Minden az Alkotmánybíróság mai döntésén múlik.
Ma tárgyalja az Alkotmánybíróság a Fidesz több beadványát, többek között azt, amelyben a 17. alaptörvény-módosítást kifogásolják, amellyel Sulyok Tamást megfosztották hivatalától. Ha a testület helyt ad a beadványnak, akár azt is kimondhatja, hogy még mindig Sulyok Tamás az államfő. Kérdés, mi lesz akkor a két napja megválasztott új államfővel, Baka Andrással. Ezt elemezte ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász.
Fontos döntésre készül ma az Alkotmánybíróság: megtárgyalják a Fidesz és a KDNP azon beadványait, amelyek egyebek mellett a legutóbbi alaptörvény-módosítások megsemmisítésére irányulnak. A két ellenzéki párt még július végén kezdeményezett utólagos normakontrollt a testületnél, az alaptörvény 16. és 17. módosítása miatt.
Az egyik indítványban azt a rendelkezést támadják, amely szerint az Alaptörvény 17. módosításának hatálybalépését követő napon megszűnik a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása. Az ellenzéki képviselők szerint az Országgyűlés az alkotmánymódosítást egy konkrét személy közjogi helyzetének megváltoztatására használta fel, ezért a rendelkezés megalkotása közjogilag érvénytelen lehet.
Azt is kérték, az Alkotmánybíróság az ügy érdemi vizsgálata előtt forduljon az Európai Unió Bíróságához. A luxembourgi testület többek között azt értelmezhetné, milyen követelmények vonatkoznak a közhatalmi szervek hatáskörének gyakorlására.
Baka András hivatalba sem léphet?
Emlékezetes, hogy a Fidesz kezdettől fogva alkotmányellenesnek és a jogállamiságot sértő lépésnek nevezte Sulyok Tamás megbízatásának megszüntetését. Ennek ellenére július 13-án az Országgyűlés tiszás többsége elfogadta az alaptörvény 17. módosítását, amely megszüntette a köztársasági elnök megbízatását. Az Országgyűlés keddi, rendkívüli ülésén megválasztották Magyarország új köztársasági elnökét, Baka Andrást. A Fidesz és a KDNP nem vett részt a folyamatban, mivel azt illegitimnek tartja, így jelöltet sem állítottak.
Érdemes megjegyezni, hogy az Alkotmánybíróságon – egy kivétellel – továbbra is a Fidesz által jelölt és megválasztott alkotmánybírák hozzák meg a döntést. Polt Péter elnöknek, valamint három, 70 év feletti bírótársának ugyanis csak szeptember 1-jén szűnik meg a mandátuma. Az alkotmánymódosítás egyedül Hende Csaba volt honvédelmi miniszter és fideszes országgyűlési képviselő megbízatását szüntette meg azonnali hatállyal, a helyére pedig a Tisza Sonnevend Pált választotta meg.
Ez adja az ügy pikantériáját, hiszen felvetődik a kérdés:
mi történik akkor, ha a testület megsemmisíti a Sulyok Tamás megbízatásának megszüntetését eredményező rendelkezést, miközben már megválasztották Baka Andrást köztársasági elnöknek?
Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász erről azt mondta: ha az Alkotmánybíróság megsemmisíti azt a rendelkezést, amely alapján Sulyok Tamás megbízatása megszűnt, akkor jogilag úgy kell tekinteni, mintha ez a rendelkezés soha nem is létezett volna. Mivel Sulyok mandátuma kizárólag erre a szabályra hivatkozva szűnt meg, és más okból nem ért véget, az eredeti, ötéves köztársasági elnöki megbízatását folyamatosnak kell tekinteni.
„Tehát nem arról lenne szó, hogy Sulyok Tamás újra köztársasági elnök lesz, hanem arról, hogy jogilag végig ő maradt az államfő”
– emelte ki, hozzátéve: az Alkotmánybíróság döntése mindenkire kötelező, és azzal szemben nincs jogorvoslati lehetőség.
Azon kérdésre, hogy jogilag lehet-e egyszerre Sulyok Tamás és Baka András a köztársasági elnök, ifj. Lomnici Zoltán leszögezte: nem létezhet két hivatalban lévő államfő.
Ugyanakkor emlékeztetett, Baka András augusztus 19-ig csak megválasztott köztársasági elnök, az eskütétel ugyanis önmagában még nem jelenti azt, hogy hivatalba is lépett. Ha az Alkotmánybíróság még Baka hivatalba lépése előtt megsemmisíti Sulyok megbízatásának megszüntetését, akkor jogilag Sulyok Tamás marad a hivatalban lévő államfő. Ebben az esetben Baka nem léphetne hivatalba. Elképzelhető ugyan politikai vita vagy konfliktus a helyzetből, közjogilag azonban nem létezhetne két köztársasági elnök egyszerre – mutatott rá.
Sulyok Tamás maradna az államfő?
Ifj. Lomnici Zoltán szerint ugyanakkor nem lenne pontos azt mondani, hogy Baka András megválasztása automatikusan semmissé válna. Az Alkotmánybíróság ugyanis nem Baka megválasztását vizsgálja, hanem azt a rendelkezést, amelyre Sulyok Tamás megbízatásának megszüntetését alapozták. Ha ezt a szabályt visszamenőleg megsemmisítik, akkor Baka megválasztásának jogalapja is utólag megszűnik. Tehát hiába választotta meg őt a tiszás többségű Országgyűlés, ez önmagában nem eredményezhetné a hivatalba lépését.
Sulyok Tamás államfői megbízatásának fennmaradásához még csak újabb parlamenti döntésre sem lenne szükség, legfeljebb egy olyan határozatra, amely hivatalosan is rögzítené a kialakult közjogi helyzetet
– szögezte le.
Egyébként 24.hu-nak nyilatkozó két neves jogtudós, Fleck Zoltán és Hack Péter nem tartják kizártnak, hogy az Alkotmánybíróság valóban megsemmisíti a kifogásolt rendelkezést, ugyanakkor a testület mozgástere eleve szűk, hiszen az alaptörvény módosítását tartalmi okokból nem, csak eljárási szabálysértés esetén semmisítheti meg. Ugyanakkor figyelmeztettek: amennyiben a testület a megsemmisítés mellett dönt, az komoly jogi következményekkel járhat.
Sulyok Tamás akár vissza is térhet a Sándor-palotába – Fotó: MTI/Bodnár Boglárka