Európa veszélyesen lemaradt az Egyesült Államok és Kína mögött – figyelmeztet Niall Ferguson, a Stanford Egyetem gazdaságtörténésze és Moritz Schularick, a Kieli Világgazdasági Intézet elnöke. Véleményük szerint ha a kontinens nem válik technológiailag önállóvá, gazdasági súlya tovább csökkenhet, ami különösen a német ipart sodorhatja veszélybe.
Niall Ferguson és Moritz Schularick szerint Európa egyre inkább kiszorul a világgazdaság élvonalából, miközben az Egyesült Államok és Kína tovább növeli előnyét – számolt be róla a Die Welt a Süddeutsche Zeitung alapján.
A Stanford Egyetem gazdaságtörténésze és a Kieli Világgazdasági Intézet elnöke úgy véli, hogy a kontinens különösen a mesterséges intelligencia, a felhőszolgáltatások és más csúcstechnológiák területén maradt le.
Niall Ferguson szerint Európa csak akkor őrizheti meg nagyhatalmi státuszát, ha saját technológiai infrastruktúrát épít ki. Úgy fogalmazott, hogy a kontinens jelenleg alig játszik szerepet a felhőszolgáltatások és a mesterséges intelligencia fejlesztésében.
„Kína és az Egyesült Államok darabonként falja fel Európát”
– figyelmeztetett Moritz Schularick, hozzátéve hogy amennyiben Európának nem sikerül technológiailag önállóvá válnia, úgy az Egyesült Államok és Kína között őrlődhet fel.
Németországban kerülhet a legtöbb munkahely veszélybe
Niall Ferguson szerint az amerikai gazdaság az elmúlt évtizedben jelentősen megelőzte Európát, miközben Németország alábecsülte Kína ipari és technológiai felemelkedését.
A történész arra figyelmeztetett, hogy érdemi változtatások nélkül hamarosan tömegesen jelenhetnek meg a kínai autók az európai utakon. Moritz Schularick még azt is elképzelhetőnek tartja, hogy az ikonikus német Volkswagen a jövőben egy kínai autógyártó – például a BYD – tulajdonába kerülhet.
A szakértők egyetértenek abban, hogy az Európai Uniónak egységesebb Kína-stratégiát kellene kialakítania.
Javaslatuk szerint
az uniós belső piac méretét tárgyalási eszközként kellene használni, a kínai vállalatok pedig csak akkor kaphatnának szélesebb piaci hozzáférést, ha Európában is beruháznak, illetve munkahelyeket teremtenek.
Hozzátették, hogy a mesterséges intelligencia, a robotika, az űripar és más stratégiai technológiák területén is kiemelt beruházásokat sürgetnek.
Véleményük szerint ezek nemcsak gazdasági növekedést eredményezhetnek, hanem Európa biztonságát is erősíthetik. Moritz Schularick hangsúlyozta, hogy technológiai önállóság nélkül a kontinens hosszú távon katonailag is kiszolgáltatottá válhat.
A helyzet súlyos, de nem reménytelen
Niall Ferguson szerint az állami beruházások – különösen az infrastruktúra és a hadiipar fejlesztése – új lendületet adhatnak az európai gazdaságnak. Mint mondta, Európának egyfajta „villámgyors műveletre” lenne szüksége a védelmi ipar fejlesztésében, hogy a beruházások gazdasági hatása minél hamarabb érezhetővé váljon.
A két szakértő szerint a helyzet ugyan súlyos, de nem reménytelen. Ha Európa képes javítani versenyképességét, felzárkózni a technológiai fejlesztésekben és következetesebb iparpolitikát folytatni, megállítható az ipar hanyatlása.
Ugyanakkor arra is figyelmeztettek, hogy a tartós gazdasági stagnálás politikai következményekkel is járhat: a lassú növekedés kedvez a populista erők megerősödésének, miközben a demokratikus politikai közép egyre nehezebben tudja megőrizni támogatottságát.
Címlapkép: Dolgozó az Audi Hungaria gyõri gyárában 2025. július 10-én – Fotó: MTI/Máthé Zoltán