A Tisza-kormány első parlamenti heteiről, Magyar Péter szerepéről, a migrációs paktumról és a Fidesz választási vereségének okairól is beszélt Rétvári Bence. A KDNP politikusa szerint egyelőre több a kommunikáció, mint a tényleges kormányzás.
Rétvári a Magyar Nemzetnek adott, terjedelmes interjúban elsőként az új összetételű Országgyűlésben szerzett tapasztalatairól beszélt:
– A Tisza Párt kezdhette volna úgy az országgyűlési munkát, hogy lezárja a kampányidőszakot, és megpróbál valamiféle normál működésre beállni. Kétharmados többséggel szinte mindent megtehetnek, így elkezdhették volna a munkát. De nem ezt választotta Magyar Péter. Most a parlament falai között folytatja ugyanazt az uszító és személyeskedő retorikát, amit eddig a kampánygyűléseken folytatott.
Nem a konkrét terveikről beszél, hanem folyamatosan a Fidesz–KDNP-frakció tagjait és a közjogi tisztségviselőket támadja. Ez nem épít, hanem tovább mélyíti a megosztottságot.
– Hegedűs Zsolttal volt egy közjátékuk a parlamentben. Mi történt ott pontosan?
– A szívhangrendelettel kapcsolatos interpelláció során szóba került az abortuszok száma. Hegedűs Zsolt, az egészségügyi tárca vezetője azt állította, hogy az abortuszok száma nőtt. A valóság ennek az ellenkezője és erre fel is hívtam a figyelmét. Az elmúlt 16 évben az abortuszok száma 40 ezerről 20 ezerre csökkent. A szívhangrendelet bevezetése óta pedig körülbelül 1300-zal kevesebb abortuszt végeznek. Erre rendkívül indulatos reakciót kaptam tőle. Ebből is látszik, a Tisza Pártban jelenleg ez a hangnem vált általánossá.
– Sokszor bírálta az új kormány uniós politikáját is. Lát olyan ügyet, amelyben már most engedményeket tettek Brüsszelnek?
– Jelenleg a migrációs paktum ügye a legveszélyesebb téma, mert június 12-én lép életbe ez a megállapodás. Magyar Péter erről hallgatni próbált brüsszeli sajtótájékoztatóján, de Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke elmondta, hogy Magyarország ugyanúgy végrehajtja a migrációs paktumot, mint a többi tagállam.
Ekkor Magyar Péter hirtelen magyarázkodásba kezdett, hogy a migrációs paktumnak csak a neve ijesztő, amúgy vannak jó részei.
Még azzal a képtelenséggel is előállt, hogy ez az előző 16 évben történt, ezért az előző kormány felelőssége, hogy az EU-tagállamok többsége megszavazta a döntést. Közismert, hogy Magyarország mindig ellene szavazott a migrációs paktumnak, amit az EU ennek ellenére áterőszakolt. Eredetileg egyhangú döntésre lett volna szükség, de az unió, átlépve a saját eljárási szabályain, minősített többséggel fogadta el azt.
Figyelmen kívül hagyták Magyarország és Lengyelország „nem” szavazatát és a másik két visegrádi ország tartózkodását.
Félő, hogy a migrációs paktumnak való megfelelés benne van abban a háttéralkuban, amit Magyar Péter kötött Ursula von der Leyennel az uniós források gyorsabb folyósításáért cserébe. És valószínűleg nem ez az egyetlen ilyen kompromisszum. De itt minden dokumentum titkos, semmit sem hoztak nyilvánosságra.
– Többen azt várják, hogy az új politikai helyzetben erősödhet a parlamenti viták szerepe és jelentősége. Ez most akár a Fidesznek és a KDNP-nek is kedvezhetne, van erre esély?
– Az elmúlt években a hangsúly a parlamentről a közösségi médiára helyeződött át. A jobboldal talán ezt lassan vette észre, és a választási vereségben ez közre is játszott. Egyébként is erre mozdult el a társadalmi kommunikáció, a koronavírus-járvány pedig ezt még radikálisabbá tette. Ugyanakkor a parlament annyiban is több, mint a közösségi média, hogy itt élő, személyes viták vannak, azonnali válaszok szemtől szemben. Mi a parlamentben a korábbiakban is minden vitát megvívtunk, ezt így fogjuk tenni most is. Magyar Pétert szembesíteni fogjuk a saját korábbi mondataival, az ígéreteivel és a hazugságaival is. Az első napokban ezt nem viselte jól, folyamatosan bekiabált és idétlenkedett.
Egyelőre azt látjuk, hogy nagyon kevés javaslat érkezik be a parlamentbe, hiszen az első héten szünet volt, mert egyetlen egy tiszás javaslat sem készült el. Azóta is egy-két nagyon rövid törvényjavaslat csordogál be hetente, még nem indult be a törvényalkotási munka.
