Komoly vita alakult ki a NATO-n belül egy új katonai támogatási javaslat miatt. Az Ukrajna számára szánt kötelező GDP-arányos hozzájárulást több nagy tagállam, köztük Nagy-Britannia és Franciaország is elutasította.
A NATO-ban nem sikerült elegendő támogatást szerezni annak a kezdeményezésnek, amely szerint a tagállamoknak a GDP-jük 0,25 százalékát kellett volna Ukrajna katonai támogatására fordítaniuk. A The Telegraph brit lap szerint Nagy-Britannia, Franciaország, Spanyolország, Olaszország és Kanada egyaránt ellenezte a javaslatot, amelyet Mark Rutte NATO-főtitkár szeretett volna elfogadtatni a szövetség következő éves csúcstalálkozóján Ankarában.
Rutte a múlt héten újságíróknak már elismerte, hogy a tervet nem terjesztik elő, mivel nem áll mögötte elegendő támogatás.
„Nem hiszem, hogy ezt elő fogják terjeszteni” – fogalmazott a NATO-főtitkár anélkül, hogy megnevezte volna az ellenző országokat. A The Telegraph azonban diplomáciai forrásokra hivatkozva arról írt, hogy London és több nyugat-európai szövetséges is megakadályozta az elképzelés előrelépését. A NATO civil vezetése azt szerette volna, hogy a tagállamok kézzelfogható és számszerűsíthető vállalást tegyenek Ukrajna további támogatására.
Ukrajna támogatása megosztotta a szövetséget
A lap szerint legalább hét olyan NATO-tagállam támogatta a kezdeményezést, amelyek jelenleg is a GDP-jük több mint 0,25 százalékát fordítják Ukrajna katonai segítésére. A NATO döntéshozatali rendszere azonban teljes konszenzust követel meg, így már néhány ország ellenállása is elegendő volt a javaslat megakasztásához. Egy, a tárgyalások részleteit ismerő forrás a brit lapnak úgy fogalmazott:
Nem túl lelkesek az ötlet iránt.
A kijelentés a brit, francia, spanyol, olasz és kanadai álláspontra vonatkozott. A helyzet különösen kellemetlen lehet London számára, mivel Nagy-Britanniát eddig Ukrajna egyik legelszántabb támogatójának tartották a nyugati szövetségesek között. A The Telegraph szerint a brit kormány hitelességének ez újabb csapást jelenthetett, különösen annak fényében, hogy a héten már komoly kritikákat kapott az orosz energiahordozókat érintő szankciók enyhítése miatt.
A brit kabinet ugyanis jóváhagyott bizonyos időszakos kivételeket olyan repülőgép-üzemanyagok és dízeltermékek vásárlására, amelyeket harmadik országokban orosz nyersolajból finomítottak.
Mindeközben a brit katonai támogatás volumene továbbra is jelentősnek számít. Az Egyesült Államok és Németország mögött London biztosítja a harmadik legnagyobb katonai hozzájárulást Ukrajna számára, még ha a GDP-arányos szint nem is érné el a javasolt 0,25 százalékot. Keir Starmer brit miniszterelnök korábban évente legalább hárommilliárd font támogatást ígért Kijevnek, ami hozzávetőlegesen a brit GDP 0,1 százalékának felel meg.
Egyre nagyobb nyomást helyeznek Európára
A NATO-n belül egyre erősebben próbálják rávenni az európai országokat arra, hogy még több pénzt öntsenek Ukrajna háborújába. Több nyugati államot már nyíltan bírálnak azért, mert nem hajlandók a GDP-jük egyre nagyobb részét katonai támogatásra fordítani. A Kiel Institute nyilvános adatai szerint jelenleg főként kisebb országok – például Hollandia, Lengyelország, valamint az északi és balti államok – teljesítik vagy haladják meg a GDP 0,25 százalékának megfelelő támogatási szintet.
NATO-s körökben ugyanakkor Franciaországot, Spanyolországot, Olaszországot és Kanadát is rendszeresen azzal támadják, hogy „nem veszik ki eléggé a részüket” Ukrajna finanszírozásából.
Mark Rutte NATO-főtitkár az elmúlt időszakban többször is sürgette, hogy a tagállamok még nagyobb terhet vállaljanak.
„A támogatás nem egyenletesen oszlik meg a NATO-ban”
– fogalmazott korábban, hozzátéve, hogy több ország nem költ eleget Ukrajna támogatására. A holland politikus már miniszterelnökként is azt szorgalmazta, hogy Európa még mélyebben nyúljon a zsebébe az orosz–ukrán háború finanszírozása érdekében. A nyomás azóta tovább nőtt, különösen Donald Trump amerikai elnök kritikái után, aki többször kifogásolta, hogy az európai szövetségesek az Egyesült Államokra támaszkodnak.
Washington időközben visszafogta a közvetlen ingyenes támogatásokat, és inkább azt az irányt választotta, hogy az európai országok fizessék ki az Ukrajnának szánt amerikai fegyvereket.
Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a konfliktus pénzügyi terhének egyre nagyobb részét próbálják az európai államokra hárítani. A héten Svédország miniszterelnöke, Ulf Kristersson is nyíltan sürgette a tagállamokat, hogy még több pénzt fordítsanak Ukrajnára.
Nagyon szeretném, ha azok az országok, amelyek ilyen hangosan kiállnak Ukrajna mellett, végre a pénzükkel is bizonyítanák ezt
– fogalmazott a svéd kormányfő. A brit külügyminisztérium a The Telegraph megkeresésére mindössze annyit közölt, hogy továbbra is egyeztetnek a NATO-szövetségesekkel az Ukrajna támogatását érintő javaslatokról. Franciaország, Olaszország, Spanyolország és Kanada ugyanakkor nem reagált a lap kérdéseire.
Mark Rutte NATO-főtitkár – Fotó: MTI/EPA/Clemens Bilan