Lengyelország az ukrajnai háború egyik legnagyobb európai támogatója volt, mégis viszonylag szerény összegre számíthat az Európai Békekeretből. Bár Varsó tankokat és fegyvereket adott át, több mint egymillió menekültet fogadott be, valamint kulcsszerepet vállalt a nyugati segítség célba juttatásában, a várt politikai és pénzügyi előnyök azonban egyelőre nem látszanak. Egyre nehezebb megmondani, mit nyert Lengyelország a jelentős áldozatvállalással.
Sokan arra számítottak, hogy Lengyelország lesz az egyik legnagyobb nyertese annak, hogy az Európai Unió 6,6 milliárd eurót szabadít fel az Európai Békekeretből. Varsó ugyanis a háború kezdete óta jelentős katonai támogatást nyújtott Ukrajnának, több mint egymillió menekültet fogadott be, és látványosan növelte védelmi kiadásait. Amikor azonban szóba került a támogatások utólagos megtérítése, a lengyel fél meglehetősen visszafogott összeget jelölt meg, tudatta a Brussels Signal forrásaira hivatkozva.
Pawel Zalewski védelmi miniszterhelyettes arról beszélt, hogy Lengyelország várhatóan mintegy 300 millió euróhoz jut a felszabadított uniós forrásokból.
Ez az összeg azonban sokak szerint meglehetősen szerény ahhoz képest, hogy Varsó mekkora támogatást nyújtott Ukrajnának az elmúlt években.
Az Európai Békekeret célja eredetileg az volt, hogy az uniós országok részben visszakapják az Ukrajnának nyújtott katonai támogatások költségeit. A rendszer működését azonban évekre megbénította, hogy Magyarország korábban megakadályozott egy több mint 6 milliárd eurós kifizetést, amelyet azóta Budapest feloldott.
Ennek eredményeként 6,6 milliárd euró válhat elérhetővé azoknak a tagállamoknak, amelyek saját készleteikből szállítottak fegyvereket Ukrajnának.
A Politico szerint erről Magyar Péter kabinetjének brüsszeli nagykövete tájékoztatta az EU Politikai és Biztonsági Bizottságát. A tagállamok most abban bíznak, hogy visszakapják az Ukrajnának nyújtott támogatások költségeinek legalább egy részét.
A helyzetet azonban bonyolítja, hogy az igények összértéke eléri a 43 milliárd eurót, miközben a rendelkezésre álló forrás mindössze 6,6 milliárd euró.
Varsó rengeteget adott Ukrajnának, de mit kapott ezért cserébe?
A Lengyelország által remélt 300 millió euró csekély összegnek tűnik ahhoz képest, amekkora szerepet Varsó vállalt Ukrajna támogatásában.
Lengyelország már a háború korai szakaszában tankokat, lőszert és más haditechnikai eszközöket adott át, miközben több nyugat-európai ország még a segítség mértékéről egyeztetett.
Emellett több mint egymillió ukrán menekültet fogadott be, és kulcsszerepet vállalt a nyugati fegyverszállítmányok célba juttatásában is. Az ugyanakkor egyelőre nehezen látható, hogy ezek az áldozatok milyen kézzelfogható eredményt hoztak Lengyelország számára.
Lengyelország gyakran háttérbe szorult a meghatározó diplomáciai egyeztetéseken.
Mindez az uniós pozíciók eloszlásában is jól látszik. Lengyelország jelenleg mindössze öt EU-nagyköveti tisztséget tölt be, Franciaország és Németország ezzel szemben egyaránt több mint húsz ilyen poszttal rendelkezik. A brüsszeli lap szerint
minden kormány kötelessége megmutatni, milyen előnyökkel jártak az általa meghozott döntések, Lengyelország esetében azonban erre egyre nehezebb világos választ adni.
Bár Varsó jelentős erőforrásokat mozgósított és kockázatokat vállalt, ennek pénzügyi és politikai haszna egyelőre nem igazán látszik.
Az ENSZ szerint még a háború után is ukránok milliói maradhatnak Európában, mert sokan már beilleszkedtek és nem akarnak visszatérni. Ez hosszú távon komoly terhet jelenthet az uniós országoknak.
A jelentés szerint ráadásul az ukrán menekültek nagy része a végzettségüknél alacsonyabb beosztásban dolgozik, kevesebb fizetésért, ami hosszú távon társadalmi és munkaerőpiaci feszültségeket okozhat. Az ENSZ arra is figyelmeztetett, hogy a jelenlegi védelem megszüntetése migrációs káoszt indíthat el Európában. Írtunk arról is, hogy Európa több országában egyre súlyosabb problémák merülnek fel az ukrán menekültekkel kapcsolatban. Lengyelországban vandalizmus miatt tartóztattak le fiatalokat, míg Németország a munkakerülést és a segélyek túlzott igénybevételét kritizálja.
Érdekesség, hogy Németországban az ukrán menekültek 563 eurót kapnak, ami körülbelül 100 euróval több a többi menedékkérő támogatásánál.
Az osztrák és német társadalomban is egyre többen kritizálják az ukránokat. A Magyar Nemzet korábban arról is beszámolt, az Európai Unió meghosszabbította az ukrán állampolgároknak nyújtott ideiglenes védelmet. Ez azt jelenti, hogy az érintettek 2027-ig jogosultak munkára, oktatásra, egészségügyi ellátásra és szociális juttatásokra az EU területén – menekültügyi eljárás nélkül.
Donald Tusk lengyel kormányfő és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök – Fotó: Facebook / Donald Tusk