XIV. Leó pápa bíborosi konferenciáján a Vatikán nyíltan bírálta az Európai Uniót: a Hittani Kongregáció prefektusa szerint az EU kettős mércét alkalmaz, amikor Oroszországot szankcionálja, de fegyvert küld Ukrajnának – és ez nem elvek, hanem gazdasági érdekek kérdése. A tanácskozás középpontjában az igazságos háború elvének újragondolása állt, amelyet a bíborosok többsége szerint ideje meghaladni, mivel ma már inkább a háborúk igazolására, mint megakadályozására szolgál.

XIV. Leó pápa a bíborosokkal tartott konferenciájának megnyitóján a Hittani Kongregáció vezetője azzal vádolta az Európai Uniót, hogy szelektíven alkalmazza a nemzetközi jogot: egyes katonai inváziókkal szemben szankciókat alkalmaz, másokat viszont elnézőbben kezel − írja a Politico.

A konferenciát az egyházfő azért hívta össze, hogy mérlegelje, miként reagáljon a katolikus egyház a modern konfliktusokra. A megbeszélések középpontjában a pápa azon törekvése állt, hogy újragondolja az igazságos háború elvét, amelyet XIV. Leó szerint túl gyakran vesznek elő az egyes országok vezetői a katonai fellépés igazolására. Emiatt korábban már szembekerült J. D. Vance amerikai alelnökkel, aki vitatta az egyházfő értelmezését, miután utóbbi megkérdőjelezte, hogy az iráni konfliktus megfelel-e az igazságos háború kritériumainak.

A pénteki megbeszéléseket vezető Víctor Manuel Fernández bíboros, a Hittani Kongregáció prefektusa kifejtette, hogy a kormányok egyre inkább politikai érdekeik szerint, nem pedig egyetemes elvek alapján alkalmazzák az erkölcsi és jogi normákat.

Ha egy ország ellenség, akkor diktatúrának minősítik és különféle szankciókat vetnek ki rá, ha azonban szövetséges, akkor figyelmen kívül hagyják, hogy hiányzik-e az adott országból a szólásszabadság és az emberi jogok

− fogalmazott a Hittani Kongregáció egyik vezetője. Hozzátette, hogy az Európai Unió következetlen külpolitikát folytat, az egyik országra gazdasági szankciókat vet ki (lásd Oroszország), míg a másiknak pénzügyi segélyt és fegyvereket küld (lásd Ukrajna). Ezeknek pedig komoly következményei vannak, az ilyen ellentmondások pedig arra utalnak, hogy a gyakorlatban a világ vezetői gazdasági érdekeik alapján cselekszenek − mondta Víctor Manuel Fernández.

A Hittani Kongregáció prefektusa azt is kifejtette, hogy a kormányok kiterjesztették a jogos önvédelem fogalmát, amelyre példaként Oroszországot és az Egyesült Államokat hozta fel, akik erre hivatkoztak, amikor Ukrajnában és a Közel-Keleten háborút indítottak. Az igazságos háború tanát használták fel ahhoz, hogy igazolják tetteiket − közölte az elöljáró.

Az ilyen esetek megelőzésére Víctor Manuel Fernández azzal érvelt, hogy a jogos önvédelem igazolását a legszigorúbb értelemben kell kezelni, és el kell vetni a megelőző háború logikáját, amelyre számos politikus hivatkozik katonai fellépésük esetén.

A megbeszéléseket követően a Vatikán összefoglalójában közölte, hogy a bíborosok többsége egyetértett az elhangzottakkal, vagyis túl kell lépni az igazságos háborúra vonatkozó elven, és ezt hangsúlyozta XIV. Leó pápa is. Az egyházfő üdvözölte a bíborosok meglátását a jogos önvédelemről szóló egyházi tanítás felülvizsgálatával kapcsolatban „a kortárs konfliktusok természetének mélyreható változásaira tekintettel”, és ígéretet tett arra, hogy a kérdéssel „a szükséges teológiai és lelkipásztori szigorral” foglalkozik majd.

Borítókép: XIV. Leó pápa – Fotó: Facebook/Vatican News