Átfogó felújításon esett át a székelykeresztúri Gyárfás-kúria, amely a szabadságharc viharában a honvédek menedéke volt, és ahol Petőfi Sándor a végzetes fehéregyházi csata előtti órákat töltötte. A székelyföldi műemlék épület a jövőben kiállítótérként és rendezvényhelyszínként üzemel majd.
A történelem viharai és a kommunista diktatúra évtizedei után egy darabka magyar történelem kapta vissza az őt megillető tiszteletet Székelyföldön. Több mint 8 millió lejes (közel 545 millió forintos) beruházással, két év megfeszített munkájával sikerült teljesen rehabilitálni a székelykeresztúri Gyárfás-kúriát. A XVIII. századi udvarház a román kormány „Hívogató Románia” fantázianevű műemlék-rehabilitációs programja keretében nyerte vissza eredeti, klasszicista arculatát, és a jövőben a Kúriák útja kulturális turistaútvonal kiemelkedő állomásaként fogadja a látogatókat.

A pünkösdvasárnap megtartott avatóünnepségen Koncz Hunor János, Székelykeresztúr polgármestere hangsúlyozta: Vannak épületek, amelyek a közösség lelkének egy darabját őrzik, és ilyen hely a Gyárfás-kúria is. Az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) színeiben megválasztott elöljáró kiemelte, hogy a korszerűsítéssel „visszaadtak egy darabot Székelykeresztúr történelméből, méltóságából és önbecsüléséből”.
A Székelyhon.ro közölte, hogy az eseményen részt vett Németh Zsolt fideszes országgyűlési képviselő, a külügyi bizottság alelnöke is, aki emlékeztetett rá: az épület udvarán áll Petőfi Sándor körtefája, ahonnan a költő az utolsó, általunk ismert útjára indult.
„Nemzeti zarándokhely ez a kúria és udvara, valamint a körtefa, a mai naptól pedig még inkább az lesz. Önök felújították a teljes nemzet javára”
– fogalmazott a politikus.
Az utolsó verstől a kommunizmus pusztításáig
A Wesselényi család által építtetett, majd később a Gyárfás család birtokába került kúria az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején élte fénykorát, amikor a szabadságért küzdő honvédsereg biztos menedékévé vált. Ide érkezett meg Bem József tábornok kíséretében Petőfi is, aki 1849. július 30-ról 31-re virradóra a ház akkori gazdájának, Varga Zsigmondnak a vendégszeretetét élvezte.
A néphagyomány szerint a költő a kúria udvarán álló, azóta legendássá vált körtefa alatt vetette papírra utolsó versét, és itt szavalta el az Egy gondolat bánt engemet című költeményét is, mielőtt másnap elindult volna a Segesvár melletti fehéregyházi csatába, ahol örökre nyoma veszett.
A trianoni békediktátum után a kúria sorsa is megpecsételődött. Utolsó tulajdonosát, Gyárfás Pálné Fejérváry Juditot a román kommunista hatóságok az államosításkor embertelen módon kilakoltatták, az épületet pedig hagyták lepusztulni. A mostani régészeti feltárások egyébként bebizonyították, hogy a helyszín még régebbi gyökerekkel büszkélkedhet: már a XV. században is egy kőépület állt ezen a történelmi telken.
MTI, Magyar Nemzet
Címlapkép: Székelykeresztúr, Gyárfás-kúria – Fotó: Sebestyén Zsolt Közügyi Igazgató / Facebook