Oroszország továbbra is legnagyobb és legközvetlenebb fenyegetés a NATO számára, ezért a védelmi szövetségnek újabb szintre kell lépnie, egy erősebb Európára van szükség egy erősebb NATO–n belül – hangoztatta a védelmi szövetség főtitkára szerdán a román fővárosban, a Bukaresti Kilencek (B9) és az Északi Szövetségesek csúcstalálkozóját követő sajtóértekezleten.
Mark Rutte szerint a tanácskozás zárónyilatkozatában szereplő NATO 3.0 fogalma a védelmi szövetség fejlődésének egy következő logikus szintjére utal, amelyben Európa is megerősíti saját védelmét, növeli biztonsági beruházásait, fokozatosan behozva lemaradását az Egyesült Államokkal szemben. A bukaresti tanácskozás résztevői a kezdeti, szovjet fenyegetés által meghatározott időszakot, illetve a hidegháború utáni enyhülést, a NATO bővítések időszakát nevezték meg a védelmi szövetség két korábbi korszakaként.
A NATO–főtitkár szerint Európa „meghallotta” Donald Trump amerikai elnök figyelmeztetését, és az európai szövetségesek is elkezdték növelni védelmi kiadásaikat, a GDP 2 százalékának megfelelő szintről a legutóbbi hágai NATO–csúcson kitűzött 5 százalék felé.
Mark Rutte szerint a Volodimir Zelenszkij ukrán elnök részvételével folytatott megbeszélésen a bukaresti csúcstalálkozó résztvevői megvitatták, mit lehetne még tenni a háborúban álló ország támogatása érdekében. Úgy értékelte, hogy egy erős Ukrajna az egyetlen módja az orosz agresszió féken tartásának, és továbbra is támogatni kell Ukrajnát. Ukrajna biztonság a mi biztonságunk is – fogalmazott a NATO–főtitkár.
A bukaresti tanácskozást lezáró sajtóértekezleten Nicusor Dan román államfő is kitért a NATO 3.0 fogalmára, amely szerinte nem a tagországok NATO–n belüli arányos hozzájárulására vonatkozik.
„Az Egyesült Államok és Európa méltányos hozzájárulása nem azt jelenti, hogy Európa Európát védi, az Egyesült Államok pedig saját magát. A NATO 3.0 egyszerűen azt jelenti, hogy ugyanazon – de természetesen folyamatosan frissülő – protokollok mentén arányos a szövetségesek hozzájárulása” – idézte a román államfőt az Agerpres hírügynökség.
Nicusor Dan szerint a „számottevő” amerikai jelenlét az európai országok közös érdeke. Úgy vélekedett: a NATO–tagállamok többsége szeretne amerikai katonai jelenlétet a saját területén, de az európai szövetségesek soha nem fognak arról vitázni egymás között, hogy miként „osszák el” az amerikai csapatokat Európa területén.
A B9–en belüli együttműködés folytatódik és egyre erősebbé válik – jelentette ki Karol Nawrocki lengyel elnök a szerdai B9–csúcs után, hozzátéve, hogy a részt vevő államok támogatják a formátum bővítését az északi országokkal.
A B9–ek bukaresti tanácskozását lezáró sajtóértekezleten a regionális összefogás társelnökeként a lengyel államfő is részt vett. Karol Nawrocki rámutatott: bár a Bukaresti Kilencek eredetileg a NATO keleti szárnyán elhelyezkedő tagországok képviseletére jött létre, a B9–ek támogatják a formátum bővítését az északi államokkal, Svédországgal, Norvégiával, Finnországgal, Izlanddal és Dániával.
„Így kiterjeszthetjük biztonsági perspektívánkat a keleti szárny teljes hosszán, északról dél felé, az Északi–sarktól a Fekete–tengerig, a Balti–tengeren át. Örülök, hogy ez a terv megvalósul, és az északi országok képviselőinek részvétele ezen a csúcson a legjobb bizonyíték erre” – idézte az Agerpres a lengyel elnököt.
Nawrocki a transzatlanti kapcsolatok fontosságát kiemelve azt hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok nélkül nem létezik NATO. Ugyanakkor az Európai Uniónak is meg kell erősítenie védelmi képességeit, „jó és stabil partnerségre van szükségünk” – mondta a lengyel államfő.
MTI
Mark Rutte NATO-főtitkár – Fotó: MTI/EPA/Clemens Bilan