ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász, a CÖF-CÖKA elnöke reagált azokra a tervekre, amiket Magyar Péter hétfőn a parlamentben ismertetett. A miniszterelnök bemutatta a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalt, valamint az alaptörvény tizenhetedik módosítását is.

Magyar Péter az Országgyűlés hétfői rendkívüli ülésén jelentette be az úgynevezett tisztítótűz műveletet, ami a miniszterelnök szerint politikai, gazdasági és jogi akció. Célja pedig Magyarország megszabadítása az átható korrupciótól és a maffia szorításától, egyik eleme pedig a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal. A kormányfő szerint nincs a napnak olyan órája, hogy ne derülne ki, hogy a Fidesz alatt hogyan alakult át a közpénz magánvagyonná. Példaként említette a felcsúti kisvasutat, Hatvanpusztát, a túlárazott Budapest-Belgrád vasútvonalat, a „lenyúlt szállodákat”, a feleslegesnek nevezett lélegeztetőgépeket, a Kesmát és a dohánykoncessziót, valamint a magántőkealapokat, de megemlítette Lázár János vagyonát is.

Ennek kapcsán a Magyar Nemzet megkeresésére ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász tudatta, hogy

„bűncselekményből származó vagyon legitim módon történő feltárása kapcsán Magyarországon már jelenleg is kiterjedt jogi és intézményi keretrendszer áll rendelkezésre.”

Kiemelte, hogy a büntetőt törvénykönyv vonatkozó paragrafusai már jelenleg is szabályozzák az elkobzást és a vagyonelkobzást. Ez alapján a lefoglalás, zár alá vétel és más vagyont érintő kényszerintézkedések csak törvényesen alkalmazhatók.

„Ezért egy új hivatal létrehozása csak akkor igazolható jogállamisági szempontból, ha annak feladatai, hatáskörei és garanciális szabályai egyértelműen meghatározottak és működése nem eredményezi a meglévő hatóságok szerepének párhuzamosítását vagy megkerülését”

– tette hozzá.

Politikailag erősen exponált hivatal jönne létre

A szakértő szerint különösen aggályos lenne, ha a hivatal előre kijelölt politikai vagy személyi körre irányulna, mert a vagyonelvonás nem alapulhat politikai motiváción, hanem kizárólag bizonyítékokon, törvényes eljáráson és végső soron bírói döntésen. Az alaptörvény biztosítja a tulajdonhoz való jogot, a tisztességes hatósági és bírósági eljárást, az emberi jogok európai egyezménye, valamint az EU Alapjogi Charta ugyanezeket a garanciákat védi.

„Az uniós jog támogatja a vagyonvisszaszerzést, de nem politikai vagyonelkobzásként, hanem bírói kontrollhoz, jogorvoslathoz és arányossághoz kötött eljárásként. Ezért szakmailag inkább az a kérdés, hogy miért kellene a már meglévő magyar és uniós vagyonvisszaszerzési struktúra mellé egy új, politikailag erősen exponált hivatalt létrehozni”

– húzta alá.

Személyre szabott jogalkotással váltanák le Sulyok Tamást

Magyar Péter a parlamentben bejelentette a tizenhetedik alaptörvény módosítást is, amellyel kezdeményezik a köztársasági elnök megbízatásának megszüntetését.

„Az alaptörvény módosításának hatályba lépését követő napon Sulyok Tamás megbízatása megszűnik, pont”

– jelentette ki a miniszterelnök.

Ifj. Lomnici szerint ez súlyos alkotmányossági aggályokat vet fel, ami a hazai és nemzetközi bírói gyakorlatba ütközik. Az Alaptörvény rögzíti, hogy a köztársasági elnököt öt évre választják. Emellett szabályozza a megbízatás megszűnésének eseteit és a megfosztási eljárást, amelyben az alkotmánybíróság dönt.

„Ha ezt a garanciális utat a parlament egy személyre szabott alkotmánymódosítással váltja ki, az a hatályos alkotmányos eljárás megkerülése”

– húzta alá.

Az alkotmányjogász ezt különösen problematikusnak véli, mert az alaptörvény szerint a köztársasági elnök a nemzet egységét fejezi ki és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett, ezért mandátumának stabilitása intézményi garancia. De megjegyezte, hogy az uniós bírói gyakorlat is óvatosságra int, ugyanis az Európai Bizottság és Lengyelország ügyében a Európai Bíróság a lengyel Legfelsőbb Bíróság bíráinak idő előtti nyugdíjazása kapcsán hangsúlyozta az elmozdíthatatlanság és az intézményi függetlenség jelentőségét.

„Bár az ügy nem a köztársasági elnöki mandátumról szól, az elvi tanulság, hogy a jogalkotási forma önmagában nem teszi jogállamivá a független közjogi mandátumok utólagos, politikailag motivált alkotmányellenes megszüntetését”

– fogalmazott ifj. Lomnici.

Címlapkép: Sulyok Tamás köztársasági elnök – Fotó: MTI/Máthé Zoltán