Akár hosszabb ideig is elhúzódhat a legfőbb ügyész megválasztása, miután a Tisza-frakció elutasította Baka András jelöltjét. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász arra hívta fel a figyelmet, hogy az államfőt sem határidő, sem a jelölések számát korlátozó szabály nem köti. Szerinte az esetleges politikai patthelyzet elsősorban a kétharmados kormánytöbbség számára jelenthet problémát.
Semmilyen határidő nem köti Baka András köztársasági elnököt arra, hogy mikor állítson új jelöltet a legfőbb ügyészi tisztségre, ha az Országgyűlés nem választja meg Szathmáry Zoltánt. Ráadásul arra sincs jogszabályi korlát, hogy az államfő hány alkalommal próbálkozhat új jelölttel – mutatott rá ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász a Tisza és a Sándor-palota között kialakult helyzetet elemezve.
Mint ismert, a Tisza-frakció kedden egyhangúlag úgy döntött, hogy nem támogatja Baka András jelöltjét, Szathmáry Zoltánt, Magyar Péter pedig arra kérte az államfőt, hogy nevezzen meg új jelöltet. A Sándor-palota ezt követően közölte: Baka András fenntartja korábbi álláspontját, a legfőbb ügyész személyére megtette javaslatát, arról pedig az Országgyűlés feladata és felelőssége dönteni.
Nem kényszerítheti Bakát a parlament
Amint ifj. Lomnici Zoltán kifejtette: az Alaptörvény szerint a legfőbb ügyészt a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja kilenc évre, megválasztásához pedig a képviselők kétharmadának támogatása szükséges.
Az államfő javaslattételi joga önálló hatáskör, így a parlament saját jelöltet nem állíthat, kizárólag az elé kerülő személy megválasztásáról dönthet.
Az alkotmányjogász azt is közölte, hogy a hasonló módon betöltött közjogi tisztségekkel ellentétben a legfőbb ügyésznél nincs meghatározva, mennyi időn belül kell új jelöltet állítani egy sikertelen választás után.
– Sem az Alaptörvény, sem az ügyészségi szabályozás nem ír elő erre határidőt, és a jelölési kísérletek számát sem korlátozza. Ebből fakadóan az államfő elvileg azonnal, hetekkel később vagy akár hosszabb idő elteltével is tehet új javaslatot – fogalmazott ifj. Lomnici.
Hozzátette: a jogszabály azt sem zárja ki, hogy a köztársasági elnök ismét ugyanazt a személyt jelölje. A parlament pedig nem kényszerítheti az államfőt arra, hogy más nevet terjesszen elé. Olyan mechanizmus sem létezik, amely tartós patthelyzet esetén automatikus kinevezést vagy más szerv általi jelölést tenne lehetővé.
Elhúzódhat az ideiglenes vezetés
A bizonytalanság ugyanakkor nem jelenti azt, hogy az ügyészi szervezet vezető nélkül maradna. Nagy Gábor Bálint augusztus 25-én hatályba lépett lemondása után Lajtár István legfőbbügyész-helyettes gyakorolja a vezetői jogköröket, és ez az átmeneti állapot az új legfőbb ügyész megválasztásáig fennmaradhat.
A törvény egyébként a kilencéves mandátum lejártakor lehetővé teszi, hogy a távozó legfőbb ügyész az utód megválasztásáig tovább gyakorolja jogköreit. Lemondás esetén azonban ez a szabály nem alkalmazható ugyanígy, ezért vezeti jelenleg a helyettes a szervezetet.
Az alkotmányjogász hangsúlyozta: az ügyészség függetlensége ettől nem változik. A törvény alapján az ügyészség független, kizárólag a törvénynek alárendelt alkotmányos szervezet, a legfőbb ügyész pedig egyedi döntés meghozatalára vagy megváltoztatására nem utasítható.
Nem példa nélküli, hogy a parlamenti többség nemet mond a köztársasági elnök legfőbbügyész-jelöltjére. Lomnici felidézte a 2006-os esetet, amikor Sólyom László Horányi Miklóst jelölte a tisztségre, ám az akkori MSZP–SZDSZ-többség nem választotta meg.
Sólyom sajátos államfői szerepfelfogásának része volt, hogy több személyi kérdésben sem kívánt előzetes pártpolitikai alkut kötni. Horányi sikertelen jelölése után végül más személyt terjesztett az Országgyűlés elé, és később Kovács Tamást választották legfőbb ügyésszé.
Ifj. Lomnici szerint Baka András mostani magatartása a Sólyom-féle szerepfelfogással mutat rokonságot: az államfő szakmai szempontokra hivatkozva választotta ki jelöltjét, és nem tekinti feladatának, hogy előzetesen biztosítsa számára a parlamenti többség támogatását.
A Tiszának árthat a patthelyzet
Ifj. Lomnici szerint jogi értelemben egyértelmű a helyzet: az államfő joga a jelölés, az Országgyűlésé pedig a döntés, egyik intézmény sem veheti át a másik hatáskörét.
Politikai szempontból azonban már másként látja a kialakult helyzetet. Az alkotmányjogász értékelése szerint egy tartós patthelyzet politikai következményei elsősorban a Tiszát terhelhetik, mivel a kormánypárt rendelkezik a megválasztáshoz szükséges kétharmados parlamenti többséggel, miközben Magyar Péter maga sürgette az új legfőbb ügyész mielőbbi megválasztását.
Ifj. Lomnici úgy látja, Baka András helyzete ebből a szempontból egyszerűbb: az államfő arra hivatkozhat, hogy élt alkotmányos jogkörével és jelöltet állított, az Országgyűlésnek pedig döntenie kell róla. A szakértő szerint minél tovább marad betöltetlenül a tisztség, annál nehezebb lehet a kormánytöbbségnek megmagyaráznia a helyzetet.
Ifj. Lomnici Zoltán a CÖF-CÖKA elnöke a Civil Akadémia június 8-ai eseményén – Fotó: Civilek.info