A Tisza Párt alkotmányos szinten korlátozná a miniszterelnöki ciklusok számát, egy ember maximum csak nyolc évig tölthetné be a pozíciót. Bár a tiszás alaptörvény-módosító javaslat ezen része láthatóan Orbán Viktor ellen szól, Kiszelly Zoltán azonban elmondta, hogy még a törvény elfogadása esetén is van arra lehetőség, hogy újra Orbán Viktor legyen Magyarország miniszterelnöke a jövőben.
Azok, akik a kormányváltásra és a Tiszára szavaztak, azok közül sokan Orbán Viktor ellen szavaztak. Miután megtörtént a kormányváltás és Orbán Viktor nem lett képviselő, a Tisza valahogy fenn akarja tartani továbbra is a protest hangulatot – mivel ők rendszerváltásról beszélnek, és az elmúlt 16 évhez képest határozzák meg magukat –, ezért olyan témákat keresnek, amellyel a NER-ellenes szavazókat továbbra is aktivizálni tudják, fenn tudják tartani az érdeklődésüket. Ezt szolgálta a karmelita és a minisztériumok bejárása is, mert ezeknek szimbolikus jelentősége van. Most pedig ezt szolgálja a „Lex Orbán” is – mutatott rá Kiszelly Zoltán a Magyar Nemzetnek.
A Századvég politikai elemzési igazgatóját a Tisza Párt által benyújtott alaptörvény-módosító javaslattal kapcsolatban kérdezték, amelynek része az is, hogy „nem választható meg miniszterelnöknek az, aki összesen – megszakításokkal együtt – már legalább nyolc évig miniszterelnöki megbízatást töltött be. E nyolcéves időtartam számításakor az 1990. május 2. vagy azután betöltött miniszterelnöki megbízatást kell figyelembe venni”.
Félnek Orbán Viktor visszatérésétől, mert ahogy Silvio Berlusconi vagy Donald Trump vissza tudott térni, úgy akár Orbán Viktor is visszatérhet, és el akarják vágni ezt a lehetőséget – mutatott rá Kiszelly Zoltán. Majd hangsúlyozta:
nyilván a visszamenőleges jogalkotás az nem bevett, egy demokráciában nem szokásos.
Az elemzési igazgató felvetette a kérdést, hogyan terjeszthetnek be jogászként olyan törvényt, ami visszamenőleges hatályú, ráadásul 36 évre visszamenőleg, jogászként ezeket a jogelveket mennyire tisztelheti Magyar Péter?
Ezek nem csak arról szólhatnak, hogy Orbán Viktor visszatérésének az útját jogilag elvágják, hanem ez arról is, hogy a Mi Hazánk témáit elhalásszák – hívta fel a figyelmet. Emlékeztetett: a párt egyik témája, az a spontán privatizáció és ha lehet így visszamenőleges szabályozást csinálni, akkor felmerülhet a kérdés, hogy azok is aggódhatnak, akik a spontán privatizációban érdekeltek voltak. Azonban egy ilyen visszamenőleges szabályozás azért elsősorban Orbán Viktor ellen irányul, mivel ha azt mondanák, hogy vizsgáljuk felül a privatizációt, akkor óriási lenne a felháborodás, mert akkor az emberek aggódnának, hogy akár ők is belekeveredhetnek – tette hozzá.
A Lex Orbán nem zavarja az embereket, mert nem róluk szól
– emelte ki az elemzési igazgató, aki szerint azonban kérdés, hogy a jogbiztonságot felborítják-e azzal, hogy 36 évre visszamenőleges szabályt alkotnak.
Ezzel nem nyugatra mozdul a Tisza
Arra még várjuk a választ, hogy lesz-e alkotmányossági próba, alkotmánybíróság elé küldik-e ezt a kérdést, és hogy ők hogy döntenek, mert ez a visszamenőleges jogalkotás nagyon nincsen rendben – vélekedett. Jelezte: ha az Alkotmánybíróság megsemmisíti ezt, mondván, hogy nem lehet 36 évre visszamenőleg törvényeket hozni, akkor Magyar Péter még mindig mondhatja, hogy ő megpróbálta teljesíteni az ígéretét, de a „csúnya NER-es Alkotmánybíróság ezt nem engedi”.
Magának a miniszterelnöki ciklusnak az időbeli limitációjával kapcsolatban Kiszelly Zoltán elmondta, hogy az inkább az elnöki jogkörre szokott vonatkozni, éppen azért, mert „az uralkodók helyett vannak”, és a cél az, hogy ne alakuljanak ki ilyen hosszú ciklusok, ami ebben az esetben rendben is van. A miniszterelnöki szerepkör csak olyan egzotikus országokban van korlátozva, mint Thaiföldön, Belizeben vagy éppen Mongóliában, de mi nem oda akarunk tartozni, hanem a nyugati világhoz, ahol nem látni még csak hasonlót sem, nyugaton sok példa volt már hosszú ciklusra egy miniszterelnöktől vagy kancellártól, ott csak az államfők ciklusát korlátozzák – magyarázta.
A Sándor-palotába vágyhat Magyar Péter
Azt mondja, hogy ez a nyolcéves szabály rá is vonatkozik, azonban azt gondolom, hogy ha miniszterelnökként le tud hozni két ciklust, utána köztársasági elnök akar majd lenni – vélekedett Magyar Péterrel kapcsolatban az elemzési igazgató.
Hozzátette: bár a jelenlegi miniszterelnök még erről nem beszélt, azonban azért is akarhatja elküldeni hivatalából Sulyok Tamást, mert ha erős köztársasági elnöki jogköröket írnak az új alkotmányba, akkor azt nem a mostani államfőnek akarják, hanem a saját emberüknek.
Ha pedig Magyar Péter esetleg letöltené a két ciklusát, akkor ő már nem lehetne miniszterelnök, azonban még akkor is megválaszthatják köztársasági elnöknek – mutatott rá. Emlékeztetett: Magyar Péter korábban arról is beszélt, hogy ők egy olyan választási rendszert szeretnének, egy új szabályozást, hogy nehéz legyen kétharmadot szerezni. Utóbbi különösen izgalmas, hiszen ha elérik céljaikat, kialakítanak egy új rendszert, ami rájuk van szabva, akkor utána az a szándékuk, hogy ezt már ne lehessen megváltoztatni – magyarázta.
Tehát nemcsak arról van szó, hogy Magyar Péter jogilag el akarja vágni Orbán Viktort a hatalomba való visszatéréstől, de a választási rendszerrel is még be akarja betonozni ezt az új rezsimet, amit ő most kialakít
– hangsúlyozta Kiszelly Zoltán. Hozzátette, szerinte hamar, akár egy éven belül elfogadhatják az új választási rendszert és hozzá a politikai intézményrendszer kialakítását.
Orbán Viktor lehet még miniszterelnök
Ha ez az alkotmánymódosítás életbe lép, Orbán Viktor még akkor is lehet miniszterelnök, de ehhez a Fidesznek kétharmados felhatalmazás kell, esetleg más pártokkal összefogva, és így megváltoztathatják ezt a törvényt, mielőtt megválasztják a miniszterelnököt.
Ha ezt meg tudja szerezni, akkor 2030 májusában,
az új Országgyűlés megalakulása után az új frakciók valamelyike is kezdeményezhet törvénymódosítást,
tehát nem kell ehhez kormányalakítás, és akár a miniszterelnök megválasztása előtt is lehet alkotmányt módosítani ebben az esetben.