A mögöttünk lévő hetekben központi kérdés volt a paksi erőmű működése, aminek kapcsán ismét több szó esett a Paks II. megépítéséről vagy meg nem építéséről, illetve arról, hogy milyen fajta energiára lenne szükség Magyarországon. Minderről Szarka László Csaba geofizikus beszélt a Civilek Podcastban.

– Az idei nyáron krízishelyzet volt, és úgy látom, hogy most is van, mert reggel láttam, hogy a paksi atomerőmű egyik blokkja feleakkora energiát ad le, mint kellene, a negyedik blokk meg egyáltalán nem működik. Tulajdonképpen nem tudom, mi történik, mert ezeket a visszafogásokat vagy visszaeséseket mindig előre be szokták jelenteni. Régebben ehhez szoktunk hozzá, most pedig semmit nem hallottam, csak egész egyszerűen kétharmad kapacitással működik az erőmű – mondta el a Civilek Podcast adásában Szarka László Csaba annak kapcsán, hogy vannak gondok a paksi erőmű működésében.

A szakember arról is beszélt: a nyári aszály idején valóban gondot okozott a Duna alacsony vízszintje az erőmű működésében, de a bejelentések ellenére a folyóban nem fenékküszöb készült, mert akkor az azt jelentené, hogy egyenletesen, mindenütt a teljes keresztmetszet mentén szűkítenék a medret, itt valójában sarkantyú épült.

 

„A sarkantyú és a fenékküszöb között az a különbség, hogy ha fenékküszöböt építenek, akkor szép egyenletesen, alulról fölfelé megtámasztják a vizet. A fenékküszöb egy ideiglenes megoldás lenne, a végleges megoldás egy duzzasztó jelentené valahol Paks alatt, ahol ez már évtizedek óta optimalizálva lett” – magyarázta a szakember hozzátéve: a fenékküszöb helyett a két partoldalból elkezdték építeni ezt a bizonyos kőhalmazt, ami fölé nem tudott a víz bukni, mert nem készült el, viszont a szűkített mederben fölgyorsult a víz áramlása, és elkezdte a Duna mélyíteni a medrét.

Paks II. építésével kapcsolatban Szarka László Csaba geofizikus elmondta: Ausztria már a 2010-es évek közepén is szerepet vállalt Paks környékén, mert ők adták a független szakértői véleményt a Paks II. építkezéssel kapcsolatban, és akkor megállapították, hogy bizony ez egy szeizmikusan veszélyeztetett terület. Emiatt kezdett húzódni a Paks II. építkezése. Szarka László Csaba szerint az 1980-as magyar mérések szerint valóban nem teljesen földrengésmentes területről van szó, de aktív földrengés-veszélyeztetettség nincsen.

A szakember szerint nem helyes döntés Paks II. meg nem építése, ez szembemenne „még a fizikával is”.

„Magyarország energiaellátása szempontjából olyan erőművek kellenek, kellenének, amelyek folyamatosan, biztonságosan szolgáltatják az energiát és hosszú távon az atomenergiával ezer évig, kétezer évig is megoldható az energiaellátás. És amíg nem fejlődik ki ez az atomenergiaerőmű-hálózat a világban, addig bizony szükség lesz szénre, kőolajra és földgázra” – mutatott rá.

 

Magyarországon jelenleg 170 vagy 180 szélkerék működik, viszont a tervek szerint kis túlzással most mindenki szélerőmű közelében fog lakni, kivéve azokat, akik máris tüntetnek ellenük. A szakember szerint a szélerőművek építése csak a problémáknak a számát fogja növelni, mert az úgynevezett megújuló energiák közül a vízenergia kivételével nagy mennyiségben egyiknek sincs értelme a ma ismertek közül.

A szél még a napnál is kiszámíthatatlanabb: Magyarországon 40-50 watt/négyzetméter energiát lehet elektromos energiaként nyerni. A szélenergia esetében pedig ennek körülbelül a tized részét. A szélenergiával olyan problémák is vannak, hogy a szélerőmű telepeken a tornyokat egymástól messzire kell tenni, mert olyan turbulencia keletkezik az első szélerőmű körül, hogy ennek a lecsillapodási távolságát ki kell várni, és utána teszik a következőt. Na de mi történik? Megmozgat ez valamekkora levegőt. És a levegő sebességének a harmadik hatványa szerint nő a szélenergia, de ha túl erősen fúj a szél, akkor le kell kapcsolni, mert kidől az oszlop. De tételezzük fel, hogy rendben van, de a hasznosított mozgási energiának körülbelül az 500-szoros mennyiségét megmozgatja, vagy százszoros mennyiségét, éppen csak a nagyobb mennyiségét megmozgatja egy oda helyezett ilyen lapátrendszer, tehát mondtam, hogy turbulencia készteti a levegőt. A turbulenciából lesz infrahang, és a végén pedig hőenergia lesz. Tehát miért is kell a szélerőmű? Azért, hogy a szén-dioxid miatti felmelegedésnek elejét vegyük” – magyarázta a szakember.

Eddig a szélerőműveket a Kisalföldre és a Kisalföld környékére telepítették, mondván, hogy ott a leghuzatosabb ez az ország. Most ehhez képest valaki rábökött a térképre, és azt mondta, hogy tíz településenként legyen egy templom, meg azt mondták, hogy három településenként, vagy járásonként legyen három terület, ahol lehet szélenergiát hasznosító szerkezeteket telepíteni.

„Ezért tüntetnek az emberek, mert az igazság az, hogy aki nem látta ezeket a szélerőműveket csoportosan, az nem tudja, hogy mitől kell megijedni, de aki látta, az megmondom őszintén, valószínűleg ugyanúgy megijedt, mint én”.

Ráadásul ezeket a szélerőműveket nem magyar vállalatok fogják építeni, mert ilyen kapacitás Magyarországon nincs. Tehát jönnek majd a nyugati cégek, ide beruháznak, az Európai Unió természetesen támogatja a zöldenergia-befektetéseket, és akkor a hazahozott pénz, amire itt mindenki olyan rettenetesen büszke, még mielőtt hazaérne, gyorsan odakerül.

„Ha teljes egészében szénre akarnánk alapozni az energiafogyasztásunkat, akkor körülbelül 400 évre elegendő lenne az a mennyiség, ami Magyarországon található. Tehát egy iszonyatos mennyiségről van szó, és hát nyilván egy energiamixet kell megcsinálni, meg senki ne gondolja azt, hogy 400 évig szenet éget: addig kellene szemet égetnünk, ameddig az ország energiaellátása atomerőművekkel vagy esetleg még fejlettebb rendszerekkel megoldható. Remélhetőleg most már a kínai kísérleti eredményeket látva tényleg 1-2 évtizeden belül nagy előrelépés lesz ezen a téren. Tehát addig kellene biztonságos energiát termelni folyamatosan a szénből Magyarországon, ameddig ezek az atomerőművek, tehát mondjuk a Paks II. elkészülnek.

A professzor szerint talán a geotermikus energiában lehet áttörés, de ezt több évtizede ígérik. Meglátása szerint a legnagyobb feladatnak a geotermikus energiával pazarlás megszüntetését tartja.

Szarka László Csaba egyetemi tanár, az MTA rendes tagja a Civilek Podcast adásának felvételén – Fotó: Civilek.info