A Fidesz kommunikációs igazgatója szerint az új Tisza-vezetés egy „bosszútól lihegő fröcsögő hatalom”, amely „egy buldózerrel le akarja tolni a szakadékba” a polgári konzervatív médiát.
Havasi Bertalan Déri Stefinél beszélt a Fidesz-KDNP történelmi vereségéről és a jobboldali sajtó választások utáni kilátástalan helyzetéről. A Fidesz kommunikációs igazgatója élesen bírálta párttársait, akik a bukás hatására „apátiába süllyedtek és nem értik, láthatóan kóvályognak”. Határozott véleménye, hogy ha valakinek ez a vereség akkora sokkot jelent, hogy nem tud vele mit kezdeni, az „sürgősen hagyja el a politikai pályát”, és „ne foglalja a helyet tovább a műsorainkban, a parlamentben meg pláne nem”.
A vereség okait elemezve Havasi szakmai vitába szállt Orbán Viktorral is.
Bár a miniszterelnök szerint a párt a digitális térben szenvedett vereséget, Havasi ezzel nem ért egyet, mondván, a politika „nem algoritmusokról szól, hanem karakterekről”.
Szerinte ha a kampány során a mesterséges algoritmusok helyett a valódi karakterekre építenek, „akkor lehet, hogy nem itt tartanának most”.
Elismerte ugyanakkor a tartalmi hibákat: az ellenfél ezermilliárdos ígéreteivel szemben a háborúra és migrációra épített üzenetek már nem voltak elegendőek Ami még súlyosabb, hogy a kampányban sokszor a valóságtól elrugaszkodottan kommunikáltak, áttörték az emberek tűrőképességének határát, vagy, mint mondta: egyszerűen csak „túltolták”. Emellett a korrupciós vádakra és arra az általános társadalmi érzületre, miszerint „ezek mind lopnak”, nem tudtak megfelelő választ adni.
A politikai bukás azonnal magával rántotta a jobboldali médiát is, amely az új kormánnyal szemben a túlélésért küzd.
Havasi az új Tisza-vezetést „bosszútól lihegő, fröcsögő hatalomként” írta le, amely „buldózerrel le akarja tolni a szakadékba” a polgári konzervatív médiát, esélyt sem hagyva semmiféle együttműködésre. Ennek hatására a szektorban drasztikus leépítések kezdődtek; meglátása szerint a korábbi, nagyjából négyezer dolgozóból jó, ha 2500 marad. A jövő egyetlen lehetséges útja a brutális racionalizálás, a párhuzamos kapacitások és a városszerte szétszórt stúdiók összevonása,
hiszen mostantól az a jelszó, hogy „spórolni kell és össze kell tartani”.
A finanszírozás kérdése eközben teljesen nyitott, ráadásul Havasi rögzítette, hogy a pártnak hivatalosan „nem dolga, hogy üzemeltessen akár hírportálokat, akár tévé-ket”. Arra a felvetésre, miszerint Stumpf István és Navracsics Tibor elvárása alapján a nemzeti tőkésosztálynak kellene megmentenie a médiumokat, Havasi szkeptikusan reagált. Úgy véli, az érintett vállalkozók is nehezebb helyzetbe kerültek, így irreális azt várni, hogy „feneketlen zsákként” az utolsó fillérig kipótolják a korábbi kormányzati lehetőségek megszűnése miatt kiesett forrásokat.
Fotó: Magyar Nemzet/Polyák Attila