Az Európai Unió fényességes bizottsága úgy fog bevonulni Magyarország történetébe, mint felülmúlhatatlan útépítő. Annyi mérföldkövet és szupermérföldkövet helyezett már el az ország számára, hogy széltében-hosszában átérné Magyarország területét. És látá, hogy amit alkotott, az jó. Csak mi nem látánk.
Volt ugyebár – ez az eredettörténet – 17 magasságos mérföldkő, ami kijelölte számunkra az egyedül helyes és magasztos utat, majd amikor úgy tűnt, hogy ezeket teljesíteni fogjuk, nosza, hozzá csaptak még 10 szupermérföldkövet. Szuper, nemde? Hogy tudjuk, hol a helyünk. Persze, hogy a fejbólintó szolgák között, hol másutt. Ha pedig ezek a rebellis magyar barbárok szembe mernek szegülni Ursula császárnő és Manfred Führer akaratával, majd jól fejbe kólintjuk egy mérföldkővel.
Mondjuk legyen ilyen a migrációs paktumnak nevezett diktátum. Lényege, hogy amelyik ország ragaszkodott az eredeti szabályokhoz, azaz nem engedett be bárkit ellenőrizetlenül az országába, hogy az Unió schengeni szabályai szerint megvédje határait az erőszakos illegális betolakodóktól, az
hirtelen-váratlan európai értékeket sértett. Mivel is? Azzal, hogy tette, amit logikusan tennie kellett.
Puff a fejére egy mérföldkövet, 200 millió euró bírság, plusz napi 1 millió, mert nem hajtottuk végre az Európai Bíróság abszurd ítéletét és nem engedtük be a megszálló hadakat. Ha meg mégis sikerült belopózniuk, rövid úton kitettük a szűrüket.
A magasságos Helsinki Bizottság ezt a tettünket a következő módon kommentálta: „A magyar állam figyelmen kívül hagyta a lojális együttműködés elvét, szándékosan megkerülte az EU közös politikájának alkalmazását.” Csakhogy ilyen közös politika soha nem létezett, közös politikának a legjobb szándékkal sem nevezhető egy brüsszeli diktátum. Ez azonban bagatell, az ilyen apróságot a sorosista pénzekből működő „jogvédők” (akik nem a magyar, hanem a globalista szándékokat szolgálják) elegánsan figyelmen kívül hagyták és hagyják a mai napig.
Mik még a mérföldkövek fontosabbjai? Hát persze, hogy az LMBTQ jogok tiszteletben tartása, ami lefordítva azt jelenti, hogy rá kellene szabadítanunk gyermekeinkre, unokáinkra a szakállas, szoknyás néniket, megengedni, hogy az iskolákban, sőt már az óvodákban is „érzékenyítsenek”, vagyis beléjük sulykolhassák a normálistól eltérő nemi identitás nem csupán elfogadását, de annak csodálatát is.
Mit mondhatunk erre? Azt, amit az Alaptörvény is megtesz: az apa férfi, az anya nő, a nemi nevelés a szülők kizárólagos joga. Pont.
Hol alapérték az, ami ennek ellenkezője? Hol alapérték a tudományos, biológiai tények meghazudtolása? Természetesen az Unióban, ahol a férfiak is szülhetnek. Nem tudnak, de joguk van hozzá. Ahogy a Brian élete című Monty Pyton filmben elhangzott (nem tudtuk akkor, amikor röhögtünk rajta, hogy ez nem groteszk, hanem a jövő dokumentumfilmje), hogy egy szatyorban is ki lehet hordani a gyereket. Mert ez az uniós döntés és punktum.
Mérföldkő az unión kívüli ukrán, ellenőrizetlen hátterű mezőgazdasági termékek ellenőrizetlen, ráadásul vámolatlan beengedése, akkor is, ha génmódosítottak és akkor is, ha Európában régen betiltott szerekkel kezeltek.
Kit érdekel a méltóságos bizottság tagjai közül, hogy miként mérgezhetik meg az egykori szocialista országok alantas polgárait? Hiszen ők nem azt eszik, amivel minket akarnak etetni.
Mérföldkő továbbá Ukrajna háborújának nyakló nélküli támogatása, pénzelése (azaz Ukrajna eltartása), de gyorsított uniós tagságának támogatása is. Ja, hogy belépésük a mi mezőgazdaságunk végét jelentheti? Lehet, de
áldozatokat kell hozni – nekünk! – a nagyobb jó érdekében.
Lehetne még sorolni a ránk kényszeríteni szándékozott mérföldköveket, de azok bizony nem mérföld-, hanem sírkövek lennének számunkra.
Persze van még remény. A Tisza-kormány remélhetőleg nem szegül szembe a magyar polgárok nagy részének döntéseivel, hiszen népszavazáson és nemzeti konzultáció keretében is elutasítottuk az illegális migrációt, az erőszakos betelepítést jelentő migrációs paktumot, az LMBTQ-propaganda óvodai és iskolai engedélyezését, a hagyományos családmodell megcsúfolását, az ukrán mezőgazdasági termékek beözönlését, a háború anyagi támogatását és az uniós tagságra minden tekintetben alkalmatlan Ukrajna gyorsított EU-s csatalozását is.
Igaz, a népszavazások nem érték el az érvényességi küszöböt, ettől azonban még üzenetük világos, nem kérünk mindabból, amit a globalista és bizonyítottan korrupt uniós korifeusok tenni akarnak velünk. Az üzenet pedig remélhetőleg eljutott az új kormány tagjaihoz is, akik majd megmutatják, hogy a magyar érdekek előbbre valók, mint az új Trianonnal fenyegető EU-s szándékok.
Ehhez szívből kívánunk sok sikert a Tisza-kormánynak.
Szerző: Ifj. Tóth György
Címlapkép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (j) Magyar Péter miniszterelnököt fogadja a bizottság brüsszeli székházában 2026. május 29-én – Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet
(A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik a civilek.info szerkesztőségének álláspontját)