Eddig is nagy port kavart az alaptörvény tizenhetedik módosításának a terve, amit a miniszterelnök ma nyújtott be hivatalosan az Országgyűlésnek. Most Magyar Péter tudatta, hogy a rövid társadalmi egyeztetés után miként változtatnak a korábbi elképzeléseiken. Mint kiderült, megmaradnak a sokat vitatott elképzelések a képviselői cikluskorlátról és a köztársasági elnök megbuktatásáról.
Magyar Péter a közösségi oldalán jelentette be, hogy a kormány nevében benyújtotta az Országgyűlésnek az alaptörvény tizenhetedik módosítását. Mint ismert, a miniszterelnök a múlt héten a parlamentben jelentette be az alaptörvény-módosítását, amiről egy rövid társadalmi egyeztetés során mindössze 23 ezer állampolgár mondott véleményt.
Most a kormányfő egy videóban széleskörűnek titulálta a társadalmi egyeztetést, amivel szerinte 1990 óta most először történik meg az alkotmánymódosítás az emberek bevonásával.
Magyar Péter megerősítette, hogy a módosítás egyik legvitatottabb pontja megmarad, miszerint a javaslat elfogadásával megszűnik Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatása. Majd tudatta, hogy várhatóan még a nyáron az új köztársasági elnököt az alkotmányozási folyamat lezárultáig, de legfeljebb öt évre az országgyűlés választja meg.
Maradnak a vitatott elképzelések
A miniszterelnök bejelentette, hogy hetven éves életkori határt vezetnek be az alkotmánybírók számára, emellett függetlenebb alkotmánybíróságot is ígért. Mint tudatta, megadják az alkotmánybíráknak a jogot, hogy saját vezetőik kiválasztásában meghatározó szerepet töltsenek be. De kiderült az is, hogy szűkítik a sarkalatos törvények körét, továbbá létrehozzák a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és -védelmi Hivatalt.
Ugyancsak sokat vitatott pontja volt az eddigi tervezetnek, hogy korlátoznák az országgyűlési képviselők mandátumának a hosszát. Magyar Péter ebből sem enged, ugyanis tudatta, hogy 12 éves (vagy három ciklusos) időkorlát írnak elő a parlamenti képviselőknek.
A miniszterelnök jelezte, hogy a beérkezett vélemények alapján több ponton változtattak az alaptörvény-módosításon. Ennek részeként a képviselői mandátumkorlát a mostani Országgyűlést nem érinti, de a jövőbeni választásokon már alkalmazandó lesz. Magyar Péter jelezte, hogy szigorúbb szabályokat alkotnak az alkotmányos intézmények vezetőire nézve. Az Alkotmánybíróság tagjainak megbízatása 12 év helyett 9 év lesz, újraválasztási lehetőség nélkül. Az Országos Bírósági Hivatal és a Kúria elnöke 9 év helyett 6 évre kap megbízatást szintén újraválasztás nélkül. Emellett a bírók lehetőséget kapnak arra, hogy kezdeményezhessék a Kúria és az OBH elnökének visszahívását.
A kormányfő ismertette, hogy megszüntetik a Költségvetési Tanács költségvetési vétójogát és kivezetik az önálló szabályozó szervek alaptörvényi kiváltságait.
Magyar Péter ígérete szerint erősítik a közpénz védelmét, valamint a vármegyéket visszanevezik megyékre. Végezetül a kormányfő jelezte, hogy ősztől megkezdődik az új magyar alkotmány közös kidolgozása, aminek a megírásában minden magyar részt vehet, és amelyet minden magyar a sajátjának érezhet. Állítása alapján olyan alkotmányt készítenek, ami magyar emberek közös akaratából születik meg.
Kritikák kereszttüzében
Megjegyzendő, hogy egyre több hazai és nemzetközi jogvédő szervezet, valamint alkotmányjogász fogalmaz meg kritikát a tervezettel kapcsolatban. A kifogások ugyan részben eltérő hangsúlyokkal jelennek meg, de több ponton is közös nevezőre jutnak: szerintük a kormány túl rövid időt biztosított a társadalmi egyeztetésre, több jelentős alkotmányos kérdés esetében hiányzik a részletes indokolás, illetve olyan változtatások is szerepelnek a tervezetben, amelyekről szélesebb körű alkotmányozási folyamatban kellene dönteni.
Magyar Péter miniszterelnök az Országgyûlés rendkívüli ülésén – Fotó: MTI/Bodnár Boglárka