Feloldaná a Magyarországgal szemben 2022-ben elfogadott jogállamisági intézkedéseket az Európai Bizottság. Az uniós források ügyében a testület arra a következtetésre jutott, hogy a közbeszerzések, a korrupcióellenes rendszer, az összeférhetetlenségi szabályok és az ügyészi fellépés területén végrehajtott reformok elegendőek voltak a korábbi hiányosságok kezelésére. A döntésről most a Tanács határoz.
Az Európai Bizottság ma azt javasolta a Tanácsnak, hogy oldja fel a Magyarországgal szemben a kondicionalitási rendelet alapján 2022-ben elfogadott védintézkedéseket – adta hírül közleményében a testület. Mint írták, megítélésük szerint Magyarország orvosolta az uniós költségvetést érintő jogállamisági hiányosságokat.
„Magyarország fontos lépéseket tett a jogállamiság megerősítése és az Unió pénzügyi érdekeinek védelme érdekében. Ma azt javasoljuk, hogy szabadítsunk fel 4,2 milliárd eurót, valamint nyissuk meg újra az Erasmus+ és a Horizont Európa programokat a magyar diákok és kutatók előtt. Örülök annak, hogy ismét teljes mértékben részesülhetnek azokból a lehetőségekből, amelyeket Uniónk biztosít számukra. Ez azt mutatja, hogy a reformok eredményeket hoznak.”
– fogalmazott Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke.
Ha a Tanács elfogadja a javaslatot, 4,2 milliárd eurónyi, korábban felfüggesztett kohéziós politikai kötelezettségvállalás válik újra hozzáférhetővé, és helyreáll az Erasmus+ és a Horizont Európa programokhoz való hozzáférés a magyar közérdekű vagyonkezelő alapítványok által fenntartott egyetemek hallgatói és kutatói számára.
A Bizottság értékelte a Magyarország által 2026. szeptember 9-én bejelentett korrekciós intézkedéseket, valamint azok végrehajtását, és arra a következtetésre jutott, hogy Magyarország orvosolta a korábban azonosított hiányosságokat és problémákat olyan területeken, mint a közbeszerzés, a korrupcióellenes keretrendszer, az összeférhetetlenségi kockázatok, valamint az ügyészi fellépés hatékonysága.
Számos követelményt teljesített a magyar kormány az uniós pénzek hazahozataláért
Kifejtették, Magyarország többek között
- megerősítette az Integritás Hatóság hatásköreit és hozzáférését a szükséges adatokhoz,
- átfogó vagyonnyilatkozati rendszert hozott létre,
- növelte az átláthatóságot,
- valamint kezelte a közérdekű vagyonkezelő alapítványokkal kapcsolatos összeférhetetlenségi kockázatokat azok megszüntetéséig.
Emellett kiterjesztette a nyomozó és ügyészségi szervek döntéseinek bírósági felülvizsgálatát, továbbá jelentősen megerősítette az uniós források ellenőrzését, valamint általánosságban is növelte az átláthatóságot a közbeszerzések és a közpénzek felhasználása terén.
A Bizottság szerint Magyarország korrupció elleni fellépését tovább erősíti az Európai Ügyészséghez való csatlakozás, valamint a tényleges tulajdonosokra és a közbeszerzésekre vonatkozó új szabályozás. Ezek az intézkedések az összeférhetetlenségi kockázatok megelőzését is szolgálják. Mindezek alapján az Európai Bizottság arra jutott, hogy már nem állnak fenn a kondicionalitási rendelet szerinti védintézkedések fenntartásának feltételei, ezért azok feloldását javasolja a Tanácsnak.
A végső döntés most a tagállamok kezében van: a Tanácsnak a bizottsági javaslat benyújtásától számított egy hónapon belül kell határoznia arról, hogy feloldja-e a 2022-ben elfogadott intézkedéseket.
Még várni kell az uniós pénzekre
Fontos tudni, hogy a mostani bizottsági javaslat nem jelenti azt, hogy a pénzek már meg is érkeztek Magyarországra. Az Európai Bizottság korábban azt közölte, hogy a Tisza-kormány és Magyar Péter kommunikációjával ellentétben a befagyasztott uniós forrásokból addig egyetlen eurócentet sem utaltak át Magyarországnak.
A feltételek teljesítése és a források tényleges kifizetése két külön lépés, a pénz átutalásához hivatalos kifizetési kérelmet kell benyújtani, amelyet az Európai Bizottság ezt követően megvizsgál.
Ez azért lényeges, mert miközben a Tisza-kormány korábban már az uniós pénzek „hazahozataláról” beszélt, a tényleges utalásra még nem került sor. A kifizetési kérelem benyújtása után ugyanis a Bizottság ellenőrzi, hogy Magyarország teljesítette-e a szükséges vállalásokat, és csak ezt követően kerülhet sor a pénzek átutalására. A szerdai bizottsági javaslat így valóban új fejlemény, hiszen a testület már a 4,2 milliárd euró felszabadítását indítványozta, a tényleges kifizetés azonban továbbra is további eljárási lépésekhez és a Tanács döntéséhez kötött.
Az Európai Bizottság székháza – Fotó: Stephane Mignonderivative/Commons.wikimedia.org