Ezen a héten például mindössze egyetlen, összesen 14 paragrafusból álló nagyon rövid törvényjavaslatot vitatunk meg. Ez az egész heti feladata a parlamentnek.
Amikor 16 évvel ezelőtt mi kezdtük a kormányzást, akkor 17 javaslatunk futott már ilyenkorra, amiket az első napokban nyújtottunk be. A Tisza Pártban Facebook-kormányzás van, valódi kormányzás nincs. Nem jönnek az emberek mindennapjait befolyásoló javaslatok, csak a kampányból ismert adok-kapok fut Magyar Péter intenzív jelenlétével.
– Az Orbán-kormányok alatt ön mindvégig miniszterhelyettesként dolgozott különböző tárcáknál. Visszagondolva hogyan látja, mi vezetett a választási vereséghez?
– Ennek több oka is van, de a legjelentősebb az, hogy már 16 éve kormányoztunk. Európában összesen két miniszterelnök van, aki hosszabb ideig volt miniszterelnök, mint Orbán Viktor: egy svéd és egy ír kormányfő. Senki más nem tudott ilyen hosszú ideig kormányozni.
Jól látható, hogy 16 év után a legnagyobbak sem tudták folytatni a kormányzásukat.
Ennyi idő alatt sokat kopik mindegyik kormányzat, minden megszokottá válik, és az emberekben egyre nagyobb igény fogalmazódik meg valamilyen változásra. Hozzájött ehhez az is, hogy az utolsó ciklusban egész Európában lelassult a gazdasági növekedés a háború miatt, így itthon sem azt a fejlődést érezték az emberek, amit korábban a Fidesz–KDNP kormánytól megszoktak.
Azonban fontos látni, hogy az választók nem az egész 16 évet utasították el. A Tisza Párt szerint ők 16 év után csinálnak egy rendszerváltást, de ez nyilván nem így van. 2014-ben, 2108-ban, 2022-ben az emberek többsége – és maga Magyar Péter is – a Fidesz–KDNP-re szavazott, és ezzel megerősítette a korábbi ciklusok politikáját. A Fidesz–KDNP negyedik ciklusa volt az, amit az emberek elutasítottak.
– Ön szerint a korrupciós ügyek mennyiben járultak hozzá a választási vereséghez?
– A korrupciós vádak, amelyek az elmúlt tizenhat év során felhalmozódtak, nyilvánvalóan szerepet játszottak a választási eredmény alakulásában. A törvényeket mindenkinek be kell tartani, ez alapszabály. Viszont általában elmondható, hogy minden vádat gyorsabban és erőteljesebben kellett volna cáfolni.
Az több mint feltűnő, hogy korrupciós vádak csak magyar cégekkel szemben hangzanak el. Szinte sosem lehetett olyan cikkeket olvasni, amelyekben külföldi cégekkel kapcsolatban fogalmazódott meg korrupciós gyanú a balliberális sajtóban. Szerintem nem valószínű, hogy a külföldi cégek és a magyar cégek között ilyen különbség lenne. De ha egy magyar cég nagyobb közbeszerzést nyert, akkor rögtön jött a NER-ezés meg a támadás. A külföldieknél meg mélyen hallgattak. Ebből is látszik, hogy külföldről mindent bevetettek a magyar cégek kiszorítása érdekében a magyar piacról.
– Az utolsó ciklusban a Belügyminisztériumban volt államtitkár. Mire számít? Találhat-e az új vezetés problémákat az átvett tárcáknál?
– A Fidesz–KDNP kormányzata törvényesen dolgozott. Azok a vádak, amelyek a költségvetéssel is kapcsolatosak, megalapozatlanok, a költségvetési törvény az előző évekhez hasonlóan mindent pontosan tartalmazott, amit tartalmaznia kellett. Ráadásul azt állítja a Tisza-kormány, hogy érkeznek az EU-s pénzek, úgyhogy innentől semmifajta akadálya nincsen annak, hogy a választási ígéreteit teljesítse. A Tisza ebben rekorder, több mint ezer választási ígérete volt. Reméljük, nem azért mutogatnak vissza az előző kormányra, mert igazából ki akarnak bújni az ígéretek teljesítésének felelőssége alól.
Ha ők tényleg megszerezték az EU-s forrásokat, akkor most el lehet kezdeni az ígéretek teljesítésével foglalkozni, nem pedig kibúvókat keresni.
– Az első parlamenti ülésnapok után úgy tűnik, ellenzéki pártként a KDNP önállóbb és karakteresebb hangot üt meg. Minek köszönhető ez?
