Soha nem látott mértékű klímakatasztrófára és rendkívüli hőségre figyelmeztetnek a klímakutatók. A frissen megjelent éghajlati modellek szerint az idei „szuper El Niño” jelenség okozta extrém hőhullámok miatt a következő hat hónapban akár több mint 450 ezer ember veszítheti életét világszerte.
A Climate Impact Lab legújabb kutatási adatai alapján a halálesetek száma közvetlenül a megnövekedett hőmérséklethez köthető. A szakértők hangsúlyozzák, hogy ez a félelmetes statisztika ráadásul azon felül jelentkezik, amelyet az emberi tevékenység okozta globális felmelegedés és a klímaválság egyébként is követel az emberiségtől.
A helyzetet súlyosbítja, hogy a most kibontakozó éghajlati anomália az eddigi mérések szerint a modern történelem legerősebb és legveszélyesebb ciklusává fejlődhet.
Mi az a szuper El Niño, és miért pusztít ekkora erővel?
Az El Niño egy természetes éghajlati jelenség, amely a Csendes-óceán egyenlítői területeinek rendkívüli felmelegedésével jár. Idén azonban a természetes ciklus egy már eleve sokkal forróbb bolygón vette kezdetét, a két hatás egymást felerősítve pedig brutális pusztítást végez. A Meteorológiai Világszervezet (WMO) adatai szerint a Csendes-óceán felszíni és felszín alatti vízhőmérséklete helyenként a normális szint felett több mint 3-8 Celsius-fokkal tetőzik.
Ez a hatalmas óceáni hőtartalék teljesen felborítja a globális atmoszférikus áramlásokat. A szárazföldi átlaghőmérséklet a modellek szerint tartósan 1,2 Celsius-fokkal emelkedhet meg a megszokott szint fölé az elkövetkező hónapokban.
Ennek közvetlen következményeként az extrém forró napok száma elképesztő mértékben, átlagosan 44 százalékkal fog növekedni egy normális évhez képest.
A klímakutatók szerint ez jól mutatja, milyen állapotok válnak majd teljesen általánossá a Földön alig néhány évtizeden belül.
Mely országokat sújtja leginkább a klímakatasztrófa?
Bár az El Niño hatásai globálisan mindenhol érezhetők lesznek, a halálos áldozatok túlnyomó többsége a déli féltekén, a fejlődő országokban koncentrálódik majd a modellek szerint. A kutatások rámutatnak arra a szomorú realitásra, hogy a hőség a legszegényebb és a már eleve forró égövi régiókban a legveszélyesebb, ahol nincs megfelelő hozzáférés a légkondicionáláshoz, a tiszta ivóvízhez és a stabil egészségügyi ellátáshoz.
A Reuters beszámolója szerint a következő térségek vannak a legnagyobb veszélyben:
- Afrika és a Száhel-övezet: Nigerben, Csádban és Szudánban összesen 66 800-nál is több extra halálesetet vetítenek előre. Ezen belül Nigéria lesz a világ leginkább sújtott országa.
- Délkelet-Ázsia: Indonézia 19 300, míg a Fülöp-szigetek, Vietnám, Thaiföld és Kambodzsa együttesen további 19 400 áldozatra számíthat a modellek szerint.
- Dél-Ázsia és Latin-Amerika: Indiában a monszunesők elmaradása és a szárazság miatt 15 800, míg Brazíliában 13 300 feletti plusz halálesetet prognosztizálnak a szakértők.
Azonnali kormányzati lépésekre van szükség
A tudósok hangsúlyozzák, hogy a jelentésben szereplő közel félmilliós szám nem egy elkerülhetetlen jóslat, hanem egy vészjósló becslés, ami ellen még lehet tenni. A tragédia mértéke jelentősen csökkenthető, ha a veszélyeztetett országok kormányai azonnali vészhelyzeti intézkedéseket vezetnek be.
A hatékony védekezéshez elengedhetetlen a korai hőségriasztási rendszerek kiépítése, a lakosság számára elérhető hűsölőközpontok és hidratációs állomások létesítése, valamint a kórházak kapacitásának bővítése.
Emellett külön jogi védelmet kell biztosítani a szabadban dolgozó munkavállalóknak, és célzottan segíteni kell a leginkább sebezhető társadalmi csoportokat, például az időseket és a gyermekeket. A szakértők szerint a felkészültség valódi mérőfoka nem az lesz, hogy hány figyelmeztetést adnak ki, hanem az, hogy hány ember életét sikerül megmenteni.
Az El Niño a Csendes-óceán egyenlítői térségében periodikusan kialakuló jelenség – Fotó: NASA/ESA