A Fidesz szerint a jogállam felszámolásával és személyre szabott jogalkotással jár az új Alaptörvény. A párt politikusai úgy vélik, a tervezett intézkedések valójában a választópolgárokat korlátozzák.
A benyújtott alkotmánymódosítás az alkotmányos demokrácia vége és az önkényuralom kezdete Magyarországon – írta közösségi oldalán Gulyás Gergely. A Fidesz frakcióvezetője arra reagált, hogy Magyar Péter miniszterelnök szombaton ismertette a parlamentnek benyújtott alaptörvény-módosítást.
„Ez nem a jogállam sérelme, hanem annak vége”
– írta a frakcióvezető. Hozzátette, a Fidesz-frakció hétfői ülésén tárgyalni fog az alkotmányos válsághelyzetre adandó válaszlehetőségekről.
Gulyás Gergely: A benyújtott alkotmány-módosítás az alkotmányos demokrácia vége
Magyar Péter a Facebookon reagált Gulyás Gergely posztjára. Bejegyzéséből az derült ki, hogy nem érti, Gulyás Gergely az alaptörvény-módosítás melyik pontját tartja a demokrácia végének.
Reagált az Alaptörvény módosítására Bóka János is, szerinte is maga az önkény a benyújtott javaslat. A volt miniszter arra kérte követőit a közösségi oldalán, hogy adjanak tippeket, mi mindent kellene még Magyar Péternek beleírnia az Alaptörvénybe. Ő maga is felsorolt néhány ötletet.
Bóka János szerint a következőkkel lehetne még gyorsabban és még hatékonyabban építeni a népi demokráciát:
„1. A köztársasági elnök személyét minden reggel 8 órakor Magyar Péter jelenti be Facebookon. A nap vége előtt a köztársasági elnököt Magyar Péter csak kivételes esetben válthatja le, például akkor, ha a köztársasági elnök vele szemben bírálatot fogalmaz meg. Magyar Péter ezt a jogát élete végéig megőrzi.
2. Az összes ellenzéki képviselő elveszíti parlamenti mandátumát. A jövőben csak a Magyar Péter által jóváhagyott képviselőjelöltek közül lehet választani. A népi demokrácia kezdeti szakaszában biztonsági okokból választókerületenként csak egy személyt jelöl Magyar Péter.
3. Az Alkotmánybíróság tagjainak mandátuma „n” életévük betöltésekor megszűnik. Az „n” tetszőleges pozitív szám, amelyet Magyar Péter minden alkotmánybíró esetében egyedileg állapít meg egy tetszőleges időpontban.
4. A Kúria elnökét a bírák kétharmada szavazással elmozdíthatja. Ha az ehhez szükséges többség nem alakul ki, a bírák újra szavazhatnak. Ha a szükséges többség másodszor sem alakul ki, akkor az elmozdítást nem támogató bírák megbízatása megszűnik. Harmadik szavazásra már nem kerül sor, a Kúria elnökének mandátuma automatikusan megszűnik. Ha Magyar Péter úgy dönt, ez az egyébként teljesen értelmetlen eljárás mellőzhető, esetleg összevonható az Országos Bírósági Hivatal elnökének elmozdításával. Esetleg valaki más elmozdításával. Esetleg mindenki más elmozdításával.”
Az embereket korlátozza Magyar Péter, nem a képviselőket
A kormányfői önkény csúcsának nevezte az Alaptörvény módosítását Szűcs Gábor fideszes országgyűlési képviselő a közösségi oldalán közzétett videójában. Szerinte azonban például a képviselő mandátumának 12 éves maximalizálásával valójában nem a politikusokat korlátozzák, hanem a magyar embereket.
„Ha azt mondod, hogy neked van egy kiváló képviselőd, teljesen mindegy, hogy tiszás, fideszes, Mi hazánkos, DK-s, és szeretnél rá szavazni negyedszerre is, nem teheted meg”
– hívta fel a figyelmet a politikus. Aki emlékeztetett arra is, hogy a javaslat egy tollvonással szünteti meg a köztársasági elnök megbízatását. Rámutatott, ezt személyre szabott jogalkotásnak hívják, amit minden európai demokráciában elítélnek és a Velencei Bizottság is. De szerinte aki korlátozza a képviselők mandátumát, azt nyilván nem érdekli, hogy semelyik európai demokráciában nincs ilyen.
A képviselő közölte, Magyar Péter belenyúlna az Alkotmánybíróság összetételébe is azzal, hogy hetven éves életkor felett ez a tisztség nem tölthető be. Ezzel számos alkotmánybírát menesztenének, akik kiváló jogászok és kiválóan végezték a dolgukat az elmúlt években.
„Ez a működő és emberséges Magyarország”
– fogalmazott a képviselő.
Alaptörvény-módosítási indítványt nyújtott be a kormány – Fotó: Origo/Bielik István