Magyar Péter széles mosollyal az arcán, Ursula von der Leyennel az oldalán sétált be a sajtótájékoztatóra, ahol bejelentette, hogy sikerült politikai megállapodást kötni a visszatartott források ügyében. Az Európai Bizottság elnöke az újságírók előtt jelezte, hogy készek együttműködni a magyar kormánnyal a következő lépések tekintetében. Pontos részleteket azonban egyik fél sem közölt, így a Magyar Nemzet kérdésekkel fordult a bizottsághoz.

Magyar Péter bejelentése után sokakban felmerült a kérdés, hogy pontosan mit is vállalt a magyar miniszterelnök a források felszabadításáért cserébe, hiszen azt már több tisztviselő is jelezte korábban, hogy a pénzcsapok csak bizonyos intézkedések után fognak megnyílni. Nem sokkal a Von der Leyennel tartott sajtótájékoztató után Orbán Viktor fel is szólította Magyar Pétert, hogy áruljon el részleteket.

„Felszólítjuk a miniszterelnököt, azonnal hozza nyilvánosságra a Von der Leyen – Magyar Péter paktum részleteit. Mit adott el a magyar érdekekből Brüsszelnek? Ingyen sajt csak az egérfogóban van” – írta bejegyzésében Orbán. 

A kérdés pedig jogosak tűnt, hiszen habár a sajtótájékoztatón magasztaló szavak és hangzatos összegek röpködtek, részleteket egyik fél sem osztott meg. Később egyébként Magyar Péter reagált Orbán Viktornak és jelezte, hogy az egyetlen ára a 6000 milliárd eurónak a „korrupció” teljes beszüntetése volt, amit örömmel teljesítenek is.

Az Európai Bizottság hallgat 

A politikai megállapodás kapcsán Ursula von der Leyen a sajtótájékoztatón egyébként méltatta Magyar Péter gyors kormányalakítását és tettrekészségét, valamint azt is jelezte, hogy Brüsszel hajlandó ebben a gyors tempóban folytatni a munkát, egyeztetve a további lépéseket a magyar kormánnyal. Épp ezért a lap rákérdezett az Európai Bizottságnál, hogy esetleg meg tudnak-e velük osztani részleteket ezekről a lépésekről.

Ursula von der Leyen gyorsaságra vonatkozó megjegyzése kapcsán egyébként a jogállamiság kapcsán is szerettek volna kérdezni. Az Európai Bizottság ugyanis már korábban jelezte, hogy a befagyasztott forrásokért cserébe egyértelműen reformokat vár el. Ráadásul a pénzek kérdése politikailag igencsak kínos téma.

Az Európai Bizottság elnökét ugyanis korábban élesen kritizálták, hogy Lengyelország esetében elhamarkodott döntést hozott, és a megfelelő reformok megvalósulása nélkül oldotta fel Brüsszel a korábbi, jobboldali kormány alatt befagyasztott forrásokat. Azt is érdemes felidézni, hogy Magyarország számára viszonylag szűk határidő áll csak rendelkezésre a pénzek hazahozatalára.

Azonban Ursula von der Leyent legalább ugyan ennyire sürgetheti az idő. Az Európai Bizottság elnöke ellen már több bizalmatlansági szavazást is kezdeményeztek, bármilyen malőr a hazánknak járó pénzek esetében pedig egészen biztosan politikai kockázatot hordoz. Az elhibázott brüsszeli politika egyik egyenesági következménye a jobboldal térnyerése Európában, amitől azonban joggal tart Von der Leyen. Ebben a helyzetben pedig egyértelmű támadási felület lehet nem csak a bizottság elnöke, de az egész baloldal számára, ha hazánk a megállapodás ellenére nem kapja meg idejében a forrásokat, a bürokrácia akadozása, vagy esetleg Von der Leyen személyes szeszélye miatt. Ez ugyanis egészen biztosan rossz üzenet lenne az európai választók felé, akiknek egyébként is érezhetően egyre inkább elege van a központosított hatalomgyakorlásából és az EU-t átszövő bürokráciából.

Az idő szűkössége azonban veszélyeket is hordoz magában. Ennek okán rákérdeztek az Európai Bizottságnál arra is, hogy nem aggódnak-e, hogy a rövid határidő miatt a magyar kormány kapkodva hajtja végre a reformokat, ezzel pedig esetlegesen egy alkotmányos válságot idéz elő. Hiszen erre korábban már láttunk példát Lengyelországban, ahol Donald Tusk miniszterelnök egy sor alkotmány- és törvényellenes intézkedést hajtott végre hatalma megszilárdítása, politikai ellenfelei ellehetetlenítése, és Brüsszel kegyeinek az elnyerése érdekében.