A miniszterelnök közlése szerint a kormány többek között a kegyelmi akták nyilvánosságáról, a végrehajtási rendszer átalakításáról és a 2026-os költségvetésről tárgyalt mai ülésén.
A mai kormányülést követően tartott sajtótájékoztatót Magyar Péter. A miniszterelnök közlése szerint a kormány hétfői ülésén több, kiemelt közéleti és gazdasági kérdés is napirendre került, köztük a kegyelmi akták nyilvánosságra hozatalának ügye, a végrehajtási rendszer átalakítása, a nyugat-magyarországi azbesztszennyezéssel kapcsolatos feladatok, valamint a 2026-os költségvetés módosításának előkészítése.
A miniszterelnök beszámolója alapján a kabinet több stratégiai és társadalmi jelentőségű témát is megvitatott, ugyanakkor egyelőre nem ismert, hogy az egyes kérdésekben született-e konkrét döntés.
Szondi Vanda, Magyar Éva, valamint Köböl Anita kormányszóvivő bejelentette: a Dunaferr ügyet soron kívül tárgyalta a kormány, az ügy évek óta a régió egyik legfontosabb kérdése. A kormány célja, hogy közép- és hosszú távú megoldásokat találjon a város számára.
A végrehajtás államosítása és nonprofittá tétele is napirenden volt. A kormányülésen arról döntöttek, hogy június közepéig előkészítik az Igazságügyi Minisztériumban a végrehajtási rendszer átalakításáról szóló törvénymódosítást. Mindemellett a közjegyzői rendszer átalakításának előkészítéséről is döntés született.
„A kormány arra kért az igazságügyi minisztert, hogy a feladatkörök egy részét a kormányhivatalokhoz helyezze át”
– jelentette ki Szondi Vanda, a Tisza-Párt kormányszóvivője. A kormányülést követő sajtótájékoztatón emellett közölték,
az előző kormány meghamisította az idei költségvetést, ugyanabban nem szerepel a Budapest-Belgrád vasútvonal egy már elkészült tétele, az iváncsai akkugyár mellett elkészült vasútvonal 22 milliárdos tétele.
A kormányülésen emellett döntés született a közmédia teljes átvilágításáról. A döntés értelmében
a kormány átvilágítja az MTVA szerződéseit, szerkesztőségi gyakorlatát.
A kormány emellett arra kérte Vitézy Dávid közlekedési és beruházási minisztert, hogy végezzen teljeskörű átvilágítást az állami ingatlanok körében. Az állam által bérelt irodaházakra, cégek székhelyeire, szerződésekre, Tiborcz-érdekeltésgektől vett ingatlanokra is kiterjed a vizsgálat.
Kapitány Istvánt pedig Paks üzemhosszabbításának, és Paks2 építésének felülvizsgálatáért tették felelőssé.
Köböl Anita ezt követően bejelentette, a Tisza-kormány nyilvánosságra fog hozni egy olyan tanulmányt, amelyet még az Orbán-kormány rendelt meg, és az egészségügy teljes átalakítását tartalmazza.
Magyar Péter miniszterelnök a sajtótájékoztatón arról számolt be, továbbra is prioritás az uniós források hazahozatala. Ennek érdekében a mai napon tárgyalások kezdődtek a kormány és az Európai Bizottság delegációja között.
„Ennek a pénznek Magyarországon a helye, a cél, hogy a jövőhéten alá tudjunk írni egy politikai nyilatkozatot, amelynek eredményeként őszre elkezdhessenek érkezni a források hazánkba” – jelentette ki Magyar. A SAFE hitel kapcsán a politikus elmondta, hadi kiadásokra akart felvenni az Orbán-kormány 17 milliárd eurós hitelt. Az új kormány pedig ezt a hitelcsomagot áttekinti, hogy a vállalásokból mi szükséges, mit kell hitelből teljesíteni és milyen megállapodások köttettek. A 4iG-vel kötött 1300 milliárdos kötelezettségvállalásról azt mondta, hogy teljesen felül fogják vizsgálni és valószínűleg fel is fogják bontani.
