Kapu Tibor magyar űrhajós közép-európai idő szerint június 25-én, 8 óra 31 perckor az Axiom-4 küldetés tagjaként elindult a Nemzetközi Űrállomásra (ISS) a NASA floridai Kennedy Űrközpontjából. 45 év után újra magyar az űrben!
Az Axiom-4 kereskedelmi küldetés négyfős legénysége egy SpaceX Crew Dragon űrhajó fedélzetén emelkedett a magasba egy Falcon-9-es hordozórakétával.
A küldetés a kereskedelemi űrhajózásra való áttérés jegyében, az Axiom Space, a SpaceX és az Amerikai Űrkutatási Hivatal (NASA) együttműködésében valósul meg.
Az Ax-4 küldetés Dragon C213-as űrhajója a Kennedy Űrközpont 39A indítóállomásáról emelkedett a magasba, Falcon 9 Block 5-ös hordozórakéta állítja alacsony Föld körüli pályára, a Nemzetközi Űrállomáshoz a Harmony (Node 2) modullal dokkol. A küldetés hosszát 14 napra tervezik.
Az Ax-4 küldetés parancsnoka, az amerikai Peggy Whitson (65), az Axiom Space űrhajósa ötödszörre indul az űrbe, a többiek első űrutazásukon vesznek részt. Shubhanshu Shukla (40) indiai pilóta az Indiai Űrkutatási Hivatal, Sławosz Uznański-Wiśniewski (41) lengyel küldetésspecialista az Európai Űrügynökség (ESA) és a Lengyel Űrkutatásai Hivatal együttműködésében, Kapu Tibor (34) küldetésspecialista pedig a HUNOR (HUNgarian to ORbit) magyar űrhajós program képviseletében repül.
Magyarország a második űrhajósával vesz részt a küldetésben, de első asztronautája jut el az 1998 óta működő Nemzetközi Űrállomásra. A magyar Farkas Bertalan – az Interkozmosz program keretében – 1980-ban, 45 éve járt a kozmoszban, pontosabban a Szaljut-6 űrállomáson.
A négyfős személyzet 31 ország csaknem 60 tudományos kísérletét végzi el, kiemelve a küldetés globális jelentőségét és együttműködésen alapuló jellegét az alacsony Föld körüli pályán (LEO) végzett mikrogravitációs kutatások előmozdítása érdekében. A tudományos kísérletek száma rekordot jelent, még sosem hajtottak végre ennyi vizsgálatot Axiom Space-misszió során a Nemzetközi Űrállomáson. Végeznek majd többek között kísérleteket az orvostudomány, a rákkutatás és a cukorbetegség területén.
A magyar Hunor program keretében 25 kísérletet, illetve programot hajtanak végre. A kutatások célja, hogy bővítsék az űrrel, valamint annak az emberekre, illetve anyagokra gyakorolt hatásaival kapcsolatos ismereteinket.
A HUNOR-program tájékoztatása szerint az indítás után körülbelül egy perccel éri el a rakéta a legnagyobb mechanikai terhelést. Az első fokozat leállása körülbelül 2 perc 30 másodpercnél történik meg, ezt követően kezdi meg működését a második fokozat hajtóműve. A Dragon űrhajóról, amelyben a legénység is utazik, körülbelül 10 perccel az indítás után válik le a második fokozat, ekkorra az űrhajó már alacsony Föld körüli pályán fog haladni. A rakéta első fokozta visszatér a Földre és előre kijelölt területen landol. A Dragon űrhajó általánosságban 1-2 nap alatt éri el az ISS-t, ahol finom manővereket követően csatlakozik, dokkol az állomáshoz. (Az Axiom 4 misszió várhatóan június 26-án reggel 7 órakor kapcsolódik majd az űrállomáshoz).
A misszió indulását korábban többször elhalasztották, a legutóbbi kitűzött időpont vasárnap hajnal volt.
MTI/Axiom Space
Orbán Viktor: A határ a csillagos ég
„A határ a csillagos ég. Újra magyar űrhajós a világűrben. Óriási büszkeség! Sok sikert Kapu Tibornak!”
– írta Orbán Viktor miniszterelnök a Facebook-oldalán szerdán.
Szijjártó Péter: Kapu Tibor missziójával Magyarország a nemzetközi űripar élvonalába repült
Magyarország rendkívül jelentős versenyelőnyre tesz szert azzal, hogy majdnem fél évszázad után újra kutatóűrhajóst küld a világűrbe Kapu Tibor személyében ezen a történelmi jelentőségű napon – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Hágában.
A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető arról számolt be, hogy hazánk számára a mai nap történelmi jelentőségű, ugyanis 45 év után újra magyar kutatóűrhajós indult útnak a világűrbe.
Aláhúzta, hogy Kapu Tibor két hét alatt számos magyar egyetem, kutatóműhely és vállalat tudományos kísérleteit fogja elvégezni a Nemzetközi Űrállomáson.
Mindez pedig szavai szerint nagymértékben hozzá fog járulni a magyar kutatás-fejlesztés és innovációs szektor robbanásszerű fejlődéséhez, miután a mikrogravitáció és az űrben tapasztalható sugárzás adta körülmények közepette igen eredményes tudományos munkát lehet elvégezni ezen kísérletek során.
„A 21. század egyik legdinamikusabban fejlődő iparága maga az űripar. És azok az államok, amelyek az űriparban vezető szerepre tudnak szert tenni, mindenképpen a sikeres országok közé fognak tartozni” – hangsúlyozta.
Szijjártó Péter kijelentette, hogy Magyarország rendkívül komoly versenyelőnyre tesz szert azzal, hogy csaknem fél évszázad után újra kutatóűrhajóst küld a világűrbe.
„Magyarország így a nemzetközi űripar élvonalába repült. Ezzel a magyar gazdaság előtt olyan páratlan lehetőségek nyílnak, amelyek nem lennének, lettek volna adottak emberes űrrepülés nélkül” – fejtette ki.
A miniszter végül tudatta, hogy a következő két hétben Kapu Tibor összesen 250-szer fogja megkerülni a Földet, körülbelül tízmillió kilométert tesz meg ezalatt, és elvégzi azokat a tudományos kísérleteket, amelyek „a magyar gazdaság, a magyar innováció és a magyar kutatás-fejlesztés számára fantasztikus fejlődési lehetőséget biztosítanak”.
„A négy főből álló nemzetközi legénység tagjaként Kapu Tiborra rendkívül büszkék vagyunk. És büszkék vagyunk arra, hogy 45 év után újra van magyar ember 15 millió magyar képviseletében a világűrben” – mondta.
Ax-4 Mission | Launch https://t.co/qrESbnfRXe
— Axiom Space (@Axiom_Space) June 25, 2025
MTI
Fotó: Facebook/Kapu Tibor
