Első alkalommal találkozott ebben a ciklusban az amerikai és a kínai elnök Pekingben. Mind Donald Trump mind pedig Hszi Csin-ping az együttműködés fontosságát hangsúlyozta, valamint kijelentették, hogy készen állnak a két ország kapcsolatában új aranykort nyitni.
Az amerikai elnök az iráni konfliktus árnyékában utazott Pekingbe, hogy a kínai elnökkel tárgyaljon. Hszi Csin-ping és Donald Trump kölcsönösen hangsúlyozták a két ország viszonyának helyreállításának szükségességét – írja a Fox News.
A két vezető hosszú ideje tervezett találkozójára csütörtökön került sor Pekingben. Az amerikai elnök az iráni konfliktus árnyékában utazott a kínai fővárosba, ami kapcsán korábban több szakértő is arról beszélt, hogy feltehetőleg meghatározó témája lesz a találkozónak Irán és Kína együttműködése, miután az ázsiai ország segíthette Iránt rakétaprogramjában.
Hszi Csin-ping a találkozó során kiemelte, hogy az Egyesült Államok államalapításának 250. évfordulóján különösen fontos, hogy a két ország rendezni tudja viszonyát.
A kínai elnök szerint ugyanis nem csupán Kína és az Egyesült Államok, de végső soron ez az egész világ érdeke is. „Az egyik elért siker lehetőség a másik számára, és a stabil kétoldalú kapcsolat véső soron jó a világnak” – fogalmazott a kínai elnök. Hszi Csin-ping egyúttal azt is hangsúlyozta, hogy ehhez arra van szükség, hogy a két fél ne riválist lásson egymásban, hanem partnert.
Kína és az Egyesült Államok is nyerhet az együttműködésből, és veszíthet a konfrontációból. Partnereknek kell lennünk, nem riválisoknak. Segítenünk kell egymást a közös sikerben és a virágzásban, és meg kell találnunk a helyes utat, hogy a nagyhatalmak jól kijöjjenek egymással a kialakuló új korszakban
– fogalmazott a kínai elnök.
Donald Trump szintén a két ország partnerségét hangsúlyozta, valamint kiemelte személyes jó kapcsolatát Hszi Csin-pinggel, akit egyúttal kiváló vezetőnek nevezett. „Valahányszor problémánk adódott, nagyon gyorsan megoldottuk, és fantasztikus jövőnk lesz együtt”.
Az amerikai elnök azt mondta, hogy a „világ legjobb [üzleti vezetőit]” hozta magával erre az útra.
„Csak a legfontosabb emberek vannak itt, hogy tiszteletüket tegyék előttetek”
– mondta.
Trump hozzátette, hogy egyesek ezt „valaha volt legnagyobb csúcstalálkozónak” nevezték, és hogy ő „nagyon” várja a megbeszéléseket.
„Megtiszteltetés veled lenni, megtiszteltetés a barátodnak lenni”
– közölte, hozzátéve, hogy az amerikai-kínai kapcsolatok „jobbak lesznek, mint valaha”.
Trump vámjai és az iráni rakéták kérdése
Az Egyesült Államok elnökének és Hszi Csin-pingnek egészen biztosan van mit megbeszélnie, hiszen az elmúlt időszakban a kínai–amerikai kapcsolatok igen csak fagyosak lettek. A korábbi Joe Biden vezette kormányzat határozottan próbált nyomást gyakorolni Kínára, ami azonban diplomáciai jégkorszakot hozott magával.
Donald Trump beiktatása után azonban a helyzet tovább fokozódott, miután az új amerikai elnök eltökélt szándéka volt a két ország kereskedelmi kapcsolatának a kiegyenlítése, ehhez pedig a vámpolitikát használta.
Donald Trump 2025 októberében drasztikus, 100 százalékos extra vámot jelentett be az összes Kínából származó importtermékre a már meglévő 30 százalékos vámokon felül. Ez lényegében új kereskedelmi háborút indított a két nagyhatalom között. A megbeszéléseken így feltehetőleg a gazdasági kérdések is előkerülnek majd, különös tekintettel a befektetésekre, ezt pedig alátámasztja Trump delegációja is.
Az amerikai elnököt ugyanis elkísérte Elon Musk, a Tesla és a Space X vezetője és Tim Cook az Apple vezérigazgatója is.
A teljes lista azonban igen csak tekintélyes. A vezérigazgatók végleges listáján szerepel többek között Larry Fink, a BlackRock vezérigazgatója, Stephen A. Schwarzman, a Blackstone Inc. vezérigazgatója, Jane Fraser, a Citigroup vezérigazgatója, David Solomon, a Goldman Sachs vezérigazgatója, Michael Miebach, a Mastercard vezérigazgatója, Ryan McInerney, a Visa Inc. vezérigazgatója is.
A gazdasági kérdéseken túl azonban feltehetőleg előkerül majd Irán kérdése is. Kína a nemzetközi vádak szerint évek óta segíti ugyanis az iszlám országot ballisztikus rakétáinak fejlesztésében. A kérdés azonban ismét égetőbbé vált az Egyesült Államok és Irán háborújának közepette.
Amerikai (b) és kínai zászló a Tiltott Város Mao Ce-tung néhai kínai kommunista vezető óriásportréjával díszített északi kapuja előtt, a pekingi Tienanmen téren 2026. május 13-án, az állami látogatásra Kínába utazó Donald Trump amerikai elnök érkezésének napján – Fotó: MTI/EPA/Jessica Lee