Több település bejáratánál álló székelykapu került valakik célkeresztjébe Kovászna megyében. A rejtélyes hátterű bejelentés sok fejtörést és nem utolsó sorban fölösleges pénzkidobást okoz az érintett önkormányzatoknak.
A bukaresti székhelyű Állami Építési Felügyelőségnek (ISC) e-mailben tett bejelentés több háromszéki település – Dálnok, Lemhény, Torja, Gelence, Szentkatolna, Kiskászon, Kézdiszárazpatak, Kisborosnyó, Nagyborosnyó, Magyarhermány, Papolc és Uzon – bejárataihoz felállított székelykapukat veszi célkeresztbe, amelyek megyei vagy községi utak fölött ívelnek át. Intézkedésként
- a jogellenesen elhelyezett székelykapuk azonosítását;
- az építési engedélyek és egyéb jóváhagyások ellenőrzését;
- a törvényben előírt büntetések alkalmazását;
- a jogellenesen emelt építmények elbontását és a terület eredeti állapotának helyreállítását kéri a felügyelőségtől.
A beadványon, amit a köznyelvben feljelentésként szokás értelmezni, szerzőként egy bizonyos Barabás László van feltüntetve, lakcímként pedig a sepsiszentgyörgyi Stadion utca 3. szám. Csakhogy ez a dr. Fogolyán Kristóf Megyei Sürgősségi Kórház címe, ahol – amint azt András-Nagy Róbert menedzser elmondta – ilyen nevű alkalmazott nem szerepel a nyilvántartásban.
Árvizet okozhatnak?
Az egyelőre homályos kilétű feljelentő azt kifogásolja, hogy a nagyméretű székelykapukat a közúti műszaki előírások megsértésével állítottak fel, közvetlenül a csapadékvíz-elvezető árkok fölött vagy az úttest közvetlen közelében helyezkednek el, és jogellenesen foglalják el a közutak biztonsági övezetét.
Ez a sáncok külső szélétől számított másfél méteres sávot jelenti, amelyet „kizárólag közúti jelzőberendezések, út menti növényzet számára kell fenntartani, vagy az út fenntartásával és üzemeltetésével kapcsolatos egyéb célok szolgálatába lehet állítani, a közlekedés biztonsága érdekében.”
Ehhez képest például a Csernáton község területén, a 4-es községi úton található kapu közvetlenül az úttestre épült, ezért az arra járóknak az egyik tartóoszlopot kerülgetve kell közlekedniük. Az árkok, vízelvezetők és rézsűk a közút szerves részét képezik, ezért az oszlopok elhelyezése akadályozhatja a víz elvezetését, veszélyeztetheti az út szerkezeti épségét, és hozzájárulhat árvizek kialakulásához. Ugyanakkor a beláthatóságot is csökkentik, különösen kanyarokban és kereszteződésekben, és súlyos baleseti kockázatot jelentenek – sorolja indokait.
A piszkálódás eredménye
Az Állami Építési Felügyelőség Kovászna megyei kirendeltségének vezetője, Mild Zoltán főfelügyelő a beadványt annak rendje és módja szerint továbbította Kovászna Megye Tanácsának, valamint Dálnok, Lemhény, Torja, Gelence, Szentkatolna, Kézdiszentlélek, Nagyborosnyó, Uzon, Zágon, Nagybacon és Csernáton önkormányzatainak. Ebben arra kéri a címzetteket, hogy azonosítsák a beadványban említett építményeket; küldjék meg az építési engedélyek másolatait; ezek hiányában ismertessék a megtett intézkedéseket.
Több érintett polgármester, jegyző azt mondja, hogy ezeket a székelykapukat annak idején valóban szabályszerű építkezési engedély hiányában húzták fel, mert azt már akkor rendkívül körülményes és költséges volt beszerezni
(mint ahogy az erdei utakat elzáró, betonba ágyazott sorompókra sem szokás ilyet kiváltani!), de telepítési hozzájárulást (aviz de amplasament) kibocsátottak a felállításukra.
Az egyik legismertebb, 2023 októbere óta hungarikumnak számító közösségi jelkép elleni „piszkálódás” miatt az önkormányzatok többsége most kénytelen szakcéghez folyamodni az utólagos törvényesítési eljárás lefolytatásához, ami viszont nem olcsó mulatság,
hiszen kapunként akár 25 ezer lejbe is kerülhet, nem számolva az áfát és a kiváltandó engedélyek ellenértékét.
Ez például Csernáton község esetében, amely Alsócsernáton, Felsőcsernáton, Albis és Ikafalva bejáratainál egyaránt faragott kapuval büszkélkedik, mintegy 150 ezer lejt jelentene, mely összeget minden bizonnyal hasznosabb dolgokra is tudnák fordítani.
A futásfalvi székelykapu – Fotó: Székelyhon.hu/Kocsis Károly