mert mi vagyunk az a példa, amit lát az európai polgár, és azt mondja, hogy de én is azt szeretném, én is azt akarom. Ezért aztán az ellehetetlenítésünkben, a mindenféle működésünk akadályozásában óriási erőket mozgatnak meg a most regnáló politikai erők, azért, hogy ne tudjunk sikeres példa lenni. De innen is üzenjük mindenkinek, hogy mindaz az erőfeszítés, az az út, amin Magyarország megy, ahhoz egyre többen csatlakoznak, és a végén hatalmas áttörést fogunk tudni elérni, mert mindig az emberek oldalán, az emberekért kell küzdenünk – emelte ki.
Borítókép: Nagy István agrárminiszter (k) és Tuzson Bence igazságügyi miniszter a Századvég konferenciáján – Fotó: Facebook/Századvég