Éppen akkor szüntette meg a háborús veszélyhelyzetet a kormány, amikor orosz dróntámadás érte Kárpátalját. A Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat volt főigazgató-helyettese szerint ez azért is aggasztó, mert pont az ilyen rendkívüli helyzetekben lehet szükség olyan azonnali intézkedésekre, amelyekhez nem lehet megvárni a parlament döntését. Áttévedhetnek például katonai drónok a határon, szükség lehet a légvédelem megerősítésére, az élőerő és a haditechnikai eszközök gyors áttelepítésére.
A kormány első döntéseinek értelmében szerda éjféltől véget ért a különleges jogrend, vagyis megszüntették a háborús veszélyhelyzetet Magyarországon. Az Ukrajnában zajló háború miatti veszélyhelyzet lehetővé tette, hogy a kormány a parlament jóváhagyása nélkül, rövid időn belül hozhasson olyan rendeleteket, amelyeket indokoltnak tartott az ország biztonsága vagy a gazdasági helyzet változásaira való gyors reagálás érdekében. A korábbi ellenzék ugyanakkor rendszeresen támadta emiatt az Orbán-kormányt, többek között azt állították, hogy rendeleti kormányzást vezetett be hazánkban, illetve hogy visszaélt ezzel a rendelettel. Ez azonban a volt kormány szerint nem felelt meg a valóságnak. Az mindenesetre beszédes:
a rendkívüli jogrendnek ugyan most vége, mégis számos ehhez köthető korábbi intézkedést meghagyott az új kabinet is, tovább él például az üzemanyagárstop, a hitelmoratórium és az árrésstop is.
A tiszás többségű Országgyűlés pedig már a május 9-i alakuló ülésén meg is szavazta bizonyos veszélyhelyzeti szabályok elfogadását törvényi szabályozásként. Ez alapján negyvenegy törvényt módosítottak a veszélyhelyzeti rendeleteknek megfelelően.
Dróntámadás a határunk közelében
A háborús veszélyhelyzet megszüntetése ugyanakkor aggályos is lehet a jelenlegi helyzetben, hiszen éppen akkor döntött erről Magyar Péter kormánya, amikor súlyos orosz dróntámadás érte Kárpátalját. A háború tehát kezd kiterjedni a magyar határhoz közeli területekre is, miközben egyre jobban veszélyezteti a kárpátaljai magyarok biztonságát. A politikai okokból megszületett intézkedést, vagyis a veszélyhelyzet megszüntetését felülírta a háborús helyzet eldurvulása.
„A politikai üzenetet értem, de sajnos éppen most derül ki, hogy mekkora szükség lehet a háborúval kapcsolatos azonnali intézkedésekre”
nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Horváth József, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat egykori főigazgató-helyettese. A biztonságpolitikai szakértő szerint érdemes lett volna a különleges jogrendet megtartani, illetve meg kellene fontolni, hogy újra életbe léptetik a szomszédunkban tapasztalható események miatt. Nemcsak a katonai akciók miatt kialakult közvetlen veszélyekre kell ilyenkor gondolni, hanem arra is, hogy ez elindíthat egy menekülthullámot, de hazánkba is áttévedhetnek drónok, mint ahogyan az Romániában vagy a Baltikumban is előfordult. Ezeket pedig azonnal le kell lőnie, meg kell semmisítenie, hatástalanítania kell a légvédelemnek.
Gyors katonai reagálásra lehet szükség
Olyan rendkívüli helyzet is előfordulhat, ami miatt azonnal légvédelmi erőket kell telepíteni a határra, meg kell erősíteni az itteni védelmi zónákat, élőerőt és eszközöket is át kell telepíteni.
A határok megerősítésére azért is szükség lehet, hogy ne tudjanak robbanószereket vagy egyéb fegyvereket átcsempészni az országba, illetve ki kell szűrni az ellenérdekelt titkosszolgálatok embereinek beszivárgását is.
– Mivel számos lépésre egy ilyen rendkívüli helyzetben egy-két óra is kevés lehet, képtelenség megvárni ezekhez a parlament döntését. A háborús veszélyhelyzetben viszont olyan rendeleteket lehet hozni, amelyekkel jogszerűvé tehetik az azonnali intézkedéseket – fejtette ki Horváth József.
Mindenre fel kell készülni
A tábornok hozzátette: mivel az oroszok a katonai üzemek ellehetetlenítése érdekében nemcsak magukat a létesítményeket, hanem az infrastruktúrát is támadják – például az energiaellátást, a szállítási útvonalakat, illetve a vízellátást –, sajnos az elkövetkezendő időszakban a kárpátaljai helyzet további romlására lehet számítani, és erre nálunk is fel kell készülni.
Címlapkép: Magyar Honvédség vitéz Szentgyörgyi Dezsõ 101. Repülõdandár bázisán 2026. április 29-én. A két repülõgéppel a flotta vadászgépeinek száma 16-ra nõtt – Fotó: MTI/Ujvári Sándor