– A KDNP nyolc fővel alapított önálló frakciót. Ez a párt történetében kis létszámúnak számít. Ugyanakkor akár ellenzékben vagyunk, akár kormányon, ugyanazt kell képviselni: a keresztény értékeket, az életvédelmet, a vallásszabadságot, az egyházi intézmények egyenlő finanszírozásának elvét, a családok védelmét, a felebaráti szeretetet. A stílus is fontos, és még a parlamenti vita hevében is tiszteletben kell tartani mindenki emberi méltóságát és tisztelettel kell egymáshoz viszonyulni. A KDNP radikálisan mérsékelt és szélsőségesen a józan ész talaján áll.
Lehet, hogy sokaknak „karcos”, de mi már az első hetekben is előhoztuk a kereszténydemokrata világnézeti témáinkat, és ezekért ki fogunk állni a jövőben is.
A KDNP előbb nyújtott be törvényjavaslatot, mint a kormány. A digitális gyermekvédelmi javaslatunk több szakértő és több szakmai szervezet támogatását is bírja. Minden családban napi kérdés – és sokszor vitatéma – a gyerekek mobilozása, ebben próbálunk a családoknak segíteni ezzel a törvényjavaslattal.
– Az eddigi tapasztalatok alapján ezt mennyire lehet sikeresen teljesíteni a Tisza-többségű Országgyűlésben?
– Már most is sikerült részsikereket elérni: miután benyújtották az Alaptörvény módosítását célzó indítványt, amely szerint kitörölték volna a keresztény kultúra védelmét az alaptörvényből, a KDNP online tiltakozást és petíciót indított. Pünkösd alatt több tízezer ember írta alá a petíciót és posztolt a módosítás ellen. Mivel Facebook-kormányzás van, ezért a közösségi médiában megjelent intenzív tiltakozás miatt visszakozott a Tisza.
Tehát igenis megéri ügyeket vinni és kiállni a keresztény értékeinkért.
Most a szívhangrendelet megtartása érdekében vagyunk nagy küzdelemben, de el fogjuk mondani a pride kapcsán is a véleményünket az LMBTQ családellenes terveiről, és fontos kérdés lesz az abortusztabletta is, mert óriási nyomás indult be a választás után annak liberalizálása irányában. A választás után a Fidesz visszatért a mozgalmi létbe, a KDNP pedig a katakomba-kereszténységhez. Volt már ilyen többször, nem félünk tőle.
– Többször felmerült már az ön neve a KDNP jövőbeli vezetésével kapcsolatban. Tervezi esetleg, hogy elindul a pártelnöki tisztségért?
– Semjén Zsolt az elnökünk. Teljes egyetértésben erősítettük meg őt az elnöki poszton a választás után, a jövőben is így fogunk együtt dolgozni. Az új frakcióban viszont új hangot hoznak és kiemelkedően jó teljesítményt nyújtanak Juhász Hajnalka és Máthé Zsuzsa képviselőtársaink. Az ő karakterük erőteljesebb kell, hogy legyen a KDNP összképében.
– A következő négy évben milyen ügyekben tudja elképzelni, hogy a KDNP támogassa a kormány javaslatait?
– Minden javaslatot támogatni fogunk, ami a magyar embereknek jó. Már az alakuló ülés előtt is támogattunk minden eljárási javaslatot, ami gyorsította az átmenetet. Nem fogunk az értelmes javaslatok útjába állni.
Mi most megmutatjuk, milyen a konstruktív ellenzéki hozzáállás.
Az ezen a héten tárgyalt törvényjavaslatot is megszavazzuk, amelyet a kormánypárt terjesztett be a képviselői jövedelmek csökkentéséről. Mi 16 évvel ezelőtt megfeleztük a parlament létszámát, és az önkormányzati képviselők létszámát is. Ezzel – jelen értéken számolva – közel 150 milliárd forintot spóroltunk három ciklus alatt.
Nyitottak vagyunk az egyeztetésekre, és minden olyan javaslatot támogatunk, amely a magyar emberek érdekét szolgálja. Ez nem puszta ígéret: bárki megnézheti az első hónap szavazásait, amelyek ezt tükrözik.
– Hol látja a KDNP helyét és szerepét a magyar politikában a következő négy évben?
– Nekünk nem kell gondolkozni az identitásunkon, mert az kétezer éve adott. A mi feladatunk a keresztény értékek megjelenítése és megvédése. Biztos vagyok abban, hogy ebben nagyon sok szövetségesünk lesz a jövőben is. A Fidesz–KDNP-re 2,5 millió ember szavazott. Az ő bizalmuk kötelez minket. Nekünk nem lehajtott fejjel kell bejárnunk a parlamentbe, mert büszkék lehetünk a 16 év eredményeire, hiszen ez volt az elmúlt évszázad legeredményesebb évtizede: olyan mértékű fejlődés ment végbe Magyarországon, amelyre méltán lehetünk büszkék. Ezt az teljesítményt pedig meg kell védenünk a parlamentben.
Rétvári Bence, a Kereszténydemokrata Néppárt frakcióvezetője – Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt