Az elmúlt tizenhat évben a Fidesz–KDNP-pártszövetség kormányai csúcsminisztériumokkal látták el feladatukat az ország élén, ezzel szemben a Tisza Párt több szaktárcával tervez nekilátni a következő négy év kormányzásának. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogászt összehasonlította, melyik modellel lehet hatékonyabban működtetni az állami gépezetet.
A „spórolás jegyében” soha nem látott mennyiségű minisztériumot állít fel a Tisza Párt elnöke: tizenhat szaktárcával fog működni a kormány. Ez előrevetíti, hogy teljesen más kormányzati hozzáállást várhatunk Magyar Péteréktől az ország ügyeinek intézése kapcsán, hiszen az elmúlt tizenhat évben jellemzően csúcsminisztériumok működtek Orbán Viktor miniszterelnöksége alatt. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász elmondta, milyen főbb különbségek vannak a szak-, illetve csúcsminiszteri modell között, és milyen hátsó szándék húzódhat ezen kormányalakítási lépés mögött.
A Századvég tudományos igazgatója rámutatott: az Orbán-kormányok csúcsminisztériumi modelljének lényege az volt, hogy kevesebb, de nagyobb hatáskörű minisztérium működött, ahol egy miniszter több ágazatot irányított egyszerre.
Emlékeztetett Navracsics Tibor állásfoglalására, aki szerint ennek előnye, hogy egy minisztérium „házon belül” rendezi a stratégiai kérdéseket, és nem kell minden ügyet kormányzati szintre emelni.
„A tizenhat minisztériumos modellel több lesz a szakminiszter és a felelősségi kör, ami egyben több bürokráciát, több egyeztetést és nehezebb számonkérhetőséget is jelent”
– emelte ki.
Szakmaiság és felelősségvállalás
A laikusok azt is gondolhatják, hogy minél több minisztérium van, annál „szakmaibb” jellegű egy kormány. Ifj. Lomnici Zoltán szerint ennek éppen az ellenkezője fog történni.
– A Tisza 16 minisztériumos modellje inkább politikai logikát mutat, mint valódi szakmai reformot. Több miniszteri szék, több pozíció és nagyobb esély arra, hogy egy nem megfelelő döntés után ne lehessen pontosan megmondani, ki a felelős – magyarázta. Emlékeztetett az alaptörvény 18. cikkére, amely szerint a miniszter a kormány általános politikájának keretei között önállóan irányítja a hozzá tartozó ágazatokat és az alárendelt szerveket.
„Vagyis a miniszteri felelősség lényege nem az, hogy hány minisztérium van, hanem az, hogy világos legyen, ki dönt és ki viseli ezért a politikai felelősséget”
– mutatott rá.
Melyikkel gördülékenyebb a munka?
A két modell összehasonlításánál fontos szempont a döntéshozatal sebessége is. Ifj. Lomnici Zoltán szerint a csúcsminisztériumi rendszer általában gyorsabb, mert kevesebb a miniszter és kevesebb tárcaközi egyeztetésre van szükség. Amennyiben viszont tizenhat minisztérium működik, több szereplő között kell kompromisszumot teremteni, ami lassítja a döntéshozatalt.
–A kormány a közigazgatás legfőbb szerve, ezért a hatékony működés feltétele az erős központi koordináció – szögezte le.
Az alkotmányjogász szerint Magyarország közigazgatási hagyományai és válságkezelési tapasztalatai alapján hosszú távon a szuperminisztériumok működnek jobban, mert stabilabb, fegyelmezettebb és számonkérhetőbb kormányzást tesznek lehetővé, míg a 16 minisztériumos modell inkább politikai pozícióosztásnak, mint hatékony államszervezésnek tűnik.
Nem az iroda határozza meg a kormányzás minőségét
Emlékezetes, Magyar Péter azt is bejelentette, hogy nem költözik be a karmelita kolostorba. Képviselői sem a Képviselői Irodaházban lesznek, ami a Jászai Mari tér mellett van, hanem a Szabad György Irodaházba költöznek be.
Ifj. Lomnici Zoltán szerint ez inkább politikai és kommunikációs lépés, mint valódi közigazgatási reform. Jogilag ugyanis nincs jelentősége annak, hogy a miniszterelnöki iroda a karmelitában vagy egy parlament-közeli épületben működik-e, az alaptörvény ezt nem szabályozza.
Szerinte a cél inkább az, hogy a Tisza elhatárolódjon a „régi politikai elittől”, és azt a képet sugározza magáról, hogy nem a hatalom zárt világából, hanem „az emberek közül” kormányoz.
– Ez jól illeszkedik a kifejezetten populista politikájához, ahol fontos, hogy folyamatosan elitellenes szerepben jelenjen meg. A probléma az, hogy ez könnyen maradhat pusztán szimbolikus gesztus, ugyanis a kormányzás minőségét nem az iroda helye, hanem a döntések tartalma határozza meg – szögezte le.
Magyar Péter leendő miniszterelnök, hét miniszterjelöltjével – Fotó: Facebook/Magyar Péter