Lezárult a Hősök terén álló Gábriel arkangyal szobrának komplex tudományos és restaurátori állapotfelmérése, így a tervek szerint az év végén visszakerülhet eredeti helyére – mondta Gyorgyevics Benedek, a Városliget Zrt. vezérigazgatója a szobor eddigi vizsgálatait bemutató sajtótájékoztatón.

Kiemelte, hogy a szobor aprólékos, minden részletre kiterjedő vizsgálatát csak a leemelést követően lehetett elvégezni. A vizsgálatok alapján kiderült, hogy a műtárgy életveszélyes állapotban volt, de elengedhetetlenné vált a szobrot 120 éve tartó, csaknem 30 méter magas kőoszlop restaurálása is.

Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézetének főigazgatója kiemelte, hogy a Hősök tere mint nemzeti emlékhely a magyar történelem egyik legfontosabb szimbolikus tere, középpontjában áll Gábriel arkangyal szobra, amely nemcsak a Millenniumi emlékmű ikonikus eleme, hanem a magyar államiság és keresztény hagyomány egyik kiemelkedő jelképe is. Hozzátette: a restaurálás ezért nem pusztán egy műalkotás megóvását jelenti, hanem annak a szimbolikus örökségnek a megőrzését is, amelyet a Hősök tere és a Millenniumi emlékmű a magyar nemzet számára képvisel.

A főigazgató elmondta, hogy a szobor több történelmi kataklizmát is túlélt, elkerülték többek közt a második világháború és az 1956-os harcok csapásai, ugyanakkor

az idő komoly károkat okozott a szoborban és az oszlopban egyaránt.

Móczár Gábor felidézte, hogy a Zala György szobrász által megalkotott szobor 1901. október 24-én került a Hősök terére. A mintegy öt méter magas, 3-6 milliméter falvastagságú bronzöntvényekből álló angyalfigura azóta is a 36 méteres korinthoszi oszlop csúcsán állt.

Az elmúlt évtizedekben ugyan sor került kisebb felújításokra, de ezek csupán esztétikai beavatkozások voltak, a szobor belső szerkezetét nem érintették.

A 2020-as évek elején több vizsgálat egyértelműsítette, hogy a szobor és a korinthoszi oszlopfő kritikus állapotban vannak, ezért 2024 őszén a szobrot több darabban leemelték és a Museum Complex Kft. restaurátorműhelyébe szállították. Laczik Csaba szobrász-restaurátor elmondta, hogy

a szobor állapotát leginkább a belsejébe jutó csapadékvíz rontotta.

A súlyos állapotokat jól mutatja, hogy helyszíni felmérés során két, egyenként 20 kilogrammos bronz levéldíszt fedeztek fel, amelyek már kimozdultak eredeti beépítési helyükről. A szakemberek a legkorszerűbb műszeres anyagvizsgálatokat végezték el a szobor anyagrétegeinek és összetételének pontos meghatározására. A vizsgálatok során az is felmerült, hogy a bronztest jelentős részét újra kell önteni, de a mélyreható anyagvizsgálatok végül megerősítették, hogy az eredeti szobor menthető és restaurálható.

A próbatisztítások során számos módszert megvizsgálva arra jutottak, hogy egy speciális felületkímélő koptató anyaggal való alacsony nyomású száraz szemcseszórás a legoptimálisabba ahhoz, hogy megőrizzék a szobor patináját, és az alapfém sérelme nélkül el tudják végezni a tisztítást – mondta Nagy Melinda ötvös restaurátor.

Török Ákos geológus, a szobrot tartó oszlop statikai vizsgálataiért felelős csapat vezetője elmondta, hogy az oszlop anyaga forrásvízi mészkő, amelynek szilárdsága és tartóssága már az építés idején is ismert volt.

A mostani vizsgálatok során azt elemzik, hogyan viselkedik a szerkezet a környezeti hatások, például a szél, a hőmérséklet-ingadozás és a szobor terhelése mellett.

A vizsgálatok része az oszlop mozgásának monitorozása, a kőanyag fizikai tulajdonságainak laboratóriumi elemzése, valamint az egész szerkezet számítógépes modellezése is, amely figyelembe veszi a szélterhelést, a hőmérsékleti változásokat és a szobor visszahelyezésével járó terhelést is – tette hozzá a szakember. A szobor beton gömb talapzatának feltárása közben a restaurátorok egy összetört üvegedényt is találtak, benne egy feltekert papírral és nyolc fém pénzérmével.

Az időkapszula feltehetően az emlékmű 1901-es avatásának idején került a talapzatba és feltáratlanul maradt egészen 2024-ig.

A papír nedves, erősen szennyezett állapotban, felületén üvegszilánkokkal és betonszemcsékkel került elő. A Magyar Nemzeti Levéltár restaurátorai milliméterenként bontották ki a tekercset, amelyen szabad szemmel azonban semmilyen írásnyom nem volt látható.

A Szépművészeti Múzeum – Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ multispektrális laborjában elvégzett speciális, ultraibolya sugárzással gerjesztett lumineszcens felvételek során halványan kirajzolódtak a korábbi írás nyomai – mondta el Kónya Béla, az Országos Múzeumi Restaurálás és Raktározási Központ igazgatója. A felirat azonosítása a Magyar Nemzeti Levéltár közreműködésével zajlott, a feltárt szövegrészleteket a levéltárban őrzött korabeli dokumentumokkal és aláírásokkal vetették össze.

Az elemzés négy nevet azonosított: Romy Bélát, a Miniszterelnökség osztályvezetőjét, Schickedanz Albertet, a Millenniumi emlékmű építészét, Aggházy Gyula festőművészt, tanárt és Adriaan Willem Weissmant, Amszterdam főépítészét, aki jelen volt a szobor avatásán. A szöveg töredékes és a papír sérülései miatt hiányosan olvasható szövege: „Ezerkilencszázegy év október hó huszon(harmadi)kán, midőn az emlékmű nagy oszlo(pát) Isten segítségével befejezik (…) követ(…) az alulírottak jelenlétében.”

A Városliget Látogatóközpontban Magyarország őrangyala – A Hősök tere Gábriel szobra címmel élménytér nyílt, ahol látható Gábriel arkangyal szobrának az eredeti mérettel megegyező másolata, valamint az emlékmű és a főváros korabeli történelme is.

A projekt az Építési és Közlekedési Minisztérium támogatásával, a Városliget Zrt. koordinálásában, a Nemzeti Örökség Intézete szakmai felügyeletével valósul meg.

MTI

Címlapkép: VIVA Travel Facebook