A Tisza Párt javaslata szerint jelentősen csökkennek a képviselői tiszteletdíjak, azonban a törvénytervezet azt is szabályozza, hogy emelkedik a bizottsági tagságok díjazása. Emellett a képviselők döntöttek a Tisza által kezdeményezett öt vizsgálóbizottságból négynek a tagjairól és vezetőiről is.
Az Országgyűlés egyhangúlag támogatta a képviselői tiszteletdíj csökkentését célzó törvényjavaslatot. Mint ismert, a Tiszának az egyik leggyakrabban hangoztatott üzenete a parlamenti képviselők fizetésének negyvenszázalékos csökkentése. A javaslat részletes szövegének és a parlamenti bizottsági struktúra áttekintése után azonban könnyedén rájöhetünk, hogy egy újabb szemfényvesztésről van szó.
A jelenlegi rendszerben a képviselői alapilletmény a KSH által közzétett nemzetgazdasági átlagbér háromszorosa. A javaslat ezt 1,8-szeres szorzóra csökkentené, ami önmagában valóban jelentős, körülbelül 40 százalékos visszavágást jelent az alapdíj szintjén.
Ez az a pont, amelyre a teljes Tisza-sajtó és a párt politikusai a „negyvenszázalékos fizetéscsökkentés” mítoszát építik. A törvényjavaslat azonban nem csak az alapilletményről szól.
A javaslat ugyanis fenntartja és újraszabályozza a parlamenti tisztségekhez és bizottsági tagságokhoz kapcsolódó szorzórendszert. A szabályozás szerint: egy „egyszerű” képviselő a KSH által megállapított átlagbér 1,8-szeresét kapja, egy bizottsági tag ennél magasabb, az új képviselői tiszteletdíj 1,8-szeres összegére jogosult (vagyis majdnem a képviselői alapfizetésének duplájára) a törvényalkotási bizottság tagjai vagy legalább két bizottságban dolgozó képviselők az új alapdíj kétszeresét kapják, a frakcióvezetők, alelnökök és egyéb tisztségviselők ennél magasabb szorzókat is elérhetnek. Ez azt jelenti, hogy a végső jövedelem nem egyetlen fix csökkentési százaléktól függ, hanem attól, hogy az adott képviselő milyen parlamenti feladatokat lát el.
A politikai kommunikációban kiemelt negyvenszázalékos mérték nem írja le pontosan a képviselők többségének tényleges jövedelmi változását. A rendelkezésre álló adatok és a javaslat indokolása alapján az látható, hogy az alapcsökkentés valóban közel negyven százalék, a tényleges hatás azonban a képviselők nagy részénél tíz százalék körül mozog, a bizottsági rendszer pedig jelentősen befolyásolja a végső jövedelmet.
Döntöttek a vizsgálóbizottságok tagjairól
A döntéshozatalok során megválasztotta az Országgyűlés a Tisza-frakció által kezdeményezett öt vizsgálóbizottságból négynek a vezetőit és tagjait.
Szavaztak a Magyar Nemzeti Bank működésével kapcsolatos visszaéléseket, a spontán privatizációt és a közvagyon elvesztését, illetve a kegyelmi botrány felelőseit, továbbá a gyermekvédelem rendszerszintű válságát feltáró vizsgálóbizottság tagjairól és tisztségviselőiről. A végrehajtási visszaéléseket feltáró vizsgálóbizottság tagjairól, amelynek élére Magyar Péter miniszterelnök Toroczkai Lászlót, a Mi Hazánk frakcióvezetőjét javasolta, később döntenek.
Címlapkép: Szavaznak a képviselõk az Országgyûlés plenáris ülésén 2026. június 8-án – Fotó: MTI/Hegedüs Róbert