A koronázási jelvények egyik legkülönlegesebb attribútuma a palást, amelynek teljesen élethű rekonstrukcióját a veszprémi Merencsics Tibor nyugdíjas mesteroktató jóvoltából hamarosan a nyilvánosság is megismerheti eredeti méretében, több mint háromméteres változatban.
A mesterrel a Veszprémi Napló munkatársa B.Virág Rita készített interjút, amelyből egy részletet adunk közre.
Állítása szerint sosem szerette az informatikai vívmányokat, ám aztán felbecsülhetetlen segítséggé váltak. Miután ugyanis beszkennelte kedves tanítványával, Jakabfi Györggyel a palástról készült, arannyal festett, feleakkora méretű, részlet gazdag képet, ezután nemcsak fel tudta nagyítani a kívánt mértékben, hanem valóságos csodát is átélhetett.
– A program segítségével képes voltam rekonstruálni az eredeti bizánci alapselyem színét, mintáját a hímzőrámákon előre hímzett különböző alakokkal, feliratokkal és egyéb motívumokkal. A technika segítségével gyakorlatilag eredeti pompájában úgy láthattam a szétvágás előtti koronázási palástot, ahogyan nagyjából 800 éve senki, 3D-ben forgatva – mondta.
A koronázási palást, a közhiedelemmel ellentétben, nem I. István királlyá szentelésére készült, azt első királyunk soha nem viselte. Több elmélet is létezik, valójában kinek készült. Az egyik szerint Gizella királyné készítette Imre herceg királlyá avatására, ám végül ő soha nem viselhette, hiszen tragikus körülmények között, vadkanvadászat során életét vesztette, épp a koronázása előtt. A másik, uralkodó hipotézis szerint viszont I. István és Gizella adományozta a székesfehérvári Mária-templomnak 1031-ben miseruhaként, amelyet később alakítottak palásttá. A palástnak, ahogy a többi koronázási jelvénynek is, igencsak hányattatott sorsa volt, a történelem folyamán többször eltűnt, majd megkerült, végül 1978-ban a koronával együtt kapta vissza hazánk az Egyesült Államokból.
Most a tanár úr arra is próbál rájönni, hogy a palástból mennyit és mit vágtak ki. Két fontos részletet sikerült visszaszerkeszteni. Az elsőn a mandorlatöredék alapján Jézus színeváltozásának kompozícióját és latin szövegét. Nagy valószínűséggel itt a királyi pár is megjelenik. A másik fontos kivágott rész rekonstrukcióján a keresztre feszített Jézus képét kapjuk vissza. A palást készítésében feltehetően Gizella is részt vett. Beazonosíthatóan sokkal finomabban hímezték I. István kezdőbetűit és Gizella nevét. Az is biztos, hogy az aranyfonalakkal hímzett figurákat több kisebb darabból varrták össze, ezt az eltérő stílusú hímzésmódok és hibák bizonyítják.
A palást hátsó alján a királyi pár között nemcsak Imre herceg, hanem valamelyik korán elhunyt gyermekük is rekonstruálható. A palást gallérjáról is érdemes szót ejteni. Ennek stílusa teljesen eltér a palásttól. László Gyula professzor szerint női házi pártakorona volt. Utólag helyezték a palástra, valószínűleg ereklyeként.
Merencsics Tibor most úgy tervezi, 2023 végére elkészül a teljes munkával. Utána szeretné a palást méretarányos, kinyomtatott változatát a nyilvánosság elé tárni.
A teljes cikket itt olvashatják.
Fotó: Pesthy Márton/Napló
