Gyakori szószaporítás a kerül ige felesleges használata: a mai beszédben, írásban számtalanszor előforduló terjengős kifejezések egyike ez.
Olyan esetekre gondolunk, amelyekben ezt a szót nem konkrét jelentésében (’valahová, valamilyen helyzetbe jut’) alkalmazzák, hanem pusztán segédigei szerepet szánnak neki. Az anyanyelvünk szépsége, gazdagsága elleni legnagyobb támadások közé tartoznak ezek a személytelen szerkezetek, nyakatekert hivatali, sajtónyelvi divatkifejezések. Tömeges használatuk elcsúfítja a közléseket: „a probléma tisztázásra került”; a kérdés „még nem került tisztázásra”; „a félreértés tisztázásra került”; „A civil szféra nem kerül bevonásra”; „új témák is megtárgyalásra kerültek” az értekezleten; „ez az ülésen ma még nem kerül megtárgyalásra”; „tizenhét elismerés került kiosztásra”; „elfogyasztásra került a háromfogásos vacsora”;„A sérült személy kiszabadításra került a törmelékek fogságából”.
Helyesen, választékosan és egyszerűbben, az -ás, -és képzős elvont cselekvésnév helyett cselekvő igével élve, egyúttal más hibákat is korrigálva (pl. az idegenszerűségeket kiküszöbölve): a problémát tisztázták (elrendezték, meghatározták, megvilágították, megoldották); a kérdést még nem tisztázták; a félreértést tisztázták (eloszlatták); a civil társadalom (vagy röviden: a civilek) közreműködését nem kérik; új témákat is megtárgyaltak; ezt az ülésen még nem tárgyalták meg; tizenhét elismerést osztottak ki; elfogyasztották a vacsorát; kiszabadították a sérültet a törmelékek fogságából.
Túlzott személytelenség is, ha a cselekvést terpeszkedő kifejezéssel jelöljük – ahelyett, hogy cselekvő igealakkal érzékeltetnénk: „a rendelet hatályon kívül helyezésre kerül”; „a cég eladásra került”; „a pályázat elutasításra került”. A Nyelvművelő kéziszótár tanácsa is az: ha megállapítható a cselekvő kiléte, tüntessük fel, használjunk határozott alanyú mondatot! (Az idézett -ás, -és képzős formák itt egyébként a konkrétság szabálya ellen is vétenek.) A felesleges körülírás, a kacifántos szerkezet helyett mondjuk pontosan és magyarosan: a rendeletet érvényteleníti a képviselő-testület; a céget eladta a tulajdonosa; a pályázatot a bírálóbizottság elutasította.
Szerencse, hogy az intim szférára eddig kevéssé terjedt át ez a körülményes kifejezés. De azért felbukkan itt-ott… Egy internetes oldalon olvasom a meghökkentő szófűzést: „Hogy minden érzékszerv megsimogatásra kerüljön, egy-két örökzöld dallam is felcsendül a zongorán a megszokott repertoárból”. Egy beszámolóban a gyermek plüssállatkája „megölelésre kerül”… Magyarul: minden érzékszervet megsimogatnak (illetve: az érzékszervekre simogatóan hatnak) a zongorán felcsendülő örökzöld dallamok; a gyermek megöleli a plüssmacit. Mindenesetre megnyugtató: azt egyelőre még nem hallottuk, hogy valakinek a kedvese „megcsókolásra kerül”, hanem: az illető megcsókolja a szerelmét. Maradjon így! (Cselekvő igével!)
A megrendezésre, megtartásra kerül stb. terpeszkedő kifejezés két „testvére” a sor kerül valamire, illetve a sorra kerül valami. Tipikus hivatali, illetve médiaközlések: az új stratégia „megalkotására és megvalósításának megkezdésére kerül sor”; a jövő héten „sorra kerül a második kurzus harmadik fordulója”; „a projekt keretében sor kerül a marketingmenedzseri pozíció kialakítására”. Helyettesíthetjük ezeket egyszerű igével: megkezdik az új stratégia megalkotását; megrendezik (megtartják, lebonyolítják) a fordulót; kialakítják a pozíciót. Az utóbbi, fűrészpor-szárazságú, idegen szavakkal terhelt mondatot a szabatosság érdekében teljesen átfogalmazhatjuk: a vállalkozásban (vagy: a tervmunkában, a munkaprogramban; a kutatási folyamatban stb.) marketingmenedzseri munkakört (beosztást, tisztséget) létesítenek.
Terjedelmes „jelentésben tárták fel a súlyos jogsértéseket, mégsem került sor semmilyen felelősségre vonásra”. Az efféle személytelen, hosszadalmas mondatok egyszerűbb és konkrétabb formája: felelősségre mégsem vontak senkit. Világosan, konkrét alannyal: felelősségre mégsem vont senkit a vezetőség.
Eleven, lendületes cselekvés cselekedetek esetén suta ez a terjengős kifejezés: „további két felkészülési mérkőzésre is sor kerül majd”. Szabatosan: két felkészülési mérkőzést is vívnak. Vagy: kétszer is megmérkőznek. Hasonlóképp ügyetlen szófűzés a szóban forgó terjengős kifejezéssel élni erőteljes, drámai, váratlan cselekvésről szólva: „Kemény összecsapásra került sor, melyben a vértesek jelentékeny veszteséget szenvedtek”; „A legnagyobb tiltakozó megmozdulásra Sao Paulo városában került sor”. Egyszerűbben, pontosan: összecsaptak (harcoltak, küzdelmet vívtak egymással); a legnagyobb tiltakozó megmozdulás Sao Paulo városában kezdődött (zajlott le). (A veszteség jelzője szabatosan: nagymértékű, számottevő).
A következő, szintén a sajtóból vett példák pedig nemcsak körülményesek, egyszersmind mulatságosak: „kisebb összeszólalkozásra került sor a frakcióülésen”; „a meccs kapcsán, a pénteki mérlegelésen kisebb balhéra került sor”; a szabadtéri diszkó végén „pofozkodásra is sor került”. Pontosabban, egyszerűbben: összeszólalkoztak a frakcióülésen; a mérlegelésen kisebb balhé (szalonképesen: dulakodás, verekedés) kezdődött (vagy: a mérlegelés folyamán összevesztek, összetűztek egymással a szóban forgó személyek); pofozkodás is előfordult, illetve: (néhányan, többen stb.) pofozkodni kezdtek, pofozkodtak. Ha ezek valamelyikét írjuk, elkerülhetjük, hogy közlésünk nevetségessé váljon.
Szerző: Arany Lajos
