Azonnali nyugdíjemelés az alacsony juttatásoknál, és ha minden jól megy, a nyugdíjas SZÉP-kártyás juttatás első részletének kifizetése 2026 utolsó negyedévében – egyebek mellett ezeket ígérte Magyar Péter a nyugdíjasoknak. A jelek szerint azonban semmi sem megy jól. Az már korábban kiderült, hogy az öregségi nyugdíjemelés az „azonnal” helyett legközelebb jövőre történhet meg, miközben a megváltozott munkaképességűek helyzete sem a kampányígéret szerint alakul. A miniszterelnök minapi közlése szerint a SZÉP-kártyás juttatás sem lesz idén. Mindeközben nem tudni pontosat arról, mi lesz a 13. és a 14. havi nyugdíjjal.
„Azon is dolgozunk.” „A 2027-es költségvetésben lesz döntés a SZÉP-kártyáról is” – ezeket válaszolta Magyar Péter miniszterelnök, amikor csütörtök este az ATV-ben a Tisza egyik kampányígéretéről kérdezték. A párt ugyanis a kampányban azt vállalta, hogy SZÉP-kártyán pénzt ad a nyugdíjasoknak – nem mindenkinek és nem ugyanannyit. Az ígéret arról szólt, hogy a 250 ezernél kisebb nyugdíjúak évi 200 ezer forinthoz jutnak így, a félmilliónál alacsonyabb összegű ellátást kapók pedig 100 ezer forinthoz. Az 500 ezernél nagyobb havi juttatásban részesülők viszont nem kapnak semmit. A részletek kapcsán arról lehetett hallani, hogy a kártya élelmiszer és gyógyszer vásárlására, emellett egészségmegőrzési és pihenési szolgáltatás kifizetésére lesz felhasználható. A kártyákat – a korábbi tervek szerint – negyedévente töltenék fel, azonos összegekkel, vagyis 50 ezer vagy 25 ezer forinttal. Magyar Péter beszélt arról is, hogy szeretné, ha már az idei utolsó negyedévben, azaz október és december között kifizetnék az első tételt.
Ebből azonban a kormányfő csütörtöki közlése szerint az idén nem lesz semmi.
Türelem nyugdíjemelést terem?
A nyugdíjasoknak tehát várniuk kell, de nemcsak erre az intézkedésre. A Tisza a kampányban azt ígérte, hogy ha kormányra kerül, azonnal felemeli a legalacsonyabb nyugdíjakat 120 ezer forintra. Az elképzelés nemcsak az öregségi, hanem a köznyelvben rokkantnyugdíjként emlegetett juttatásokat is érintette.
Ám az idén ebből sem lesz semmi.
Magyar Péter augusztus végén, szeptember elején bejelentette, hogy az öregségi minimumnyugdíj-emelés januártól esedékes, és a megváltozott munkaképességűek is a következő évben kapnak pluszpénzt, tíz százalékos növelés formájában. Utóbbi csoport kapcsán a kormányfő megemlítette: ha az érintettek elérik a 65 éves kort, rájuk is vonatkozna a nyugdíjminimum 120 ezer forintra emelése.
A reakció nem maradt el.
A 120 ezres növelés kapcsán sokan a közösségi médiában amiatt háborodtak fel, mert úgy vélik: ezzel olyanoknak is megemelheti az állam a nyugdíját, akik feketén dolgoztak, nem fizettek be eleget a közösbe. Mások a megváltozott munkaképességűeknek szánt emelést kevesellték, megint mások azt vetették fel, hogy a jövő évi bevezetés sok minden, csak nem azonnali. Összességében megkockáztatható: ez lehetett az első olyan gazdasági bejelentés, amelyre döntő többségben elutasító reakció érkezett.
A tizenharmadikkal mi lesz?
Hasonló felzúdulást eredményezett az a pénzügyminiszteri megszólalás is, amely a 13. és a 14. havi nyugdíj jövőjét érintette. Kármán András augusztus végén a közrádiónak adott interjút, melyben szóba kerültek a külön juttatások is. A rászorultsági elv kapcsán az interjút készítő újságíró felvetette: elképzelhető-e, hogy a 14. havi nyugdíjat nem ugyanakkora mértékben kapja az, akinek 500 ezer forint fölött van a nyugdíja, mint az, akinek 120 ezer forint körül mozog a juttatása?
Kármán András válaszképpen arról beszélt, hogy nincsenek ezekről még kormánydöntések, tehát találgatás lenne a részéről bármi ezzel kapcsolatban.
Kármán helyettese, Boda Nikoletta államtitkár a napokban egy írásos parlamenti válaszban szintén a kormánydöntés hiányát emlegette. Úgy fogalmazott: „semmilyen olyan kormánydöntés nem született, így a 13. és a 14. havi nyugdíjak esetében sem, ami nehezebb anyagi helyzetbe hozná a magyar embereket”. Az államtitkár megjegyezte azt is, hogy a választási vállalásaiknak lépésről lépésre eleget tesznek.
Fotó: Pixabay.com