Brüsszeli találkozóra készül a magyar kormányfő, hogy tárgyalóasztalhoz üljön az Európai Bizottság elnökével a zárolt uniós források ügyében. Bár a tét több ezer milliárd forint, az előrelépést súlyos nézeteltérések nehezítik, különösen a magyar adó- és az nyugdíjrendszert érintő uniós elvárások miatt. Bizottsági források és a tárgyalások hátterét ismerő szakértők szerint a Magyar–Von der Leyen-találkozótól átütő eredményt nem várhatunk.
Magyar Péter miniszterelnök várhatóan a jövő héten Brüsszelbe utazik, hogy megállapodást írjon alá Ursula von der Leyen biztossági elnökkel a befagyasztott uniós források felszabadításával kapcsolatban. A találkozó pontos dátumát még nem erősítették meg, de az Euronews forrásai szerint
jelentős előrelépésre nem számíthatunk.
A lapnak nyilatkozó bizottsági források rámutattak a folyamat összetettségére, megjegyezve, hogy a Magyarországnak járó források felszabadítása 27 úgynevezett „szupermérföldkő” és több mint 368 egyedi mérföldkő teljesítését igényli. A menekültügyi szabályok körüli vita a jogállamisági eljárások egyik központi eleme.
Az Európai Bizottság és az Európai Unió Bíróságának döntései alapján Magyarország pénzügyi szankciókat kapott a közös uniós menekültügyi szabályok nem megfelelő alkalmazása miatt és ez jelenleg is napi egymillió eurós bírságot jelent Magyarországnak. Magyar Péter ígéretet tett a kérdés mielőbbi rendezésére.
A miniszterelnök határozott nemet mondott az EU által kért nyugdíj- és adóreformokra, ami bonyolítja a befagyasztott uniós források hazahozatalát. Bár a politikai kommunikáció jelenleg a nyugdíj- és adóreformra fókuszál, a 27 szupermérföldkőből álló csomag valójában ennél sokkal mélyebb, strukturális változásokat követel meg a magyar állam működésétől. A pénzek folyósításának kötelező előfeltétele a közbeszerzések átláthatóságának radikális átalakítása, a korrupcióellenes Integritás Hatóság jogköreinek kiterjesztése, valamint a politikusok vagyonnyilatkozati rendszerének teljes reformja.
A nyugdíj- és adóreformok váltak a fő vitapontokká
Magyar Péter mindkét reformot elutasítja, azzal érvelve, hogy azok csak további terhet rónának az ország költségvetésére. A tét hatalmas, hiszen az ország akár 10,4 milliárd euró (3700 milliárd forint) uniós forrást is elveszíthet, ha nem teljesíti az augusztus 31-i határidőig a feltételeket.
Bizottsági tisztviselők szerint egyes mérföldkövek egyszerűsíthetők, de a határidő meghosszabbítását kizártnak tartják.
A kérdés politikailag is érzékeny a Tisza Párt számára, mivel a nyugdíjreform a kampányuk egyik központi ígérete volt. A kormány jelezte, hogy elvben elkötelezettek a nyugdíjreform mellett, de az ország gyenge költségvetési helyzete és a határidőig hátralévő idő rövidsége miatt gyakorlatilag lehetetlen véghez vinni a reformokat augusztus 31-ig.
Múlt hétvégén Magyar levelet írt az Európai Bizottság elnökének, amelyben rögzítette a tárgyalás vörös vonalait, azonban a levél tartalmát nem hozták nyilvánosságra.
„Az Európai Bizottság elvárása például az, hogy a kormány fokozatosan vezessen ki bizonyos különadókat. Ez nyilvánvalóan a magyar gazdaság érdeke is, de a jelenlegi költségvetési helyzetben a magyar kormány ezt biztosan nem tudja vállalni” – mondta múlt héten a miniszterelnök.
Fotó: Facebook/Magyar Péter