A rendszerváltozás előtt, 1988-89-ben a rablóprivatizációval az állami vagyon egy jelentős része került mélyen áron alul a pártállami elit vagy külföldi befektetők kezébe. Aztán, 1994-től az MSZP-SZDSZ kormány tovább folytatta az állami vagyon eltékozlását. A globális pénzvilág emberei megjelentek Magyarországon, hogy a privatizáció haszonélvezői legyenek. A közel negyven évig tartó szovjet megszállás után Magyarország védtelenül és kifosztva került a kilencvenes években kialakuló globális világgazdasági rendszerbe.

A stratégiai ágazatok külföldi kézre juttatása hosszú távon gazdasági kiszolgáltatottságot és tartós tőkekiáramlást eredményezett, a folyamat társadalmi következményei – a munkahelyek tömeges megszűnése, a regionális leszakadás és a vagyonkoncentráció – évtizedekre visszavetették Magyarország fejlődését.

Sorozatunkban a történtek egy-egy meghatározó mozzanatát és azok következményeit mutatjuk be. Szolgáljon mindez tanulságul a választások előtt, hogy soha többet ne kerülhessünk ilyen helyzetbe!

Bogár László közgazdász egy korábbi podcast-beszélgetésben kiemelte:

’89 volt az utolsó év, amikor a régi rendszer statisztikai évkönyvének még volt egy olyan fejezete, hogy magyar nemzeti vagyon. ’89-től kezdve ez eltűnt a statisztikai rendszerből, a cinikusok szerint: ja, hát eltűnt maga nemzeti vagyon is!

Az országvesztésről és rablóprivatizációról készített további tartalmainkért kattintson ide!

Bogár Lászlóval folytatott beszélgetésünket itt hallgathatja meg: