Fontos kérdés lesz a NATO-csúcson a tagállamok védelmi kiadásainak növelése, mivel ebben a kérdésben megosztottak az országok. A házigazda, Törökország elnöke, Recep Tayyip Erdogan ugyanakkor elmondta, pozitív eredményekre számít.
Recep Tayyip Erdogan török elnök az ankarai elnöki komplexumban fogadta Mark Rutte NATO-főtitkárt hétfő délután a kedden kezdődő NATO-csúcstalálkozó előtt – közölte a török minisztérium Kommunikációs Igazgatósága. Erdogan reményét fejezte ki, hogy a Törökország által szervezett csúcstalálkozó pozitív eredményeket hoz, hozzátéve, hogy Ankara befejezte az összes előkészületet. Hangsúlyozta, hogy a találkozón a kollektív védelemtől a szövetségesek közötti védelmi ipari együttműködés megerősítéséig terjedő kérdéseket kell megvitatni – írja a TRT World hírportál.
Erdogan azt is elmondta, hogy véleménye szerint a csúcstalálkozó részeként megrendezésre kerülő Védelmi Ipari Fórumot szorosan figyelemmel fogják kísérni.
A védelmi termelés bővítése
A NATO állam- és kormányfői július 7-8-án Ankarában találkoznak a szövetség 2026-os csúcstalálkozóján. A kétnapos csúcstalálkozó a 2025-ös csúcstalálkozón elfogadott védelmi kiadási kötelezettségvállalások végrehajtására, Ukrajna katonai támogatásának fenntartására és a védelmi ipari termelés bővítésére összpontosít.
A csúcstalálkozóra a transzatlanti tehermegosztásról szóló megújult vita és az orosz–ukrán háború körüli folyamatos bizonytalanság idején kerül sor.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök várhatóan szintén részt vesz a csúcstalálkozón, és Donald Trump amerikai elnökkel is tárgyal majd.
Mark Rutte a csúcstalálkozón ragaszkodni fog ahhoz, hogy a tagállamok betartsák ígéretüket a védelmi kiadások növelésére – írja a Reuters. Az előrelépés azonban egyenetlen, és a törekvés már most is megterheli egyes országok költségvetését.
Donald Trump amerikai elnök nyomására a 32 országot tömörítő katonai tömb tagjai a tavalyi csúcstalálkozón megállapodtak abban, hogy 2035-re a GDP 5 százalékára emelik a védelmi kiadásokat – ez valamivel több mint a kétszerese az európai államok és Kanada 2025-ös szintjének.
Azóta azonban két tábor alakult ki: az egyiket Németország és a többnyire északi és kelet-európai nemzetek vezetik, amelyek megtalálták a költségvetési mozgásteret a kiadások növelésére, a másik tömbben azonban számos nagy szereplő küzd ugyanezzel.
„Az Egyesült Királyság például nem boldogul jól. Franciaország sem, és Olaszország sem” – mondta Guntram Wolff, a Bruegel közgazdasági agytröszt vezető munkatársa Európa három legnagyobb gazdaságáról Németország után.
A NATO közlése szerint európai tagállamai és Kanada reálértéken 90 milliárd dollárral többet költöttek védelemre tavaly 2024-hez képest, mivel 2035-re a GDP 3,5 százalékára kívánják emelni az alapvető katonai kiadásokat, további 1,5 százalékot pedig biztonsággal kapcsolatos tételekre. A csúcstalálkozó előtt Rutte hangsúlyozta, hogy a tavalyi új kiadások nominális értéken nagyobb, 139 milliárd dolláros összeget tesznek ki, és hogy „erős az elkötelezettség” az 5 százalékos együttes cél időben történő elérésére.
Kik jelentettek be emelést?
Friedrich Merz német kancellár a kormányzati kiadások középpontjába helyezi Németország újrafegyverkezését, a kabinetje által hétfőn jóváhagyott költségvetési tervezet szerint 2027-ben a szövetségi kiadások minden ötödik euróját védelemre fordítják. Az évtized végére Németország védelmi kiadásai várhatóan a szövetségi kiadások közel egyharmadára emelkednek, mivel Merz kormánya igyekszik teljesíteni a NATO védelmi kiadásokra vonatkozó, a bruttó hazai termék 5 százalékát kitevő célkitűzését.
Kiegyensúlyozatlan költségvetéssel nem védekezhetünk Putyin ellen
– mondta Lars Klingbeil német pénzügyminiszter hétfőn Berlinben, amikor a 2027-es szövetségi költségvetés tervezetét ismertette. „Ezért a lehető legrövidebb időn belül be kell hoznunk azt a három évtizedet, amely alatt a költségvetési megszorítások miatt csökkentették a hadseregünket” – tette hozzá.
2027-re a kormány teljes kiadása 555,4 milliárd euró, amelyből 109,7 milliárd euró, azaz körülbelül 20 százalék védelmi kiadásokra jut. Ez az arány a következő években várhatóan növekedni fog, 2030-ban a tervezett 635,4 milliárd euróból 183,7 milliárd eurót költenek védelemre.
Hollandia szintén több mint 3 milliárd euró (3,43 milliárd dollár) értékű védelmi megállapodásokat és terveket jelent be kedden Ankarában. Dilan Yesilgoz holland védelmi miniszter elmondta, hogy ezek között szerepel majd Belgiummal kötött légvédelmi-, valamint Nagy-Britanniával kötött haditengerészeti partnerség. Hozzátette, hogy Hollandia további közös projektekben is részt kíván venni Németországgal.
Több szintű terveink vannak a körülöttünk lévő országokkal, a NATO-n belül
– mondta Yesilgoz. „Hollandia esetében ez… jóval több mint 3 milliárd euró lesz, amit új – nemcsak ígéretekkel, hanem konkrét tervekkel is – fogunk rendelkezni.”
Trump is érkezik
Donald Trump amerikai elnök a NATO-csúcson találkozik Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, hogy újabb erőfeszítéseket tegyenek az ukrajnai háború befejezése érdekében. Donald Trump hétfőn arról beszélt, hogy
a háború megoldása Ukrajnában „sokkal közelebb van, mint azt az emberek gondolják”.
Trump várhatóan kedden érkezik a csúcsra, első találkozója a házigazdával, Recep Tayyip Erdogan török elnökkel lesz.
A Fehér Ház közlése szerint Trump találkozik Ahmed al-Sharaa szíriai elnökkel is, és sajtótájékoztatót is tart majd.
A NATO-csúcs házigazdája Törökország – Fotó: X/@SecGenNATO