A magyar miniszterelnök takarékoskodásra kérte a lakosságot, ám az ipar a legnagyobb áramfogyasztó, és a termelés kiesése gazdasági károkat okoz – írja elemzésében a RIA Novosztyi. Az orosz állami hírügynökség szerint a kormány és az MVM a kisebb kockázattal járó megoldást választotta a Paksi Atomerőmű termelésének visszafogásával.
Magyarország és Románia egyszerre két katasztrófa szélére került a Duna rendkívül alacsony vízállása miatt – olvasható a RIA Novosztyi elemzésében. Az orosz állami hírügynökség emlékeztet: Magyar Péternek alig maradt ideje kiélvezni választási győzelmét, az energiaválság máris „visszahozta a földre”. A lap felidézte, hogy a magyar miniszterelnök energia-veszélyhelyzetet hirdetett, miután az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. több reaktor leállítására kényszerült, a lakosságot és a vállalatokat pedig arra kérte, hogy önkéntesen fogják vissza áramfogyasztásukat a kritikus időszakban.
A RIA Novosztyi szerint a kormány és az MVM a kisebb kockázattal járó megoldást választotta, még ha ez átmenetileg nehéz helyzetbe hozta a magyar villamosenergia-rendszert.
Nem Magyarország az egyetlen ország, amelynek energiatermelését megbénította a hőség és az alacsony vízállás. A román Nuclearelectrica először a cernavodai atomerőmű egyes blokkját állította le, majd a második reaktort is.
Az orosz hírügynökség szerint a lakossági takarékoskodás önmagában nem feltétlenül képes pótolni a paksi atomerőmű kiesését. A háztartások a teljes áramfogyasztás harmadát adják, a felhasználás zöme az ipari üzemekhez fűződik, ami komoly gazdasági károkat okozhat.
A RIA Novosztyi felidézte, hogy Magyar Péter korábban kilátásba helyezte a Paks II. beruházás orosz szerződésének felülvizsgálatát a két új blokk építésének költségessége miatt.
„Adja magát a kérdés: Magyar úr, most hogy látja, még mindig túl drága?”
– teszi fel végül a kérdést az elemzés.
Az MVM Paksi Atomerõmû 2026. július 31-én – Fotó: MTI/Hegedüs Róbert