Pálfi József teológiaprofesszor a Partiumi Keresztény Egyetem rektoraként azon munkálkodik, hogy a szülőföldjén kisebbségben élő magyarságnak a jövőben is legyenek tanárai, orvosai, mérnökei és papjai, azaz legyen értelmisége, ugyanakkor azonban református lelkészként is szolgál.

Egyesek talán érdekesnek tartják, hogy valaki Nagyváradon, Szent László király városában református gyülekezet vezetőjeként éli mindennapjait, Pálfi József számára azonban ez természetes. „Körülbelül ugyanannyian vagyunk római katolikusok és reformátusok Nagyváradon, és természetesen még más vallásfelekezetűek is vannak. Nekünk ez a világ legtermészetesebb dolga, hiszen jól megértjük egymást” – mondta a Civilek Podcast adásában.

Pálfi József a Partiumban él, az egykori Pars Hungariae területén, amelyik hol Erdélyhez, hol a Tiszántúlhoz tartozott, hol önállóan próbálta definiálni magát, de földrajzi és kulturális szempontból is nagyon sajátos kulturális ütközőzónát jelent jelen pillanatban is Erdély és az anyaország között.

„Alapvetően összekötő, hiszen összeköti azt, ami most a belső határ, mert én inkább belső határnak nevezném, belső határ okán szétválasztja a jelenlegi anyaországot a határon túl élő, ebben az esetben keleti részen élő magyarsággal. De másfelől egy kicsit ütközőzóna is, hiszen ma már nem csak magyarok élnek a Partiumban, hanem egy rendkívül erős román jelenlét is megmutatkozik” – mondta szűkebb pátriája szerepéről a lelkész, aki arra is visszaemlékezett, hogy a ’80-as években, amikor középiskolába járt, Nagyvárad főutcáján alig lehetett román szót hallani – mutatott rá a jelentős változásokra a lelkész.

„Nagyváradon, a Partium szívében van a Partiumi Keresztény Egyetem, amelyiket eleink az 1990-es esztendő elején alapítottak. Ez volt az első magyar nyelvű akkreditált magánegyetem Romániában, amelyik azóta is tisztességgel megállja a helyét és végzi a feladatát, de inkább azt mondanám, hogy küldetését ebben a mikrorégióban, ha úgy tetszik. És hát az, hogy van rá szükség, van rá igény, az mutatja azt, hogy esztendőről esztendőre a meghirdetett helyeink megtelnek, márpedig ha megtelnek, akkor azt jelenti, hogy küldetésünk tovább kell tartson és tovább kell végezze a feladatát. Nos, hallgatóink a méréseink szerint alapvetően inkább a Partiumban maradnak” – emelte ki Pálfi József, aki arra is reflektált, hogy a rendszerváltás után megnyíló határok következtében sok külhoni magyar hagyta el a szülőföldjét, mondván, a feladat az otthoni élet éltetése: „Ezért hozzunk létre intézményeket, végezzük a szolgálatunkat, a munkánkat különböző területeken”.

Pálfi Józsefnek számos kitüntetése van. Tíz éve megkapta a Magyar Érdemrend tisztikereszt polgári tagozata kitüntetést, és annak az indoklása a következőképpen hangzik: „A haza érdekeinek előmozdításában a partiumi magyar közösség hitének és kultúrájának megőrzése iránt elhivatott, odaadó lelkipásztori szolgálata, valamint jelentős oktatói és aktív társadalmi tevékenysége elismeréseként”. Alapítványokat működtet, óvodát, bölcsődét, zenekart és mindenféle kulturális tevékenységet egy református templom közvetlen környezetében.

„Sokszor megkérdezik, hogy hogy találtuk ki ezeket, hogy menedzseljük ezeket. Mindig azt mondom, hogy az élet hozta elibénk ezeket a lehetőségeket, a megfelelő munkatársak szinte természetesen jelentkeztek” – mondta Pálfi József.

„Én mindig hittem, hogy az élet az egy feladat, egy küldetés. És az embernek, hogyha feladata van, küldetése van, adott helyen, adott időben, akkor azt el kell végezni, lehetőségeinkhez mérten, tudásunkhoz, képességeinkhez mérten. És nem azon kell vacillálni, hogy mit hogy nem lehet, vagy mit miért nem lehet, hanem hogy mit hogy lehet, és miért kell, és miért van rá szükség”.

Pálfi József teológiaprofesszor, a Partiumi Keresztény Egyetem rektora a Civilek Podcast adásának felvételén – Fotó: Civilek.info