A Tisza-kormány gazdasági és energetikai minisztere bemutatta a parlamentben a Pozsony és Százhalombatta közötti új üzemanyag-termékvezetéket, azt a projektet, amelyet még a Fidesz-kormány hozott tető alá, és a kivitelezés már hónapok óta zajlik. A Mol által épített, 127 kilométeres DaNI-vezeték hazai szakaszának engedélyezése 2025-ben lezárult, a kormányközi megállapodás módosítása idén márciusban született meg, az új összetételű Országgyűlésre csupán a formalitások várnak. A beruházás — amelynek kapacitása évi másfél millió tonna benzin és dízel szállítására elegendő — 2027 első felére válhat üzemképessé.

– A minap a parlamentben mutattam be a Pozsony és Százhalombatta közötti vezeték tervét. Ez egy olyan téma volt, amelyben mindenki egyetértett, elképesztő volt, az emberek mosolyogtak, ami manapság nem feltétlenül mondható el a parlamentről, hiszen eltérő nézeteket vallunk az egyes témákról, de ez a két finomító közötti termékvezeték mindenkinek jó. Jó Szlovákiának, jó Magyarországnak, jó az összes ellenzéki pártnak – mondja Kapitány István egy Facebook-oldalára feltöltött videójában. A gazdasági és energetikai miniszter néhány nappal korábban, egy üzleti vacsorán beszélt erről, közép- és kelet-európai nagykövetek társaságában. A találkozóhoz Németország és Írország nagykövete is csatlakozott – írja a Magyar Nemzet.

A vezeték tervét vélhetően nem kellett bemutatni a szlovák kollégának, hiszen a DaNI-nak elenevett (Diesel and Naphta Interconnector) projekt régóta épül. A parlamentben sem kellett bemutatni, legalábbis azt a Fidesz is igen jól ismerte, hiszen ők hozták tető alá. Az új magyar–szlovák kétirányú olajtermék-vezeték, amely a százhalombattai Dunai Finomítót és a pozsonyi Slovnaft finomítóját köti össze az Ipolyság érintésével, már túl van a hivatalos döntési folyamatokon, illetve maga a kivitelezés is zajlik.

Magyarország és Szlovákia 2025 decemberében szándéknyilatkozatot írt alá, és a két ország között 2011-ben kötött határkeresztező szénhidrogén-vezetéki megállapodást módosító protokollt 2026. március 16-án írta alá Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, valamint Denisa Saková gazdasági miniszter Brüsszelben. A szlovák kormány szintén ekkor, a március közepi kormányülésén hagyta jóvá a beruházást az ukrán tranzitkockázatok és az olajellátási feszültségek (a Barátság vezeték körüli viták) közvetlen következményeként. A fizikai és jogi kivitelezési munkálatok pedig már 2025 második felében, illetve 2026 elején elkezdődtek, mert a kormányközi szerződést megelőzően a hazai szakasz már engedélyt kapott.

A Mol Nyrt. által benyújtott Hont–Tököl termékvezeték létesítésére vonatkozó környezetvédelmi hatásvizsgálati dokumentációk már 2025 júliusában a kormányhivataloknál voltak.

Mi több, az összesen 127 kilométer hosszú, évi 1,5–1,65 millió tonna kapacitású vezeték kivitelezése annyira jó ütemben halad, hogy 2027 első felében már teljesen készen állhat az üzemanyag (benzin és dízel) szállítására.

Akkor pontosan miről is szavaz a héten az Országgyűlés? A vezeték létesítéséhez szükséges nemzetközi szerződésmódosítás törvénybe iktatásáról, vagyis egy fontos, de az események szempontjából formális lépésről. Erre azért van szükség, mert a két ország közötti eredeti, még 2011-es határkeresztező vezetékekről szóló megállapodást jogilag ki kellett egészíteni az új termékvezeték pontos földrajzi koordinátáival és határszakaszaival, hogy az építkezésnek meglegyen a nemzetközi jogi alapja. Technikailag tehát a nemzetközi szerződés kötelező erejű kihirdetése (és az ezzel járó kiemelt projektstátus) vár a szavazásra, nem a Tisza-kormány új ötlete.

Címlapkép: depositphotos.com