Elmondta, egy 11 pontos jegyzékkel kezdtek egyeztetést az ukrán kormányzat szakértőivel, amelyek döntő többsége a kárpátaljai magyar kisebbség jogaival kapcsolatos. Újságírói kérdésre válaszolva pedig Magyar Péter bejelentette, bizonyos körülmények teljesülése esetén Beregszász városában hajlandó lenne találkozni Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.
A kegyelmi üggyel kapcsolatban a miniszterelnök elmondta, a kegyelmi ügy dossziéjának elemeit holnap, a délelőtti órákban nyilvánosságra fogják hozni.
Magyar Péter hozzátette, a dokumentum információi szerint az igazságügyi miniszter nem támogatta a bicskei pedofil segítőjének kegyelmét. Emellett a kegyelmi kérvényt is nyilvánosságra fogják hozni a bejelentés szerint. Ugyanakkor a miniszterelnök újdonságot egyelőre nem jelentette be az ügy kapcsán.
A miniszterelnök elmondta, a jövőben módosítani fogják a kegyelmekre vonatkozó jogszabályt, így a döntést, és az azzal kapcsolatos indoklást nyilvánosságra kell majd hozni. A miniszterelnök emellett megerősítette a korábban tett ígéretét, miszerint a jövőben megszüntetik a volt köztársasági elnököknek járó, élethosszig tartó juttatásokat. Újságírói kérdésre válaszolva pedig a Tisza Párt elnöke kiemelte, ő maga sem kapott a Diákhitel központtól végkielégítést.
Magyar Péter a sajtótájékoztató során kínos magyarázkodásba kezdett a korábbi, márciusi közösségi médiában közzétett bejegyzéséről, amelyben a 480 forintos benzin árstop visszavezetését követelte.
A miniszterelnök ugyanakkor most azt állította, nem a visszavezetést támogatta. A most is nyilvános bejegyzésében, márciusban ugyanakkor Magyar még azt írta: „elég a dumából és a hangulatkeltésből! Azonnali adócsökkentést és benzinár stopot 480 forinton a magyar benzinkutakon!”
A HírTV kérdésére válaszolva a miniszterelnök elmondta, a 480-as ígéret azért nem tartható most, mert a kőolaj világpiaci ára az elmúlt időszakban megduplázódott.
A kormányfő kijelentette, a Tisza-kormány középtávú célja az euró bevezetése, ugyanakkor Magyar Péter megjegyezte, rövid távon senkinek sem áll érdekében a magyar gazdaságot sokknak kitenni. Magyar Péter a közigazgatási államtitkárokról elárulta, érdemes frissíteni Magyar Közlönyt, még a mai napon megtörténnek a kinevezések.
Átalakítják a kormányhivatali rendszert
A miniszterelnök kiemelte, az államtitkároktól is azt kérte, ajánlják fel végkielégítésüket, sőt, a képviselők, valamint a kormányhivatalok vezetői esetében is megteszik ugyanezt. A kormányfő az állami cégek felügyelőbizottságainak és igazgatótanácsainak tagjairól közölte, hogy áttekintik a helyzetet. Magyar Péter szerint sok politikai kinevezett van, ugyanakkor lehetnek valódi szakemberek is, akik folytathatják a munkát, ha betartották a szabályokat.
„A menedzsmentekben a legnagyobb állami cégeknél általában politikai kinevezettek voltak. Az lesz a jellemző, hogy őket felmentjük és rögtön kinevezzük az utódot, vagy egy ideig a helyettesük viszi a céget”
– árulta el Magyar Péter. Az a cél, hogy jelentősen csökkenjen az állami cégek irányításának költsége. Csökkentenék az igazgatótanácsi és felügyelőbizottsági tagok számát, akár összevonások vagy megszüntetések is jöhetnek, ahol lehetséges.
A közigazgatási vezetőket szakmai alapon, lehetőleg transzparensen választanák ki. Magyar Péter bejelentette, hogy vármegyék nem lesznek, valamint átalakítanák a kormányhivatali rendszert is. A kormányhivataloktól több hatáskör elkerülhet, újra lesznek önálló szakszervek.
Magyar Péter miniszterelnök a kormányülés után tartott sajtótájékoztatón a Miniszterelnökségen 2026. május 18-án. Mellette Magyar Éva (b) és Köböl Anita kormányszóvivő – Fotó: MTI/Hegedüs Róbert