A migrációs paktum életbe lépésével új korszak kezdődik Európában. Miközben Brüsszel szerint az új rendszer célja az illegális migráció kezelése és a tagállamok közötti tehermegosztás erősítése, több ország attól tart, hogy a szabályozás újabb feszültségeket szülhet és biztonsági kockázatokat hordozhat. Magyar Péter az illegális migráció elutasítását hangsúlyozta, ugyanakkor a legális bevándorlás lehetőségét nem zárta ki egyértelműen. Arról, hogy a migrációs paktum milyen hatással lehet Európára, milyen veszélyeket rejthet magában, és mire számíthat Magyarország, Dornfeld László, az Alapjogokért Központ vezető elemzője beszélt.
Dornfeld László, az Alapjogokért Központ vezető elemzője többek között arról beszélt, hogy a migrációs paktum számos rendelkezésből áll, és már az elfogadását megelőzően is jelentős vitákat váltott ki. Mint mondta, egyes országok – köztük Magyarország – azért bírálták a csomagot, mert nem tartották elég szigorúnak, míg mások, például Németország vagy Hollandia szerint éppen túl szigorú intézkedéseket tartalmaz.
A szakértő szerint így egy kompromisszumos megoldásról beszélhetünk, amelynek vannak előremutató elemei. Példaként említette, hogy a migránsok egy része a határon megállítható és a magyar tranzitzónákhoz hasonló módon visszatartható. Hozzátette: érdemes megjegyezni, hogy Magyarország annak idején komoly politikai támadásokat kapott ugyanezen megoldás alkalmazása miatt. Dornfeld László ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy
a rendelet olyan eljárási határidőket ír elő ezekben az esetekben, amelyek a gyakorlatban szinte betarthatatlanok.
A szakértő szerint a fő probléma az, hogy a paktum nem eléggé határozottan áll ki a migráció megállítása mellett, ráadásul olyan régi, a gyakorlatban már megbukott rendelkezéseket is magáévá tesz, mint a migránsok kvóta szerinti elosztása. Az Alapjogokért Központ vezető elemzője emlékeztetett arra, hogy ez a megoldás a 2015-ös migrációs válság idején adott válaszok egyike volt, ugyanakkor már akkor is végrehajthatatlannak bizonyult a gyakorlatban. Dornfeld László úgy látja, hogy
a paktum központi magja valójában már egy évtizede megbukott, mégis ez vált az egész jogszabály egyik zászlóshajó rendelkezésévé. Ehhez képest az, hogy bizonyos területeken némi bátortalan előrelépés történt, sovány vigasz csupán.
„A fő probléma a paktummal az, hogy Brüsszel továbbra sem hajlandó elismerni, hogy a migráció nem humanitárius, emberi jogi kérdés, hanem bevándorlási. Amíg nem ismerjük el a probléma valódi természetét, nem lehet érdemben jó válaszokat adni rá” – mutatott rá. Arra a kérdésre, hogy Magyarország mire számíthat a migrációs paktum életbe lépésével, Dornfeld László azt mondta, hogy az számos terhet ró majd hazánkra. Kifejtette, hogy „megfelelő kapacitást” kell létrehozni a határon lefolytatott menekültügyi eljárásokhoz, ami alatt migránstáborokat értett. Hozzátette, hogy
ezeknek évente több ezer ember fogadására kell alkalmasnak lenniük.
A szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy a rendszer része az éves szolidaritási migránskvóta, amelynek keretében Magyarországnak migránsokat kell átvennie más határállamoktól, vagy ezt pénzügyi hozzájárulással válthatja ki. Mint mondta, ez visszautasított migránsonként 20 ezer eurós befizetést jelenthet, illetve ezzel azonos pénzügyi mértékű operatív vagy technikai segítség nyújtásával is teljesíthető a kötelezettség. Dornfeld László szerint
ez utóbbi azért fontos kitétel, mert cáfolja a Tisza-kormányzat azon állítását, hogy ez nem fog pénzbe kerülni hazánknak.
Az Alapjogokért Központ vezető elemzője hangsúlyozta: a jogszabály kifejezetten kiköti, hogy mértékben nem maradhat alatta a fejenkénti húszezer eurós értékhatárnak az egyéb segítségnyújtás.
Dornfeld László hozzátette, hogy a paktumban meghatározott, uniós szinten évi 30 ezer migráns elosztása csupán egy minimumszám. Kitért arra is, hogy ezt az Európai Bizottság bármikor egyoldalúan növelheti, a tagállamok megkérdezése nélkül. A szakértő szerint érdekes az áthelyezhető személyek köre is. Mint mondta,
a kérelmük elbírálására váró migránsok mellett az Európai Unió területéről már jogerősen kiutasított személyek is áthelyezhetők, akiknek a kiutasítását az adott ország nem tudta végrehajtani.
Kitért arra, hogy ebből főként Németországban vannak problémák, ahol a hatóságok kezét olyan mértékben megkötik a jogszabályok, hogy képtelenek megbirkózni ezzel a feladattal. Figyelmeztetett arra, hogy az ilyen személyek átvétele esetén akár elítélt bűnözők is Magyarországra kerülhetnek, és a magyar hatóságokra hárulna a kiutasításuk végrehajtása. A szakértő arra is kitért, hogy bár nem a migrációs paktum része, meg kell említeni a magyar határvédelemmel kapcsolatos rekordösszegű bírságot is, amely szerinte a mostani magyar migrációs rendszer ellen irányul. Az Alapjogokért Központ vezető elemzője azt mondta, hogy
ha az új kormány végrehajtja az Európai Unió Bíróságának akaratát, akkor formailag ugyan megmaradhat a határkerítés, azonban aki a kerítésnél kijelenti, hogy ő menekült, azt be kellene engedni az ország területére, így a határzár valójában értelmét veszítené.
Figyelmeztetett, hogy ez megnyitná a déli határt a migránsok érkezése előtt.
Fotó: Facebook / Orbán Balázs