Júliusban négy és fél éves csúcsra ért a GKI konjunktúraindexe, augusztusban azonban fordult a trend: a vállalkozások és a lakosság várakozásai egyaránt romlottak. Különösen az ország gazdasági kilátásainak megítélése gyengült, miközben a cégek foglalkoztatási szándéka is kedvezőtlenebb lett.
Megtört a magyar gazdaságban hónapok óta tartó javuló hangulat: a GKI Gazdaságkutató Zrt. augusztusi, az Európai Unió támogatásával és módszertanával készített felmérése szerint a fogyasztók és a vállalkozások várakozásai egyaránt romlottak. A GKI konjunktúraindexe négy ponttal csökkent az előző hónaphoz képest, miután január és július között szinte folyamatosan emelkedett. A júliusi, négy és fél éves csúcs után így ismét romló gazdasági hangulatot jelez a mutató.
A GKI konjunktúraindexe az év első hét hónapjában összesen 11 ponttal emelkedett, vagyis a vállalkozások és a lakosság várakozásaiban egyaránt érzékelhető volt az optimizmus erősödése. Augusztusban azonban a mutató értéke négy ponttal, mínusz 8 pontra süllyedt. A visszaesés önmagában nem jelenti azt, hogy a gazdasági szereplők kifejezetten pesszimistává váltak, de arra utal, hogy a korábbi hónapok lendülete megtorpant.
Az iparban romlottak leginkább a várakozások
A vállalkozások hangulatának alakulását mérő GKI üzleti bizalmi index augusztusban csaknem négy ponttal esett vissza. A romlás valamennyi fontosabb ágazatban érzékelhető volt, az üzleti szolgáltatások kivételével.
Az ipari bizalmi index hat ponttal csökkent egyetlen hónap alatt, ami a legnagyobb visszaesés a vizsgált ágazatok között. Az építőipari cégek várakozásait jelző mutató öt, a kereskedelmi bizalmi index pedig négy ponttal mérséklődött. Az üzleti szolgáltatások esetében ugyanakkor egy ponttal javult a hangulat.
A vállalkozások augusztusi válaszai alapján tehát nem egyetlen ágazat problémája húzza lefelé az üzleti bizalmat, hanem szélesebb körű óvatosság alakult ki.
Különösen figyelemre méltó az ipari bizalom romlása, mivel az ágazat teljesítményét az elmúlt időszakban amúgy is számos külső és belső tényező befolyásolta.
Egyre óvatosabbak a vállalkozások a létszámmal
A foglalkoztatási kilátások szintén kedvezőtlenebbé váltak. A vállalkozások összesített létszámgazdálkodási várakozását jelző indikátor augusztusban enyhén csökkent júliushoz képest.
A következő három hónapban a megkérdezett cégek mindössze 7 százaléka tervez létszámbővítést, miközben 13 százalékuk számol alkalmazotti létszámának csökkentésével. Egy hónappal korábban még 8 százalék volt a bővítést tervező vállalkozások aránya, a leépítést fontolgatóké pedig 10 százalék.
Vagyis egy hónap alatt nemcsak a bővítést tervezők aránya csökkent, hanem a létszámleépítésben gondolkodó cégeké is érezhetően nőtt.
Mind a négy vizsgált ágazatban többségben vannak azok a vállalkozások, amelyek a következő hónapokban inkább csökkentenék, mint növelnék alkalmazottaik számát. Ez ugyan még nem jelent széles körű munkaerőpiaci visszaesést, de a foglalkoztatási szándék változása fontos jelzés lehet a gazdaság következő hónapjaira nézve.
A gazdálkodási környezet kiszámíthatóságának megítélése ugyanakkor összességében lényegében változatlan maradt. A kereskedelmi és üzleti szolgáltató cégek valamivel kiszámíthatóbbnak látták működési környezetüket, mint júliusban, az ipari és építőipari vállalkozások azonban romlást érzékeltek.
Nem erősödött az áremelési szándék
Az inflációs kilátások szempontjából kedvezőbb képet mutat, hogy a vállalkozások értékesítési árakra vonatkozó várakozásai augusztusban lényegében nem változtak. Az ár-indikátor a május és július között tapasztalt mérséklődés után stabilizálódott.
A következő három hónapban a vállalkozások
- 16 százaléka tervez áremelést,
- miközben 7 százalékuk készül árcsökkentésre.
Júliusban ugyanez az arány 16, illetve 8 százalék volt. Ez alapján az üzleti szféra árazási szándéka továbbra sem jelez erősödő inflációs nyomást, bár az sem látszik, hogy a cégek tömegesen készülnének áraik mérséklésére.
A stabilizálódó ár-várakozások így valamelyest ellensúlyozhatják a gazdasági hangulat romlásáról érkező kedvezőtlenebb jelzéseket.
A lakosság is pesszimistább lett
A fordulat nemcsak a vállalkozásoknál, hanem a háztartásoknál is megjelent. A fogyasztói várakozások nyolc egymást követő hónapban javultak érdemben, augusztusban azonban a GKI fogyasztói bizalmi indexe csaknem négy ponttal visszaesett.
A romlás a fogyasztói bizalmi mutató mind a négy részindexében megjelent. A legnagyobb változás az ország következő 12 havi gazdasági helyzetének megítélésében történt: ez az alindex egyetlen hónap alatt kilenc ponttal zuhant.
Ez azért is figyelemre méltó, mert a háztartások gazdasági várakozásai nemcsak a jelenlegi anyagi helyzetük megítélését tükrözik, hanem azt is, hogy mennyire bíznak a következő időszakban. A jövő gazdasági helyzetével kapcsolatos bizonytalanság pedig közvetlenül hatással lehet a nagyobb kiadásokkal kapcsolatos döntésekre is.
A háztartások elmúlt egy évben tapasztalt pénzügyi helyzetét mérő részindex öt ponttal csökkent. A következő 12 hónap pénzügyi kilátásaira vonatkozó mutató négy ponttal romlott, miközben a nagy értékű fogyasztási cikkek vásárlási lehetőségének megítélése két ponttal lett kedvezőtlenebb.
Vagyis a fogyasztói bizalom visszaesése egyszerre tükrözi a múltbeli pénzügyi tapasztalatok romlását és a jövővel kapcsolatos óvatosság erősödését.
Megtorpant a fél éve tartó javulás
A GKI augusztusi felmérése összességében azt jelzi, hogy a magyar gazdaság szereplőinek korábban erősödő bizalma megtorpant. Az év első hét hónapjában a konjunktúraindex 11 pontos javulása után különösen látványos a júliusi csúcsról augusztusra bekövetkező négy pontos visszaesés.
A vállalati oldalon az ipar, az építőipar és a kereskedelem várakozásainak romlása, valamint a foglalkoztatási szándék kedvezőtlenebbé válása ad okot óvatosságra. A lakosságnál pedig elsősorban az ország gazdasági kilátásainak megítélése romlott jelentősen.
Ugyanakkor az áremelési várakozások stabilizálódása arra utal, hogy a hangulatromlás egyelőre nem párosul erősödő inflációs nyomással. A következő hónapok egyik fontos kérdése ezért az lesz, hogy az augusztusi visszaesés csak átmeneti korrekció-e a több hónapos javuló trend után, vagy egy tartósabb fordulat kezdetét jelzi a magyar gazdaság várakozásaiban.
Borítókép: Pexels